Az Egyesült Arab Emírségek Értékpapír- és Árutőzsdei Hatósága (Securities and Commodities Authority – SCA) július elején elfogadott egy elnöki határozatot, amely hivatalosan is kimondja: a tokenizált valós eszközök (Real World Assets – RWA) nem minősülnek értékpapírnak, hacsak a mögöttes eszköz maga nem az.
Ez a szabályozási fordulat jelentős mérföldkő, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államokban és az Európai Unióban továbbra is bizonytalanság övezi a digitális eszközök értékpapírrá minősítésének határait. Az Emirátusok most letette a voksát az egyértelműség mellett: a jogi minősítés kulcsa nem a tokenizálás ténye, hanem az alapeszköz jellege.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új szabályozás gyakorlati jelentőségét könnyen megérthetjük néhány példán keresztül. Ha egy token például aranyat reprezentál, akkor az nem számít értékpapírnak, mivel maga az arany sem az. Ugyanez vonatkozik az ingatlanokra is: egy tokenizált lakás vagy iroda jogi státusza nem változik meg attól, hogy digitális formában kerül kereskedésre.
Ellenben, ha egy token például egy Apple-részvény mögötti értéket testesít meg, akkor az értékpapírnak minősül, mert az alapul szolgáló eszköz is az. A szabályozás tehát világosan követi a mögöttes eszköz természetét, nem a technológiai megvalósítás módját.
Erre várt a piac
Irina Heaver, az Egyesült Arab Emírségek egyik legismertebb kriptós ügyvédje szerint a szabályozás három fő pilléren nyugszik. Először is, egyértelműen kizárja a virtuális eszközöket az értékpapírtörvény hatálya alól, vagyis megszűnik a jogbizonytalanság azon projektek körül, amelyek nem pénzügyi eszközöket tokenizálnak.
Másodszor, a szabályozás technológiailag semleges, ami azt jelenti, hogy jogilag nem tesz különbséget az onchain és offchain formák között – tehát egy papíralapú szerződés és egy okosszerződés azonos elbírálás alá esik.
Harmadsorban, teljes mértékben mentesíti a nem értékpapír típusú valós eszközöket – így például az ingatlanokat, nyersanyagokat vagy infrastruktúraelemeket – az értékpapírtörvény szigorú előírásai alól.
Ez a fajta egyértelműség pontosan az, amire a piacnak szüksége van. A startup-alapítók és az intézményi befektetők végre világos keretek között dolgozhatnak, jól meghatározott szerkezeti modellek és előre kiszámítható engedélyezési utak mellett. Emellett a szabályozás egyértelműen elválasztja egymástól a tőkepiaci és a tulajdonjogi logikát, aminek óriási jelentősége van az olyan digitális piacok fejlődése szempontjából, ahol a tokenizált eszközök jogi státusza eddig sokszor képlékeny volt.
Miért fontos ez?
A kriptószabályozás világszerte próbál lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Egy ideig Svájc számított a legelőremutatóbb joghatóságnak ezen a területen, de úgy tűnik, most átadja a stafétabotot az Emírségeknek.
Az ország egyedi szabályozási modellje három pillérre épül. Az SCA felel az értékpapír- és árualapú tokenekért. A stablecoinokat a központi bank szabályozza, míg a virtuális eszközök felügyeletét a Virtuális Eszközök Szabályozó Hatósága (Virtual Assets Regulatory Authority – VARA) látja el. Ez a háromszintű felügyeleti rendszer lefedi az egész szektort, anélkül hogy hatásköri átfedések keletkeznének. Az eredmény: világos szerepkörök, átlátható működés és kiszámítható piacra lépés.
Ez még csak a kezdet
A friss szabályozásnak azonnali gyakorlati következményei vannak, és ezek jelentős fejlesztési kihívásokat is jelentenek az iparág számára. A helyi tőzsdéknek – például az Abu Dhabi Securities Exchange (ADX) és a Dubai Financial Market (DFM) – szükségük lesz teljes mértékben blokklánc-alapú kereskedési motorokra. Ezek az új rendszerek képesek lesznek valós időben lebonyolítani a tokenizált eszközökre vonatkozó tranzakciókat.
A piac figyelme most olyan szereplők felé fordul, mint a Nasdaq Dubai. A lehetőség ugyanis óriási: a globális részvénypiac 122 ezermilliárd dollárt, a kötvénypiac 140 ezermilliárd dollárt, az iszlám kötvénypiac (sukuk) pedig ezermilliárd dollárt tesz ki. Már az is forradalmi hatású lehet, ha ezeknek csak kis százalékát sikerül tokenizálni az Emirátusok szabályozása alatt.
(Forrás: LinkedIn)
(Címlapkép: Depositphotos)
