A vásárolj most, fizess később modell egyik legismertebb szereplője, a Klarna komoly szabályozói nyomás alá került Európa több országában is. Norvégiában fogyasztóvédelmi eljárás indult ellene. Hollandiában bírósági döntés kérdőjelezi meg működési gyakorlatát. Eközben Svédországban több tízmillió dolláros bírságot kapott pénzmosás elleni hiányosságok miatt. A szolgáltatás népszerűsége mellett a kockázatai is egyre élesebben kirajzolódnak.
Norvégia szerint a Klarna működése nem felel meg a fogyasztóvédelmi előírásoknak
A BNPL, vagyis a “vásárolj most, fizess később” megoldás lényege, hogy a vásárlók azonnal hozzájuthatnak a kiválasztott termékhez, a fizetést pedig elhalaszthatják – jellemzően kamatmentes részletekben, ha határidőre törlesztenek. Ez a modell egyszerű és gyors alternatívát kínál a hagyományos hitelkártyás vagy áruhiteles fizetésekhez.
A svéd székhelyű fintech vállalat, a Klarna, amely a “buy now, pay later” (BNPL) típusú fizetési megoldások egyik úttörője, egyre több európai ország hatóságainak figyelmét kelti fel – nem éppen pozitív értelemben. A Norvég Fogyasztói Tanács most a helyi Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordult. Álláspontjuk szerint a Klarna nem tesz eleget a hitelajánlatokra vonatkozó átláthatósági szabályoknak. Guro Sollien Eriksrud, a norvég tanács képviseletében úgy nyilatkozott: „Úgy látjuk, hogy a Klarna nem felel meg a hitelajánlatok marketingjére vonatkozó előírásoknak, mivel nem közli megfelelő módon a kondíciókat, vagy épp elrejti azokat a weboldalán és reklámfelületein.”
A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a BNPL termékekhez kapcsolódó kamat- és díjtételek – amelyek sokszor csak késedelmes fizetés után jelennek meg – megfelelően kerülnek-e kommunikálásra az ügyfelek felé. A norvég panasz szerint a szolgáltatás megtévesztő módon egyszerű vásárlási élményként jelenik meg, miközben hiteltermékről van szó. A félreérthető kommunikáció a fogyasztók eladósodásához is vezethet.
Hollandia nem támogatja a “Vásárolj most, fizess később” megoldást
A problémák nem állnak meg Norvégiánál. A holland bíróság nemrég olyan döntést hozott, amely kétségbe vonja a Klarna működésének pénzügyi hátterét. A döntés szerint a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy nem profitált a késedelmi díjakból – pedig ennek kizárása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy ne minősüljön klasszikus hitelezőnek.
Ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a Klarna valójában hitelszolgáltatást nyújt, akkor az szigorúbb felügyeleti szabályok és pénzügyi előírások alá helyezné a céget. A holland kormány már jelezte, hogy nem kívánja támogatni a BNPL szolgáltatások terjedését a hagyományos kiskereskedelmi környezetben, és arra kérte a céget, hogy vonja vissza fizikai boltokba irányuló terjeszkedési terveit.
Svédországban 19 milliárd forintos bírságot kapott a Klarna
A Klarna működése hazájában, Svédországban is komoly kritikát kapott. 2024 decemberében a svéd Pénzügyi Felügyelet 50 millió dolláros, azaz nagyjából 19 milliárd forintos bírságot szabott ki a fintech vállalatra, mivel hiányosságokat találtak a pénzmosás elleni védekezésében. A hatóság szerint a Klarna nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ügyfeleit megfelelően átvilágítsa és nem rendelkezett kellően hatékony belső kontrollmechanizmusokkal. Ez a bírság messze a legnagyobb a vállalat történetében. Komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy egy olyan gyors növekedésű fintech, mint a Klarna, képes-e lépést tartani a pénzügyi szabályozói elvárásokkal.
Egyre több aggály merül fel a BNPL modell körül
A Klarna az elmúlt években látványos növekedést produkált Európa-szerte és több millió felhasználó számára tette elérhetővé az azonnali vásárlás lehetőségét halasztott fizetéssel. Ugyanakkor a hatóságok egyre erőteljesebben vetik fel a modell felelősségét az eladósodás terjedésében, a fogyasztók félretájékoztatásában és az átláthatóság hiányában. A modellel kapcsolatos aggályok az alábbiak:
- Túladósodás veszélye:
A BNPL rendszerek lehetővé teszik a gyors és könnyű vásárlást hitelre, sokszor anélkül, hogy a felhasználók ténylegesen felmérnék fizetőképességüket. - Hiányos hitelképességi vizsgálat:
A szolgáltatók gyakran nem ellenőrzik megfelelően az ügyfelek pénzügyi helyzetét, így olyanok is könnyen hitelhez jutnak, akik nem tudják időben visszafizetni azt. - Átláthatatlan feltételek:
A fizetési feltételek, díjak, kamatok és késedelmi költségek gyakran nincsenek egyértelműen feltüntetve, vagy csak apró betűs részekben szerepelnek. - Félrevezető marketing:
A BNPL szolgáltatások reklámjai sokszor túlzottan leegyszerűsítik a konstrukciót. Úgy tüntetik fel, mintha az egy problémamentes, „ingyenes” lehetőség lenne. - Késedelmi díjakból származó bevételek:
Felmerül a gyanú, hogy egyes szolgáltatók üzleti modellje részben arra épül, hogy a felhasználók nem tudnak időben fizetni és így késedelmi díjakat kell fizetniük. - Fiatalok célkeresztben:
A fiatal, pénzügyileg kevésbé tudatos felhasználók különösen veszélyeztetettek, mivel hajlamosabbak impulzusvásárlásra és a hosszabb távú pénzügyi következmények figyelmen kívül hagyására.
A BNPL szektor jövője tehát nemcsak a felhasználók körében elért népszerűségen, hanem a szabályozási megfelelésen is múlik – ezen a téren pedig a Klarna komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek döntően befolyásolhatják a vállalat jövőjét.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)
