Egy független magyar központi bank létrehozásának gondolata jóval megelőzte a Magyar Nemzeti Bank 1924-ben történt megalapítását. Az MNB szerepe az ország gazdaságában kulcsfontosságú. Cikkünkben a százéves történetből hozunk érdekes fejezeteket.
A történet előzményei
Magyarország pénzügyeit hosszú évszázadokon át a Habsburgoktól való függőség miatt Bécsben intézték. A XVIII-XIX. századtól működtek bankok az akkori Magyarországon is, ezek azonban osztrák bankok voltak. Az Osztrák Nemzeti Bank – amely 1816-tól kezdte meg működését – bocsátotta ki kizárólagos joggal a bankjegyeket és bonyolította a pénzforgalmat, mindemellett pedig kölcsönökkel is foglalkozott.
A Habsburg Birodalomtól való gazdasági függőség rendkívüli mértékben hátráltatta Magyarország fejlődését. A reformkorban felerősödtek a magyar függetlenségi törekvések. Ezzel együtt felvetődött egy magyar bank létrehozásának gondolata is, az osztrák pénzügyi függőség enyhítésére. Széchenyi István is ezért foglalkozott műveiben kiemelten a banki tevékenység fontosságával.
Az első magyar bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt, amelyet 1840-ben alapítottak. A pénzkibocsátás monopóliuma viszont továbbra is az Osztrák Nemzeti Banknál maradt. A magyar függetlenségért indított 1848-as forradalom legendás tizenkét pontjában jelenik meg először a Nemzeti Bank követelése. Kossuth Lajos szintén felismerte a gazdasági önállósodás fontosságát.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bocsátotta ki a Kossuth-bankókat, miáltal jegybanki helyzetbe került. A Kossuth-bankók azonban a szabadságharc során fedezetlenné váltak. A forradalom és szabadságharc leverését követően azokat az osztrákok látványosan elégették Pesten. A magyar bank nemesfém készletét pedig lefoglalták és elvitték.
A “boldog békeidők” után vesztes háború
A kiegyezést követően is csak annyi történt, hogy 1878-ban megalakult az Osztrák- Magyar Bank, bécsi és budapesti fiókintézetekkel. Feladata a bankjegy kibocsátás volt, de más üzleteket is bonyolított. A sors fintora folytán a negyvennyolcas követelések 9. pontja, a Nemzeti Bank követelése megvalósulását az I. világháborút lezáró, Magyarországra rendkívül hátrányos békeszerződések segítették elő.
A békeszerződések előírták az Osztrák-Magyar Bank megszüntetését, hiszen a Monarchia felbomlott. Magyarország gazdaságilag szinte összeomlott, az akkor hivatalos pénz – a korona – romlása megállíthatatlan volt. A gazdaságot csak a Népszövetségtől érkező külső segítséggel lehetett fenntartani. A Népszövetség a segítségnyújtás feltételéül szabta új központi bank alapítását.
Így kezdte meg működését 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB, a Népszövetségtől és az Angol Banktól kapott pénzügyi fedezettel tudta kibocsátani a pengőt. Az új pénz elnevezése az egyik Kossuth-bankó címleten jegyzett pengőforintra utal. Az első pengő bankjegyek csak 1926-ban jelentek meg. Addig a korona államjegyeket pengő értékre felülbélyegezve használták a pénzforgalomban.
A pengőrendszer és annak bukása
A pengő erős pénz volt, de a II. világháború kitörése hamar elhozta annak romlását. A magyar gazdaság ismét a tönk szélére került, a világháborús károk rendkívüliek voltak. 1946-ban a pengő inflációja világrekordot döntött. A pengőt, mint hivatalos fizetőeszközt megmenteni képtelenség volt.
Az MNB aranykészlete is veszélybe került. Külföldre menekítették azt, végül az Aranyvonat hősies csapata mentette meg és hozta haza. Az Aranyvonat bátor tagjai az MNB alkalmazottai voltak, akik megakadályozták, hogy az aranytartalék német kézre kerüljön. Az USA hozzájárulásával került vissza az aranykészlet. Az aranykészlet teremtette meg az új fizetőeszköz, a forint bevezetésének lehetőségét 1946-ban.
Az MNB jogi státusza
A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában alakult meg. Az MNB részvényeit 1925-től a tőzsdén jegyezték. A II. világháború utáni politikai változások következtében a Magyar Nemzeti Bankot is államosították, 1947-ben. A szovjet modellhez igazított rendszerben az MNB függetlensége elveszett, a rendszer megszüntette a tőzsdét, a részvénytársaságok eltűntek a gazdaságból.
A fenti változások elszigetelték a magyar központi bankot a nemzetközi gazdasági térben. Viszont Magyarországon, különös módon, a XIX. század végen megalkotott, szakmai színvonalát tekintve kiemelkedő Kereskedelmi törvény egyes fejezetei még életben voltak. Ez tette lehetővé, hogy az MNB 1967-től ismételten részvénytársaságként tudjon tovább működni.
Az állam volt a részvényese, de nemzetközi elszigeteltsége enyhült azáltal, hogy hagyományos társasági formát vett fel. Még ugyanabban az évben Párizsban megnyitotta első külföldi képviseleti irodáját. A magyar központi bank a függetlenségét csak 1991-ben, a rendszerváltás után szerezte vissza.
Az MNB tevékenysége napjainkban
Az MNB, Magyarország központi bankja monopóliummal rendelkezik a pénzkibocsátásra, emellett dolgozik a digitális forint megteremtésén is. Az Országgyűlés 2013-ban fogadta el az MNB működését szabályozó törvényt, amely megerősítette a jegybank függetlenségét. Az MNB Alapokmánya szerint tevékenységének két fő pillére a függetlenség és a felelősség. Felelősségi körében irányítja a monetáris politikát, valamint felel az árstabilitásért, a pénzforgalomért és a devizapolitikáért.
Emellett ellátja a magyar bankrendszer prudenciális felügyeletét és piacfelügyeletét is. Szabályozási jogköre van és erősíti a fogyasztóvédelmet. Komoly szerepet vállal a pénzügyi kultúra fejlesztésében és terjesztésében. Jelentős szerepe van a pénzügyi szakképzésben, a pénzügyi kultúra ismertetésében és fejlesztésében. Pénzügyi vonatkozású kulturális intézményeket tart fenn és gondoz.
Uniós csatlakozásunk óta tagja az európai központi bankok rendszerének. Nemzetközi szakmai szervezetekben is képviseli hazánkat. Önálló társadalmi felelősségvállalási programja van és önálló zöldpolitikája.
(Források: MNB, Pénzmúzeum, pestbuda.hu, MNB)
(Címlapkép: Depositphotos)
