Forradalmi időket él a nemzetközi AI szektor jelenleg. A közelmúltban megjelent DeepSeek R1, egy nyílt forráskódú nagy nyelvi modell (Large Language Model, LLM), alapjaiban rengette meg az iparági sztenderdeket, és megkérdőjelezte a Szilícium-völgy évtizedek óta tartó dominanciáját. Ez a fejlemény nem csupán technológiai áttörést jelentett, de politikai és gazdasági vonatkozásai is messzire mutatnak.
A kínai fejlesztésű DeepSeek R1 azonnal rácáfolt arra az elképzelésre, hogy az ország csak zárt forráskódú mesterséges intelligenciát fejlesztene. Nic Carter kockázati tőkebefektető szerint a modell nemcsak Kína előretörését mutatja e téren, hanem azt is, hogy a Szilícium-völgy státusza már nem megkérdőjelezhetetlen a globális technológiai versenyben. Carter szerint az OpenAI nem verhetetlen, és a DeepSeek megjelenése rámutat, hogy az AI modellek skálázása, értékteremtése és fejlesztési költségei korántsem olyan fixek, mint azt korábban gondolták.
Hat hónapos hátrányból az élvonalba
Korábbi elemzések szerint Kína nagyjából fél évvel az Egyesült Államok mögött járt az AI fejlesztés terén. A DeepSeek R1 megjelenése azonban gyorsan rácáfolt erre az állításra. Az ország AI fejlesztéseinek üteme meglepően gyors, és komoly kihívást jelent az Egyesült Államok számára a globális “AI-fegyverkezési” versenyben.
Az Egyesült Államok 2022 októberében megtiltotta az AI fejlesztéshez kapcsolódó, nagy teljesítményű amerikai chipek (pl. Nvidia) exportját Kínába. A döntés célja az volt, hogy lelassítsa Kína fejlődését ezen a területen. Az embargó azonban nem érte el a kívánt hatást, a kínai vállalatok pedig gyorsan alkalmazkodtak. Hazai gyártásra támaszkodtak, vagy felhőalapú platformokat, például az Amazon Cloud Services-t használták, hogy hozzáférjenek a nagy teljesítményű chipekhez.
Emellett Kína 2023 augusztusában lazított az AI fejlesztés szabályozásán, ami újabb lendületet adott az innovációnak. A kínai szabályozás enyhítésének egyik kulcseleme az volt, hogy eltörölték azokat a pénzbírságokat, amelyeket az iparági előírásoktól eltérő AI cégekre szabtak ki korábban. Ez a döntés szabadabb fejlődési környezetet teremtett, és az ország AI fejlesztése így még gyorsabbá vált.
Az AI fegyverkezési verseny fokozódik
Nemcsak Kína, hanem az Egyesült Államok és más országok is komoly erőfeszítéseket tesznek az AI iparág dominálására. Donald Trump amerikai elnök célul tűzte ki, hogy az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia globális központjává váljon.
A Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozóján Trump hangsúlyozta, hogy az energiaszektor deregulációja segíti majd az USA mesterséges intelligencia fejlesztését. Január 22-én bejelentette az 500 milliárd dolláros „Stargate” AI infrastruktúra-kezdeményezést, amelynek célja mesterséges intelligencia és nagy teljesítményű számítástechnikai adatközpontok létrehozása az Egyesült Államokban. A projekt, amelyben az OpenAI, az Oracle és a SoftBank is részt vesz, várhatóan 100 ezer új munkahelyet teremt majd.
Az Egyesült Királyság szintén igyekszik versenyben maradni: Keir Starmer miniszterelnök gyorsított ütemű adatközpont-fejlesztéseket jelentett be, hogy az ország ne maradjon le a globális színtéren.
A billió dolláros kérdés: Ki nyeri meg az AI versenyt?
A DeepSeek R1 megjelenése új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia fejlesztés terén. Kína gyors előretörése bizonyítja, hogy a globális AI versenyben minden fél képes alkalmazkodni a korlátozásokhoz és új megoldásokkal előállni.
Ahogy az Egyesült Államok és Kína tovább fokozza a versenyt, a kérdés az, hogy melyik ország tudja hosszú távon megszerezni a vezető pozíciót. Az biztos, hogy az AI fejlesztések sikeréhez nemcsak technológiai, hanem politikai, gazdasági és szabályozási szempontok is hozzájárulnak. Az elkövetkező évek döntőek lehetnek a mesterséges intelligencia jövőjének alakulásában.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
