A kínai technológiai óriások sikeresen felforgatták az ország pénzügyi rendszerét, most pedig legújabb ígéretük szerint a kereskedelmi banki szektort is felrázzák. Míg Kínában erre jó esélyük van, addig a régió többi részén ez egyáltalán nem lesz olyan könnyű.
Ázsia hamar az Alibaba Group Holdingoz tartozó Ant Financial és a Tencent Holding égisze alatt működő WeChat Pay csataterévé vált miután mindketten sikeresen megszerezték az digitális bankokhoz szükséges engedélyeket a hónap elején. Emellett Szingapúr kedvező jogi környezete pedig ideális belépési pontként kínálkozik fel a dél-kelet ázsiai piacra lépéshez.
A régió piacán néhány könnyű győzelem szinte garantált a hagyományos bankrendszerrel szemben. A lakosságból csaknem 650 millió állampolgár kifejezetten fogékony a digitális megoldásokra és már jelentkezik okostelefonnal. A tradicionális bankrendszer lassúsága, az alacsony hozamok és a gyenge befektetési tanácsadás pedig már adatvédelmi problémákat is felvet, ugyanis az ázsiai fejlődő országok lakosságának 62%-a könnyedén megosztja személyes adatait csak azért, hogy személyre szabott pénzügyi tanácsokat kapjon. A tehetősebb ázsiai országokban ez a szám csupán 23% a McKinsey & Co 2017-es felmérése szerint.
A fentiektől függetlenül a hagyományos hitelezők még mindig félelmetes versenytársaknak bizonyulnak. Hong Kong ugyan kiadott 8 virtuális banki engedélyt, ebből három mégis a Standard Charterdhez, a BOC Hong Konghoz és az Industrial & Commercial Bank of Chinahoz ment. A HSBC pedig, mely a város betéteinek csaknem 30%-át kezeli, még csak nem is igényelt engedélyt.
A HSBC-nek valószínűleg megvan a maga oka arra, hogy mozdulatlanul figyelje a többieket. A Citi előzetes becslése szerint a virtuális banki jelentkezők összesen csupán egy 19 milliárd dolláros banki mérleget fognak felmutatni. Ezzel pedig egy lapon szerepelnek Hong Kong harmadik legkisebb bankjával, a Dah Sing Banking Grouppal. Míg pedig a lakossági ügyfelek megszerzése egy dolog, addig az, hogy ezen ügyfelek ténylegesen nagy összeget helyezzenek el virtuális számláikra, az már egy teljesen más kávéház. Éppen ezért, míg nem áll mögöttük egy nagy nevű hitelező, addig az új belépők mindig kénytelenek lesznek megküzdeni a fogyasztók bizalmatlanságával.
A virtuális bankok emellett szintén nincsenek felmentve a sokszor frusztráló KYC protokollok alól, ezek pedig megint csak nehezebbé tehetik a nagy készpénzállománnyal rendelkező kis és közepes vállalatok bevonását. Amíg az a fodrászat, mely végre meggyőzte az HSBC-t arról, hogy nem végez illegális tevékenységet és nem most pénzt, az aligha megy végig újra ezen a folyamaton egy virtuális bank kedvéért. Míg tehát egy természetes személy gyorsan és könnyedén nyithat virtuális bankszámlát, addig egy kkv esetében ez egyáltalán nem mondható el. Ez a folyamat pedig aligha lesz rövidebb, mint az az átlagosan 38 nap, amibe egy tradicionális hongkongi bank esetén beszélhetünk.
Egy másik aspektus az új belépők költségelőnyét érinti, ez ugyanis a vártnál kisebb! A virtuális bankok ugyan képesek a bankfiókokon spórolni, Hong Kong ettől függetlenül ugyanolyan tőkeelvárásokat állít eléjük, mint hagyományos versenytársaikkal szemben – ezt példát pedig alighanem Szingapúr is követni fogja.
Ezután felmerül a likviditás kérdése. A szingapúri DBS Group Holdings, mely okostelefonon futó, indiai digitális bankként kezdte pályafutását még 2016-ban arra esküszik, hogy adat vezérelt finanszírozást nyújt kkv-k számára. Az azonban még mindig kérdéses, hogy az optimális működésük fedezhető-e kizárólag online ügyfelekből. Emellett az is érdekes adat, hogy Indonéziában, Malajziában, Mianmarban, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Vietnámban az ügyfelek 46%-a nem hajlandó olyan bankhoz vinni vagyonát, mely nem rendelkezik bankfiókhálózattal.
Ezek természetesen nem azt jelentik, hogy a tradicionális bankoknak van okuk hátra dőlni. Számos startup mögött állnak kiváló anyagi helyzettel rendelkező kínai technológiai óriások, melynek köszönhetően gyorsan növelhetik értéküket. A hagyományos nagybankok ebből úgy is profitálhatnak, hogy minél több szövetségest gyűjtenek az említett startupok közül: a Citigroup lakossági hitelkártyáinak 60%-át például az Ant Financial-höz tartozó Alipayjel fizetik. A Paytm, mely India legnépszerűbb digitális fizetési rendszere egyszerre búcsút intett a műanyagnak és a Citivel közös hitelkártyákat bocsát ki.
Végezetül: a nagybankoknak talán érdemes némi teret hagyniuk technológiai riválisaiknak a lakossági ügyfelekért folyó harcban. A nagy pénz ugyanis a bankszektor egy jóval porosabb zugában rejlik: mégpedig a nagy multinacionális cégek könyvelési osztályain.
Reményik Áron
Forrás: Bloomberg
