A Bitcoin hozhatja el a zöldenergia virágkorát

A Bitcoin árfolyama és világgazdasági jelentősége után a harmadik élénk érdeklődést kiváltó témakörré a környezetterhelő hatása vált. A Bitcoin betiltása népszerű bolygómentő javaslat, amivel a többség is tud azonosulni, hiszen az autóhasználat, az otthoni hűtőszekrény, a külföldi repülőutak, a műanyag termékek használata, a fűtés, és sorolhatnánk, olyan környezetszennyezési formák, amire széttárjuk a karunkat, ez civilizált életformánkkal jár. De a Bitcoin egészen más, azzal végre határozott és drasztikus lépéseket tehetünk, megszabadulva ezáltal a Föld áramfogyasztásának fél százalékától. Lássuk hogyan!

Legutóbb az EU kriptoszabályozási tervezetében jelent meg zöld pártok javaslatára a kriptobányászat szigorú korlátozása. Bár a célkeresztben elsősorban a Bitcoin van, de a bányászat, mint kriptoeszközt előállító technológia más kriptovaluták esetében is alkalmazott.

Miután a világsajtó legismertebb csatornái évek óta hoznak kimutatásokat a témában, saját kutatást végeztem annak tisztázásásra, mekkora lépést tehetnénk a bolygó megmentése felé a Bitcoin betiltásával.

Az elemző cikkek egyik sarokpontja, hogy a Bitcoin bányászata által felhasznált árammennyiség országokkal összemérhető léptékű. Ez valóban így van, ugyanakkor a kriptoeszközök használata ugyanúgy része a technológiai innovációból eredő növekvő áramfogyasztásnak, mint például a felhőalapú szolgáltatásokat biztosító adatközpontok. Ne felejtsük el, hogy a Bitcoin mutatott először gyakorlati példát a blockchain technológia használatának előnyeire.

A BBC által 2021-ben készített elemzés szerint a Bitcoin Hollandia szintjén áll az éves energiafogyasztásban, és ugyanez az elemzés állítja mellé összehasonlításul a globális adatközpontok akkori fogyasztását, amely körülbelül e szint kétszerese.

A New York Times által 2020 elején szemlézett kutatások szerint az adatközpontok a világ energiafogyasztásának 1%-át teszik ki, ami akkori szinten 17 millió amerikai háztartással egyenértékű. Ebből ne azt a következtetést vonjuk le, hogy a Bitcoin után minden felhőalapú digitalizációt is meg kell tiltani, hanem vizsgáljuk inkább azt, hogy az egyes szektorokra mennyire jellemző, hogy aktívan keresik a zöld energia alkalmazásának lehetőségét.

Mind a Bitcoin, mind a nagy adatigényű szolgáltatók számára létkérdés, hogy hatékony és környezetkímélő úton jussanak áramhoz, hiszen a szükséges kapacitás növekszik, de a hagyományos hálózatok képességei korlátozottak. A Bitcoin Mining Council idei kutatása alapján a hálózat által használt áram 58,4 %-a fenntartható energiamixből származik, de további újszerű megoldások irányába is zajlanak kutatások, ilyen például az olajkitermelésnél elégetett metángáz energiájának felhasználása.

Hasonló törekvéseket láthatunk a Meta (korábban Facebook) adatközpontjai esetében, térképen vizuálisan követhetjük nyomon a cég megújuló energia beszerzéseit. Érdemes volna a használati szokásokat is kielemezni, a Bitcoin esetében egy évtized alatt sem terjedt el a hétköznapi vásárlások során való használat – az a Bitcoin, amit digitális tárcában tárolunk, nem igényli a hálózat használatát -, míg az Ethereum tranzakciós számát olyan szolgáltatások is növelik, mint az NFT-k kereskedelme, vagy a kripto alapú játékok terjedése.

A World Economic Forum március végén hozott le egy rövid elemzést ebben a témában, kiemelve, hogy a társadalmak magától értetődően elvárt igényei (pl. a ruhaszárítók használata, hűtés, közlekedés, nyaralás) hatalmas arányban előzik meg a digitális szolgáltatásokat energiafogyasztásban, mégsem látunk könnyű utat a háztartási zöld energia tömeges elterjedésére.

Hogyan lehetséges ezt a patthelyzetet feloldani bolygónk érdekében?

Tekintettel arra, hogy a növekvő fogyasztás a legtöbb esetben az emberiség számára vonzó, kellemes és kényelmes állapotokat előidéző termékek és szolgáltatások igénybevételéből fakad, a környezetterhelés sem csökkenhet mindaddig, amíg a fogyasztási szokások tudatossága nem növekszik. A szolgáltatóknak is törekedniük kell ügyfeleik érzékenyítésére, a fogyasztóknak pedig vizsgálniuk kell a termékek előállításának módját, környezetterhelő hatását, és az ésszerű fogyasztás mértékét.

Ahhoz, hogy igényeink szakadatlan áradását tudatosan korlátozni tudjuk, szükség van arra is, hogy létezésünk lényegét ne pusztán az anyagi síkon felkorbácsolt szükségleteink kielégítésében keressük, hanem fokozatosan visszatérjünk az őseink által még ismert és tisztelt szellemi értékek, lelki érettség és belső béke megteremtésének igényéhez.

Urbán Viktor