A kiberbűnözés a pénzügyeinkre leselkedő egyik legnagyobb fenyegetés. Kárt okoz az ügyfeleknek, a bankoknak, a pénzforgalmi szolgáltatóknak, és úgy általában a pénzügyi rendszer egészének. Éppen ezért az MNB újabb intézkedéseket jelentett be, amivel csapást mérne a kiberbűnözőkre. Cikkünkben az új kibervédelmi csomagot foglaljuk össze.
Áldozatok és kártételek
Az első számú áldozat minden esetben az ügyfél. A magánszemély elveszítheti vagyonának egészét, vagy szignifikáns részét. Akár megszokott élethelyzetét is ellehetetleníti egy kibercsalás. A vállalat tartalékait, de a normális üzemmenethez szükséges pénzforrásait vesztheti, és akár csődhelyzetbe is kerülhet.
A magán és vállalati csődök tovább gyűrűznek, hatással lehetnek a kereskedelemre, iparra, mezőgazdaságra, és végső soron munkavállalók tömegére. A kiberbűnözők hatalmas összegekkel károsítják meg az embereket és a gazdaságot világszerte, az eltulajdonított hatalmas pénzeket pedig a bűnözés finanszírozására fordítják.
A kártételek az illegális tevékenységek finanszírozása által tovább növekednek, támogatják a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetését. A bűnözés globálissá válása következtében többek között a globális drogkereskedelmet, fegyverkereskedelmet, embercsempészetet, terrorizmust.
A kiberbűnözés fontos közvetett kártétele a pénzintézeti rendszerbe vetett bizalom megrendülése. A digitális, az innovativ pénzügyi szolgáltatásoktól elfordulás. Mindezek miatt a kiberbűnözés elleni fellépést folyamatosan erősíteni kell globális együttműködésben, de nemzeti szinten is.
Bűnmegelőzés és bűnüldözés
Világszerte egyre többen vesznek igénybe innovatív, digitális pénzügyi szolgáltatásokat. Nincs ez másként Magyarországon sem, amint arról az MNB hírek is tájékoztatnak. Az elektronikus fizetési módok igénybevétele viszont komoly felelősséget, és további feladatokat rak a digitális pénzügyi szolgáltatókra: a bűnmegelőzés felelősségét.
A digitális átutalások, kártyatranzakciók átfutnak a banki rendszereken, ezért szükséges, hogy a visszaélés-megelőzés beépüljön a pénzforgalmi folyamatokba. Az MNB felügyeleti szerepében eljárva szabályozza a visszaélés-megelőzést. A jogszabályi előírásokon túl részletes ajánlásokat ad ki az elvárt pénzügyi szolgáltatói intézkedésekről.
A megvalósult csalások felderítése már a büntetőeljárás területe. A nyomozó szervek, az ügyészség, büntető bíróságok feladata az elkövetők felkutatása, a vádemelés, a büntetés kiszabása, melynek arányban kell állnia az okozott cselekmény súlyával. Kiemelt területe a nyomozói munkának a kicsalt pénzek visszaszerzése.
A bűnmegelőzésben részes intézetek és a bűnüldöző szervek együttműködése elengedhetetlen. A pénzintézetek együttműködése a bűnüldöző szervekkel több vonalon is megvalósul, azonban a kibercsalások nem csak banki tranzakciókkal valósulnak meg. Rengeteg a telekommunikációs- és kereskedelmi csalás is.
Az MNB öt csapása
Mostanra a magyar felnőtt lakosság több, mint kétharmada előnyben részesíti az elektronikus fizetési megoldásokat. A múlt évben az összes fizetés 42 százalékát már elektronikusan bonyolították le Magyarországon. Ebben a helyzetben az MNB a KiberPajzs kezdeményezésen túlmutató öt pontos intézkedési csomagot hirdetett a pénzügyi csalások letörésére júniusban.
Az MNB a mesterséges intelligenciára épülő Központi Visszaélésszűrő Rendszert (KVR) fejlesztett ki. A KVR a GIRO rendszerében működik, a bankok kötelezően csatlakoznak a rendszerhez, mely központilag elemzi az atutalási tranzakciókat. A KVR 2025. július elsejével el is indult.
A visszaélések megelőzésére, észlelésére, megakadályozására, kezelésére korábban kiadott ajánlásának maradéktalan betartását várja el a bankoktól az MNB. Az ajánlás szerinti tájékoztatási, ügyfélvédelmi, erős ügyfélhitelesítési, IT biztonsági, visszaélés-megelőzési előírások betartását még ez évben célzott vizsgálatokkal ellenőrizni fogja.
Törvénymódosítást kezdeményez az ügyfelek védelmében, mely az uniós előírásokkal is összhangban a bankot kártalanításra kötelezné, ha elmulasztotta a megfelelő erős hitelesítéseket, illetve, ha a bank nevében csapták be az ügyfeleket a csalók. Végül országos információs kampányt indítanak a bankok aktív részvételével a kibercsalások megelőzésére.
A bűnmegelőzés közös ügyünk
A KVR rendszer az átutalásokat központilag, a másodperc töredéke alatt ellenőrzi csalásmegelőzés szempontjából. A Magyarországon működő bankok saját visszaélés-megelőzési rendszereket is működtetnek, sokan jó hatásfokkal. A KVR rendszerhez csatlakozást komoly, saját rendszerfejlesztésekkel támogatták a pénzintézetek.
A KiberPajzs tevékenységén túl a digitális bankolást választók mindennap tapasztalhatják az erősödő banki aktivitást a csalásmegelőzésben. Közérthető nyelven írott figyelemfelhívó üzeneteket kapnak az ügyfelek közvetlenül a bankoktól. Az ügyfelek számára a digitális platformokon lehetővé teszik, hogy jelenthessék az általuk gyanúsnak talált tranzakciókat.
Az ügyfelek érdekét szolgáló jogszabálymódosító csomag jóval szélesebb körben kötelezné a bankokat az ügyfelek kártalanítására. Az ügyfelek súlyos gondatlansága esetén azonban nem járhat kártalanítás. Ugyanis az ügyfél is felelős, neki is elvárható módon védenie kell a saját vagyonát. Ezért szükséges lesz a súlyos gondatlanság eseteinek pontos meghatározása.
A visszaélések megelőzésének felelősségét nem lehet csak a pénzintézeti szektorra korlátozni. Abban főként a telekommunikációs, illetve kereskedelmi szektornak is fontos szerepe volna. Ahogyan a közösségi média platformoktól is elvárható volna, hogy lépjenek fel az ott elkövetett csalások ellen. A bűnmegelőzési aktivitást és együttműködést tovább kell erősíteni.
(Források: MNB, MNB sajtóközlemény, MNB sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
