Donald Trump amerikai elnök augusztus 7-én aláírt rendelete új korszakot nyithat az amerikai nyugdíjmegtakarítások történetében: ezentúl a 401(k) programokban is helyet kaphatnak a kriptovaluták. A lépés óriási lehetőségként értelmezhető a kriptoszektor számára, ugyanakkor sok pénzügyi szakember komoly kockázatokra figyelmeztet.
Mi az a 401(k)?
A 401(k) az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb nyugdíj-megtakarítási rendszere, amelyet a munkáltatók kínálnak alkalmazottaiknak. A dolgozók jövedelmük egy részét félretehetik, amelyet gyakran a munkáltató is kiegészít, és ezeket az összegeket különböző alapokba fektetik. A rendszer adóhalasztással vagy adókedvezménnyel működik, és 2024-re összesen 8,9 ezermilliárd dollárnyi eszközt kezeltek benne.
Nem véletlen, hogy a kriptovilág ünnepli a döntést: a hatalmas tőkebeáramlás új keresletet teremthet a digitális eszközök iránt, ami az árfolyamokat új magasságokba repítheti.
A rendelet lényege
A rendelet arra kötelezi az amerikai szabályozókat, hogy vizsgálják felül a korábbi korlátozásokat, és engedjenek be hat új eszközcsoportot a 401(k)-kbe, köztük a kriptovalutákat és az aktívan kezelt kriptobefektetési termékeket.
Ez nemcsak a bitcoin és az ether előtt nyit ajtót, hanem olyan alternatív befektetési formák előtt is, mint a magántőke, az ingatlanpiac, a nyersanyagok vagy épp az infrastruktúra-fejlesztési projektek.
Az optimisták szerint mérföldkő
A kriptoszektor képviselői történelmi lehetőséget látnak. André Dragosch, a Bitwise kutatási vezetője szerint a döntés a bitcoin árfolyamát akár 200 ezer dollár fölé is emelheti az év végére.
CJ Burnett, a Compass Mining egyik vezetője úgy véli, hogy a kriptó 401(k)-ba való beengedése nemcsak új tőkét von be, hanem stabilitást is hozhat: a passzív befektetések csökkenthetik a kriptoárfolyamok hírhedt volatilitását.
A szkeptikusok szerint aknamező
A pénzügyi szakértők azonban jóval óvatosabbak. Egyik fő aggodalmuk a magas díjak: míg egy átlagos 401(k) alap kezelési költsége 0,26 százalék körül mozog, addig egyes kriptóval vagy magántőkével kapcsolatos befektetési termékek 1–2 százalékos alapdíjat, sőt a nyereség 20 százalékát is elvonhatják.
Ary Rosenbaum ügyvéd még keményebben fogalmazott: szerinte a bitcoin túl volatilis egy nyugdíjportfólióhoz.
„Amikor a bitcoin egy hét alatt 40 százalékot zuhan, a felperesek ügyvédei többek közt olyan kérdésekkel fognak ostromolni, hogy miért engedélyeztek ilyen kockázatos eszközt?” – figyelmeztetett.
Rosenbaum egyenesen “pénzügyi aknamezőnek” nevezte a kriptót, amely bonyolult mechanizmusokat (staking, forkok, airdropok) és összetett adózási szabályokat tartalmaz, így a munkavállalók pénzügyi oktatására is komoly kihívást jelent.
Végső mérleg
A vita tehát kettős: az iparág ünnepli a nyitást, hiszen a 401(k) rendszeren keresztül rengeteg friss tőke áramolhat a kriptoba, míg a szakértők attól tartanak, hogy a túlzott volatilitás és a bonyolult szabályozási környezet végül inkább veszélyezteti, mintsem erősíti a nyugdíj-megtakarításokat.
Trump lépése újabb példája annak a politikai törekvésnek, amely a fogyasztóvédelem háttérbe szorításával igyekszik elősegíteni a kriptoadoptációt. Hogy sikeres lesz-e ez a kísérlet, vagy katasztrófához vezet, azt a következő évek és a piac mozgásai fogják megmutatni.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
