A viselhető eszközök, a robotika és az infrastruktúra egyre nagyobb hangsúlyt kap technológiai cégeknél abban, hogy értéket teremtsenek a mesterséges intelligencia felhasználásával. Jól mutatják ezt az elmúlt napok fejleményei.
Mesterséges intelligenciával működő okosszemüveg
A Google 2026-ban tervezi piacra dobni mesterséges intelligenciával (AI) működő okosszemüvegét a CNBC értesülései szerint. Az eszköz Android XR rendszeren fut majd, és a Google Gemini modelljét is magában foglalja, amely valós idejű válaszokat, fordítóeszközöket és opcionális kiterjesztett kijelzőket tartalmaz majd.
A szemüveg a keresőóriás visszatérését jelzi a viselhető eszközökhöz piacára. Ez a verzió az információkhoz való kéz nélküli hozzáférésre összpontosít majd, nem pedig az újdonságnak számító funkciókra. Azzal, hogy a mesterséges intelligenciát olyan formátumba helyezi, amely egyszerű, azonnali feladatokat kezel, a Google kiterjeszti platformját egy fizikai termékkategóriára, amely az okostelefonok mellett is megállná a helyét, ahelyett, hogy helyettesítené azokat.
A Pentagon a Google modelljét választotta
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a Google AI platformját választotta nagyjából hárommillió polgári és katonai dolgozójának támogatására a Bloomberg beszámolója szerint. Ez azt jelenti, hogy a Pentagon alkalmazottai számára lehetővé válik, hogy mesterséges intelligencia eszközöket használjanak kutatáshoz, belső dokumentációhoz és információfeldolgozáshoz.
A döntés alapján a Google rendszerét az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójánál használják majd, és jól mutatja azt, hogyan alkalmazzák az AI-eszközöket a speciális védelmi alkalmazásokon túl a rutin adminisztratív munkában is.
A SoftBank és az Nvidia befektet a Skild AI-ba
Mindeközben arról is érkezett hír, hogy a SoftBank és az Nvidia tárgyalásokat folytat arról, hogy befektet a Skild AI-ba. Az ügylet értéke a Reuters által közöltek szerint körülbelül 14 milliárd dollár, ami majdnem megháromszorozza a cég korábbi 4,7 milliárd dolláros értékelését.
A Skild AI alapmodelleket fejleszt a robotika számára, olyan képzési rendszereket, amelyek segítik a robotokat a fizikai környezet értelmezésében és a feladatok elvégzésében. Míg a terület jelentős technikai kihívásokkal néz szembe, az értékeltség gyors növekedése azt jelzi, hogy a befektetők az AI által vezérelt robotikát olyan kategóriának tekintik, amely szélesebb körű kísérletezésre alkalmas. A nagyméretű számítási erőforrások iránti igény ezen a területen közvetlenül összefügg a felhőinfrastruktúra bővülésével a piac más részein.
A Meta több hírlicenc-szerződést is aláírt
A Meta megállapodást kötött több nagy kiadóval, köztük a CNN-nel, az USA Today-vel és a Fox News-zal, hogy híreiket a mesterséges intelligencia asszisztenséhez használja. A CNBC által közöltek szerint a licencelt anyagok segíteni fogják az asszisztenst abban, hogy aktuális és ellenőrzött tudósításokon alapuló válaszokat adjon.
Ezek a megállapodások megváltoztatják a platformok és a kiadók közötti együttműködést. A közösségi hírfolyamokhoz szánt tartalomszolgáltatás helyett a licencelt anyag olyan AI rendszereket támogat, amelyek közvetlenül válaszolnak a felhasználói kérdésekre. A megállapodások egy szélesebb körű trendet tükröznek, amely a mesterséges intelligencia eszközeit professzionálisan előállított információkra alapozza, mivel a vállalatok alkalmazkodnak a generatív rendszerek pontosságával és forrásminőségével kapcsolatos kérdésekhez.
Microsoft AI- és felhőinfrastruktúra-befektetések
A Microsoft 19 milliárd dolláros kanadai AI- és felhőinfrastruktúra-befektetést jelentett be, amely magában foglalja új adatközpontok és kibővített felhőrégiók létrehozását országszerte. A Reuters jelentése szerint ebből az összegből több mint ötmilliárd dollárt a következő két évben használnak fel.
A tech cég emellett négy év alatt 17,5 milliárd dollárt fektet be Indiában hiperskálázható adatközpontok és felhőinfrastruktúra kiépítésébe, hogy kiszolgálja a növekvő AI-alapú munkaterhelést. A terv középpontjában egy új, 2026-ban üzembe helyezhető hiperskálázható felhőrégió kiépítése áll Hyderabadban, a meglévő adatközpont-régiók bővítése Chennaiban és Punéban, valamint az országos AI-elterjedés támogatása.
Az Amazon 35 milliárd dollárt fektetett be Indiába
Az Amazon bejelentette, hogy 2030-ig további 35 milliárd dollárt kíván befektetni Indiában. Ez a befektetés stratégiai célokat szolgál az üzleti terjeszkedés és a digitalizáció előmozdítására, az export növekedésének fellendítésére valamint új munkahelyek teremtésére az országban.
Az új pénzügyi kötelezettségvállalás növeli az Amazon teljes indiai beruházását, amely a vállalat szerint már most is 40 milliárd dollárt tesz ki infrastruktúra-fejlesztésre és alkalmazotti kompenzációra elkülönítve. Az Amazon erőfeszítései eddig 12 millió kisvállalkozást digitalizáltak, 20 milliárd dollárnyi kumulatív e-kereskedelmi exportot tettek lehetővé, és összesen 2,8 millió munkahelyet támogattak.
(Forrás: Pymnts)
(Címlapkép: Depositphotos)
