Az emberiség történelme háborúk történelme. Boldog kevesek élnek csak békében. Ez a körülmény többé kevésbé megtanította az embereket szerte a világon, hogyha a háború szele lengedez, akkor készüljenek. A háborúval fenyegető országok kormányai és kormányközeli oligarchiái – számítva a háború esetén rájuk leselkedő szankciókra – vagyonuk elrejtésével, menekítésével készülnek. Cikkünkben azt elemezzük, hogy a kriptovaluták alkalmasak-e ilyen vagyonmentésre. Hatalmas vagyonok menekülnek off shore-ba, luxuscikkekbe, ingatlanokba. Újonnan a szankciók miatt mentendő pénzek kriptopénztárcák háborús fiókjaiba is vándorolnak.
A nemzetközi jog súlyos megsértése a háború
A II. világháború borzalmait követően a nemzetközi jog a háború tilalmát rendelte el. Háború indítása súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi közösség, illetve annak tagjai a háborút indító féllel szemben nemzetközi szankciókat alkalmazhatnak. A szankciók megsértése jellemzően az egyes államokban is bűncselekmény.
A nemzetközi korlátozó intézkedések célja a béke visszaállítása. Ez azért is fontos, mert a háború a fenntartható fejlődés ellen hat, mely a nemzetközi közösség alapvető érdeke. A háborús agresszor állam és az ilyen állam vezetéséhez közelálló bennfentes személyek az érvényben lévő és a várható nemzetközi korlátozó intézkedések megkerülésére készülnek.
A nemzetközi korlátozó intézkedések a háborús agresszor pénzforrásait, az őt támogató cégeket, szervezeteket, magánszemélyeket elzárhatják vagyonuktól, ezért részükről már a háborút megelőzően megindult a vagyonok mentése, elrejtése.
Kincses szigetek
Az orosz-ukrán háborút megelőzően is elindult a vagyonmentések folyamata. Ennek során megszaporodtak orosz állampolgárok általi befektetések olyan országokban, ahol rezidens státuszt szerezhettek pénzbefektetéssel. Kiemelkedően népszerű volt ebből a szempontból Ciprus, mely EU rezidens státuszt kínált, ráadásul egy offshore centrumban.
Az elrejteni kívánt vagyonokat először át kell mozgatni, főként készpénzzé kell tenni és a készpénzt elrejteni. Az adott területen megszerzett rezidens státusz lehetővé tette az EU pénzügyi szolgáltatásainak igénybevételét, a letelepedést az EU országaiban.
Rokoni, szervezeti, egyéb kapcsolatok által orosz cégek, magánszemélyek behálózták Európát és más országokat, ahol megvetették a lábukat. Az Egyesült Királyságban ingatlanokat, magas értékű műtárgyakat vásároltak, máshol cégeket alapítottak. Az orosz támadást megelőzően a kereskedés a rubel és a kriptovaluták között megduplázódott.
Vagyonmentés, vagy pénzmosás
Az orosz-ukrán háború kitörését követően az agresszor országot és annak oligarcháit hamar elérték a szankciók. Szankciók által zárták ki a SWIFT-ből, a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból. Oligarchák vagyonait zárolták, különösen bankszámláikat, befektetéseiket.
Az érintett, zárolt vagyonokban lehettek legális forrásokból, illetve nem legális, bűncselekményekből származó vagyonok is. Azt, hogy a vagyonok eredete bűncselekményből származik-e, nem a szankciók döntik el, hanem annak megállapítása a nyomozó hatóságok, majd a büntető bíróságok feladata.
A vagyonokat a szankciók végrehajtása céljából a pénzügyi szereplők zárolni kötelesek, illetve egyéb hatóságok, szervek zárolják. A vagyonok szankciók alól történő kimentése a nemzetközi jog megsértésének minősül.
A vagyonok elrejtésének módszerei hasonlatosak a pénzmosás módszereihez. A cél azonban eltérő. A pénzmosás illegális forrásokból származó pénzek beforgatása a legális gazdaságba. Az agresszor vagyonmentése ezzel szemben azt célozza, hogy a szankcionált vagyonokhoz a tiltás ellenére is hozzáférést biztosítson a szankciókkal sújtott kormány és támogatói számára.
Kriptopénztárcák háborús fiókjai
Az ismertebb kriptovaluták végül nem bizonyultak teljesen megfelelő menekülési útvonalnak a szankcionált vagyonok számára. A kriptovalutákra vonatkozó szabályozás fejlődése folytán a meghatározó kriptoszolgáltatók egyre körültekintőbbek, meg kell őrizniük reputációjukat.
A háború kitörését követően a kriptotőzsdék kinyilvánították, hogy mindent elkövetnek a szankciók megsértésének elkerülésére. Ez azt jelenti, hogy a szankcióval érintetteket ki kell zárni az üzletből, valamint minden olyan tevékenységtől tartózkodni kell, ami elősegítheti a szankciók megsértését.
Ugyanakkor a legismertebbeken túl több ezer kriptovaluta létezik. A kriptoszolgáltatók közül továbbra is sokan biztosítanak teljes névtelenséget ügyfeleik számára. A szankcióval érintettek gyakran ilyen célra alapított cégeken keresztül bonyolítanak műveleteket, miközben a cég mögé bújt végső tulajdonosok rejtőzködnek.
Gyakran kiszolgáltatott, vagy gyanútlan személyeket használnak pénzügyi műveletek végrehajtására, így a szankciók megsértését kiszervezik. Látszat állást ajánlanak, egyszerű munkáért magas jövedelmet, vagy egyszeri összeget a behálózni kívánt személynek. Ő azután saját bankszámlája és kriptopénztárcák között bonyolít átutalásokat, és segít a készpénzfelvételben.
Felelősség a szankciók betartásáért
A szankciók betartásáért a nemzetközi közösség, az országok, cégek és magánszemélyek együttesen felelnek. A cégeknek és magánszemélyeknek is kellő óvatossággal kell eljárniuk, nehogy részesei legyenek a nemzetközi kötelezettség megsértésének.
A cég, a magánszemély – ha közreműködik kriptopénztárcák háborús fiókjainak feltöltésében – zsarolhatóvá is válik azáltal, hogy jogsértést követ el. Az ellenőrizhetetlen helyről érkező, túlságosan kedvező üzleti-, illetve állásajánlatoknak, gyanús megbízásoknak nem szabad bedőlni.
(Címlapkép: Depositphotos)
