A digitális fizetések jóval kevésbé károsak a környezetre, mint a hagyományos készpénzes tranzakciók – világított rá az Oxford Economics friss tanulmánya. Elterjedésük az uniós klímacélok elérését is segítheti.
A digitális és készpénzes fizetések környezeti hatása Európában című tanulmányt 2022-ben készítették három európai országban, Finnországban, Németországban és Olaszországban. A vizsgált tagállamok a digitális fizetések elfogadottsága terén különböző fejlettségi szinten vannak, így jól kimutathatóak a digitalizáció okozta különbségek.
Megdöbbentő eredmények
A digitális fizetéseknek a 18 vizsgált kategóriából 17-ben alacsonyabb a környezeti hatása, mint a tradicionális készpénzes fizetésnek. Olaszországban például egy készpénzes tranzakció kétszer annyi szén-dioxidot (CO2-t) bocsát ki, mint egy digitális tranzakció. Németországban egy készpénzes fizetés CO2-kibocsátása 6, Olaszországban pedig 23 digitális tranzakciónak felel meg.
A digitális fizetések környezeti előnyei összefüggnek az adott ország digitális infrastruktúrájának fejlettségével is. Finnország, a maga fejlett digitális fizetési rendszereivel és az alacsony készpénzhasználattal, példaként szolgálhat a környezeti hatás csökkentésének lehetőségeként.
A fizetési értéklánc szélesebb körű hatásaira is kitér a tanulmány. Ezek hozzájárulnak egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításához, és nagy szén-dioxid-csökkentési potenciállal rendelkező területeket tár fel.
„Nagy figyelmet fordítottunk arra az elemzések során, hogy a tanulmány következtetéseihez vezető elemzések során se a digitális, se a készpénzes fizetés elemeit ne becsüljük alá” – mondta Johanna Neuhoff, az Oxford Economics kontinentális Európáért felelős gazdasági tanácsadó részlegének igazgatóhelyettese.
Fontos minta az EU számára
A Európai Bizottság által 2019-ben elindított reformok, az úgynevezett European Green Deal, értelmében az EU egységesen 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ennek a célnak az elérésére a leggyakrabban az autók, a gyárak és egyéb látványos kibocsátók szabályozására gondolunk.
Ahogyan az Oxford Economics tanulmányából kiderül azonban, kisebb, gyorsabb és egyszerűbb lépésekkel is jelentősen segíthetjük a környezetvédelmet. Emellett a fent említett nagy kibocsátók szabályozása sok nehézséget és érdekellentétet okozott az unión belül, hiszen – főleg a COVID után – sok tagállam nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy a gazdaságot lassító szabályozást vezethessen be.
Erre a problémára is megoldást nyújthat a digitális fizetésekre fordított nagyobb figyelem, hiszen így a tagállamok a CO2-kibocsátás csökkentésével nem korlátoznának kritikus gazdasági szektorokat. Emellett, ahogy az sok esetben kiderült az elmúlt években, a digitalizáció erősíti és ellenállóbbá teszi a gazdaságot.
(Forrás: Fintech Global)
(Címlapkép: Depositphotos)
