A hazai digitalizáció megközelítése a Foundation szemszögéből

A digitális transzformáció megállíthatatlanul zajlik az élet minden területén. A bankszektornak is igazodnia kell a megújuló ügyfélkörökhöz és igényekhez. A Foundation szakmai nyílt napjának fő témáját ez a fejlődés adta, az emberek és a bankok kapcsolatának kontextusában.

Halad a Foundation projektje

A nyílt nap a Foundation új irodájában, a startup szellemiség jegyében igényesen kialakított HubHub-ban került megrendezésre. A résztvevők Séra András, a Foundation vezetőségi tagjának bemutatóját hallgathatták meg a Foundationről. Akinek eddig nem volt világos, most már alaposan megtudhatta, hogy milyen megközelítéssel épít egy új digitális bankot a Magyar Bankholding egysége.

Szó esett arról, hogy a bankszektor korábbi összeolvadásaiból és felvásárlásaiból tanulva halad előre a projekt. Mindez a fintech értékajánlat minél mélyebb beágyazásával a bank termékpalettájára. Az innováció által gyakran megkívánt agilitás persze olykor nehezen egyeztethető össze a banki bürokráciával. Ez viszont egy olyan áldozat, amelyet muszáj meghozni, ha valóban digitális bank lesz a Bankholding.

Munkahelyi megfontolások a digitalizáció során

A bemutatót egy panelbeszélgetés követte, melyet Farkas Boglárka, a Foundation PR menedzsere moderált. A megszólalók Füredi Júlia, a SparQ alapítója, Pereczes János, a Foundation vezetője, és Csertán Ákos, a Frontíra társalapítója voltak. A beszélgetés több irányból is érintette a bankok helyzetét a fokozódó digitalizáció közepette.

Megfogalmazódott három fő készség, ami kiemelt fontosságú munkahelyeknek és munkavállalóknak egyaránt. Ilyen a diverzitás, amely nemcsak nem és kor alapján értendő, hanem professzionális háttér alapján is. A bátorság azért fontos, mert egy vállalaton belül előmozdítja az innovációt, amely egyébként csak lapulna az emberekben. Végül említést nyert az empátia is: az inkumbens és a startup szféra kulturálisan teljesen eltér, de a Foundationnek a kettő között kulcsfontosságú empatikusan megtalálnia a közös hangot.

A digitalizációval a vállalati együttműködések és az alkalmazotti munkakörök is folyamatosan változnak. A bankok egyre több IT-szakembert vesznek fel és még többet is felvennének, ha a fokozott verseny a munkaerőpiacon nem korlátozná őket. Így a meglévő munkavállalókat is igyekeznek egyre több technikai készség elsajátítására ösztönözni továbbképzésekkel. Ezen túl a megfelelő beszállítói hálózat kiépítése is kulcsfontosságú, hogy meg tudjanak felelni a piaci verseny által megkívánt fejlesztési igényeknek.

A bankszektor jövője

Természetesen a neobankok is sorra kerültek a beszélgetés során. Az általános vélemény az volt, hogy a Revolut és társai csak limitáltan, nagyon speciális szolgáltatások esetén jelentenek veszélyt az inkumbensekre. Végül is Európában nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki elválik, minthogy bankot vált. A Foundation is hisz abban, hogy digitális bankjával képes minél több embert visszacsábítani a neobankoktól, akár szolgáltatásonként.

Az egyre digitálisabb világ egyre nehezebben is követhető, így a bankoknak ügyelniük kell az új termékek megfelelő tálalására is. Az alacsony digitális és pénzügyi tudatosság minden korcsoportot érint. A fiatalok tudják, hogy kell alkalmazásokat használni, azonban a komoly banki ügyintézésnél már ők is gyakran tanácstalanok.

A problémakört többféleképp is meg lehet közelíteni. Egyrészt, a bankok nem feltétlenül képesek megfelelően edukálni az egész társadalmat. Így érdemes inkább a kommunikációt a jelenlegi tudásszinthez igazítani, bár ezt szabályozói megkötések nehezítik. A másik felmerült lehetőség a bankfiókok szerepének megváltoztatása volt, olyan kijelölt tanácsadói pontok létrehozásával, melyek személyes segítséget nyújtanak.

Reménytelen jövőkép, felesleges szuperapposodás

A beszélgetés a közönség kérdéseivel zárult. Szóba került a Z-generáció reményvesztettsége, ami a pénzügyi magatartásukra is kihat. Egyre kevesebb 25 év alatti tesz félre jövőjére, inkább a jelenben szeretné jól érezni magát és gyorsan elkölti minden pénzét. Ezt az utóbbi évek okozta borús jövőkép okozza, aminek eredményeként nem veszik garantáltnak az élhető jövőt a fiatalok.

Ebben a mostani költési magatartásban sok fintech alkalmazása is megjelenik, mint eszköz. Az Egyesült Államokban milliók használják a Klarnát vásárlásra vagy a CashAppet pénzküldésre, és számos további alkalmazást egy-egy speciális célra. A felhasználóknak rengeteg alkalmazása van, amit mentálisan elkülönítenek egy funkcióra és másra nem is használják.

Ez a hozzáállás annak a szuperapposodási jelenségnek mond ellent, amelyet egyre több vállalat igyekszik meghonosítani az Egyesült Államokban vagy Európában. Kérdés viszont, hogy erre szükség van-e egyáltalán. A Foundation nyílt napja során több hasonló, érdekes kérdés fogalmazódhatott meg a résztvevőkben, csapatunk sem távozott üres kézzel.

Kép: HubHub

Qayum Dániel

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.