A digitalizáció átformálja a pénzmosás elleni küzdelmet

Az IIR Magyarország Pénzmosás változások 2022 konferenciáján megismertük az Európai Unió pénzmosás megelőzési irányelveit, betekintést nyerhettünk a szabályozói oldal törekvéseibe, a megelőzés és felderítés módszereibe, a digitalizáció jelentette kihívásokat és egy még egészen friss pénzmosási ügyet is górcső alá vettünk a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa révén. A konferencián szép számban jelentek meg a szakma hazai képviselői, ahol nem csak a szervezés, hanem az előadások színvonala is kifogástalan volt.

Kicsit sem bántam volna, ha túlzónak bizonyul a beharangozó cikkemben tett állítás, miszerint új korszakba lépett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás az elmúlt években, azonban a Pénzmosás változás 2022 konferencia előadásai inkább megerősítettek ebben a hitemben.Az előadások alapján a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemről a technológiai fejlődés tükrében két alapvető állítást biztosan tehetünk: a jelenség a digitalizáció hatására nem fog eltűnni, sőt, mind a büntetések mind pedig a kifehérítendő, különböző bűncselekményekből származó pénz mennyisége várhatóan nőni fog a következő években.  Ugyanakkor, ha értő kezek használják a modern technológiát, akkor mégiscsak jó esélyük van a hatóságoknak és a compliance szakembereknek a pénzmosók elleni harcban.

A technológia megfelelő használata azonban önmagában nem elégséges, a sikeres küzdelem alapját a szabályok és intézmények jelentik. Általában elmondható, hogy a szabályozás kullog a technológia után és ez a pénzmosás tekintetében sincs másként, de az elmúlt évek fejleményei bizakodásra adnak okot. Az Európai Unió területén a főcsapást és az intézményi keretet az EU csúcsszervei, a Bizottság és a Parlament adják, akik valóban komoly erőfeszítéseket tettek az utóbbi években a szabályok és az intézményi rendszer felkészítésében. A szabályok módosítását és bővülését irányelvekben fogalmazzák meg, a tagállamok pedig ezeket az irányelveket építik be a nemzeti szinten meghozott törvényeikbe. A legutóbbi csomagot, a hatodik direktívát 2021. július 20-án hirdették ki.

Az új pénzmosás megelőzési rendelet

Az új irányelv három alapvető kihívásra kíván választ adni. Orvosolni igyekszik a tagállamokban megfigyelhető eltérő végrehajtási gyakorlatokat, azaz harmonizálni kívánja a pénzmosás elleni hatóságok működését. Emellett javítani próbálja a határokon átnyúló pénzmosási tevékenységek elleni fellépést és választ kíván adni az új technológiák megjelenésére – összegezte Tárnoki-Zách Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.

A direktíva egyik legfontosabb eleme egy új hatóság, az AMLA (Anti-Money Laundering Authority) felállítása, aminek központi szerepet szánnak a pénzmosás elleni küzdelem harmonizációjában. A szervezet eredetileg 2023-ban kezdte volna meg a munkáját kb. 200 fővel, ez azonban a folyó tárgyalások lassúsága miatt valószínűleg 2024-re csúszik. A szervezet felügyeletként, illetve információs központként fog működni a tervek szerint.

Közvetlen felügyeleti funkciót lát majd el a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló, magas kockázatú pénzügyi vállalatoknak, de rendkívüli kérés alapján a tagországi hatóságoktól is átveheti bizonyos pénzintézetek felügyeletét. A nemzeti hatóságok felett közvetett felügyeleti funkciót gyakorol majd, ellenőrzi a munkájukat és megteremti a felügyeletek egymás közötti fokozottabb együttműködés kereteit. A szervezetet vélhetően EU-s költségvetésből, bírságokból és felügyeleti díjakból finanszírozzák.

Kriptovaluták szabályozása

A direktíva új és hangsúlyos területe a kriptovaluták kereskedelmének szabályozása, az átutalások szigorúbb ellenőrzése. Az új irányelv a kripto szolgáltatókat is a pénzmosási szabályok hatálya alá vonja, szabályozza a kriptovaluta eszközök piacát és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő bizonyos tranzakciók esetén – derült ki Dr. Szegedy Krisztina előadásából. A független compliance szakértő alapvetően elégedett a szabályozás fejlődésével, a problémát a végrehajtás hatékonyságában látja. Kiemelte, hogy az állampolgárok megvédése és az EU-s pénzügyi rendszer integritásának megőrzése az uniós stratégia részét kell képeznie. A hatóságoknak képesnek kell lenniük annak megelőzésére, hogy pénzmosáson átesett kripto elem kerüljön a hétköznapi, szabálykövető emberek vagyonába, és kezelniük kell a kriptovaluta kereskedelemből fakadó párhuzamos rendszer adta kihívásokat. Dr. Szegedy Krisztina  szerint a határokon átnyúló kriptovaluta kereskedelem komoly veszélyt jelent a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni harcra, mivel kompromittálja a pénzügyi korlátozó eszközöket. Ennek ellenére a jogalkotói szándék egyértelműen a kripto eszközök fejlesztésére irányul, mivel látható gazdaságfejlesztő potenciálja, elsősorban a KKV szektor számára.

Ügyfél-azonosítás és információáramlás

Az új irányelvekben az információáramlás és az ügyfélátvilágítás is központi elem, mivel a digitalizációnak köszönhetően egyre inkább terjednek a távoli beazonosítást lehetővé tevő eszközök, technológia alkalmazásuk azonban még gyerekcipőben jár. Legalábbis ezt mutatja egy Kovács Gábor, compliance szakértő által idézet adat, miszerint az ügyfélazonosítások 90 százaléka még ma is személyesen vagy megbízott útján történik. Az EU-s törekvés azonban arra irányul, hogy megadja a kereteit a biztonságos távoli beazonosítási rendszereknek, aminek egyik alapja a kockázatalapú megközelítés az ügyfelek kezelésében.

Az információáramlás fejlesztésevel kapcsolatban két igény fogalmazódott meg a konferencián: javítani kell a külső és belső információáramlást a megfelelő fellépés érdekében. Egyrészt növelni kell a szervezeteken belüli kommunikáció hatékonyságát és a compliance csapatok önállóságát, másrészt javítani kell az információ megosztást az állami- és a magánszféra között. Utóbbi fontosságára hívta fel a figyelmet Homoki Imre, aki elsősorban az Egyesült-Államokban megfigyelhető gyakorlatot és szabályokat méltatta.

A kriptovalutával elkövetett pénzmosás elleni küzdelem kihívását egy konkrét példán keresztül ismerhette meg a közönség. Tóth Zsolt alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője egy magyar vonatkozású ügyet mutatott be, amit nemzetközi együttműködés révén sikerült felderíteni. Az ügyben egy drogkereskedelemmel foglalkozó profi bűnöző kriptovalutákban rejtette el a tevékenységéből származó vagyont, akkori árfolyamon összesen három milliárd forint értékben. A nyomozók azonban sikeresen megtalálták mind a tároló eszközöket, mind pedig a szükséges kulcsokat, így a bűnözőket végül pénzmosás bűntettével is sikerült megvádolni.