Váratlan gyorsasággal indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság a hazai kriptoszabályozás miatt. A január 30-i döntés azért szokatlan, mert az új magyar szabályozás alig néhány hete lépett életbe, az uniós eljárások viszont jellemzően hónapokig, akár évekig érlelődnek. A gyors reakció önmagában is jelzésértékű – és nem csak jogi értelemben.
Mi verte ki a biztosítékot Brüsszelben?
Az európai kriptopiac egységes keretrendszerét a MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) adja, amely pontosan meghatározza, milyen feltételekkel lehet kriptoszolgáltatásokat nyújtani az EU-ban. Magyarország azonban nem elégedett meg ennek átvételével: a kormány egyedi, a MiCA-n túlmutató szabályokat vezetett be, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítették a hazai kriptokereskedelmet. A legkritikusabb pontok:
- Új, kötelező validátori szereplő beiktatása minden kriptó–fiat tranzakcióhoz,
- Büntetőjogi felelősség nemcsak a szolgáltatóknál, hanem a felhasználóknál is,
- Olyan engedélyezési struktúra, amely nem illeszkedik az uniós MiCA-logikához.
Az Európai Bizottság gyanúja szerint mindez sérti az uniós jogot, különösen az egységes piac működését és a MiCA rendelet elsőbbségét.
Nem kis szereplők lábára léptek rá
A konfliktus valódi súlyát az adja, hogy a szabályozás hatására óriási nemzetközi kriptós és fintech szereplők vonultak ki vagy függesztették fel magyarországi szolgáltatásaikat. Többek között a Revolut, az eToro, a Strike, a Skrill és a MoonPay.
Ezek a cégek nemcsak felhasználói számban, hanem lobbierejükben is nagyságrendekkel meghaladják a hazai pénzügyi szektor szereplőit. Összehasonlításképp: míg az OTP piaci kapitalizációja nagyjából 11 ezer milliárd forint, a Revoluté ennek több mint a duplája (25 ezer milliárd).
A szakmai konszenzus szerint nem véletlen, hogy Brüsszel most nem várt: ekkora piaci szereplők érdekei ritkán maradnak visszhang nélkül uniós szinten.
A „validátor”: technikai megoldás vagy szabályozási zsákutca?
A magyar modell központi eleme az államilag engedélyezett kriptovalidátor intézménye. Jelenleg egyetlen ilyen szereplő létezik, a Caduceus Zrt., amely tranzakciónként 5000 forintos díjért végez kockázatelemzést és validációt.
A piaci kritika lényege:
- A MiCA már eleve szigorú, valós idejű AML és kockázatkezelési rendszereket ír elő,
- Ezek a nemzetközi megoldások fillérekért, automatizáltan működnek,
- A magyar validátori modell szerintük redundáns, drága és üzletileg életszerűtlen.
Bár a validátor állítja, hogy mélyebb, auditálható elemzést nyújt, még a mérsékelten támogató piaci szereplők is úgy látják: amit a validátor kiszűr, azt a MiCA-alapú rendszerek már rég észrevették.
Politikai kontroll vagy túlszabályozás?
Hivatalos indoklás nincs, de a háttérben több lehetséges motiváció is felmerült. Egyrészt lehetséges, hogy az állam így akar nagyobb kontrollt gyakorolni a kriptovilág felett. Másfelől az sem zárható ki, hogy az új szabályozással bizonyos szereplőknek akar piacot teremteni. Esetleg politikai szempontból tartott az átláthatatlan kriptós pénzmozgásoktól a választások előtt.
Bármelyik is volt a cél, az eredmény egy “tetszhalott” piac, több százezer bizonytalan magyar kriptotulajdonos, és egy olyan szabályozás, amelyet most az EU is megkérdőjelez.
Mi jöhet most?
Magyarország két hónapot kapott arra, hogy megmagyarázza az álláspontját. Ha ez nem lesz meggyőző, további határidők jönnek, hogy a kormány helyreállítsa a rendet, és csak utána jön az EU bírósága. majd végső soron az EU Bírósága következhet. Ez akár el is húzódhat a választásokig, de a piac nem hisz abban, hogy az ügy „elsikálható”.
A kulcskérdések:
- Visszavonják, csökkentik vagy átalakítják-e a szigorú szabályozást?
- Megmarad-e a validátori rendszer?
- Visszatérnek-e a nagy nemzetközi szereplők?
Egy dolog biztos: Magyarország olyan érdekeket sértett meg, amelyek mellett az unió nem szokott csendben elmenni. A kriptopiac most kivár – de a jelenlegi állapot aligha maradhat fenn sokáig.
(Forrás: Telex)
(Címlapkép: Depositphotos)
