Texas nemrég történelmet írt azzal, hogy az Egyesült Államokban elsőként hozott létre különálló bitcoin tartalékot közpénzből. A cél világos: a bitcoint hosszú távú stratégiai eszközként kezelni – csakúgy, mint az aranyat.
Törvényes keretek között, állami háttérrel
Greg Abbott texasi kormányzó aláírta a 21-es szenátusi törvényjavaslatot (SB21), amely hivatalosan is életre hívja a Texas Strategic Bitcoin Reserve-et. Ez egy állami alap, amelynek feladata, hogy BTC-t vásároljon és tartson, ezzel erősítve az állam pénzügyi stabilitását.
A tartalék nem része az állam hagyományos kincstári rendszerének, különállóan működik, és az a célja, hogy ellenállóbbá tegye Texast az inflációval és a globális pénzügyi kockázatokkal szemben. A törvény szövege szerint csak olyan eszköz kerülhet be a tartalékba, amelynek piaci kapitalizációja meghaladja az 500 milliárd dollárt – ezt jelenleg kizárólag a bitcoin teljesíti.
Az alap kezeléséért a Texas Comptroller of Public Accounts (az állami számvevőszék) felel majd, és egy háromfős kriptobefektetési tanácsadó testület segíti a munkáját.
Az SB21 különlegessége, hogy a bitcoin tartalék nem csak közvetlen vásárlás útján bővülhet. Lehetőség van arra, hogy airdropok, befektetési nyereségek vagy akár kriptovaluta-adományok révén is gyarapodjon. Ez azt jelenti, hogy a tartalék akár a piac organikus mozgásával is növekedhet – anélkül, hogy újabb közpénzeket kellene bevonni.
A törvény kiegészítéseként Abbott kormányzó korábban aláírta a 4488-as képviselőházi törvényt is. Ez megakadályozza, hogy a BTC-alapot később beolvasszák az állam általános költségvetésébe. Ez a lépés biztosítja, hogy a tartalék valóban hosszú távú, stratégiai szerepet tölthessen be.
Más államok is ébredeznek
Bár Texas az első állam, amely közpénzt fordít bitcoin tartalék kiépítésére, nem az első, amely jogszabályt hoz egy hasonló célú alap létrehozására. Arizona és New Hampshire már korábban megszavazták saját bitcoin tartalékaikat, de azok nem kaptak költségvetési támogatást, és nem rendelkeznek külön kezelési struktúrával.
Ez teszi Texas modelljét különlegessé: nemcsak szimbolikus lépésről van szó, hanem tényleges pénzügyi elköteleződésről – mintha az állam egy „digitális aranykészletet” építene.
A vállalati szektor már rég elindult ezen az úton
Texas döntése egy tágabb trendbe illeszkedik. Egyre több tőzsdén jegyzett vállalat is úgy tekint a bitcoinra, mint értékálló kincstári eszközre. Ezt a gyakorlatot elsőként Michael Saylor, a Strategy vezére népszerűsítette, és azóta más cégek is sorra követik.
Például nemrégiben a Nakamoto Holdings – amelyet Donald Trump elnök kriptotanácsadója, David Bailey alapított – 51,5 millió dolláros tőkét vont be, hogy még több bitcoint vásároljon. Franciaországban pedig a párizsi tőzsdén jegyzett The Blockchain Group vásárolt 182 BTC-t, ezzel 1653 bitcoinra növelve saját tartalékát.
Mi jöhet ezután?
A texasi modell könnyen precedenst teremthet más államok számára. A bitcoin egyre inkább kitör az alternatív befektetési eszközök szerepéből, és fokozatosan beépül az intézményi és állami gondolkodásba is. Ha Texas lépése sikeresnek bizonyul – például értéknövekedést vagy stabilizáló hatást eredményez –, az más államokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló stratégiákba kezdjenek.
Vajon Texas valóban új aranykort nyit meg a digitális eszközökkel? Vagy ez csupán egy bátor, de kockázatos kísérlet marad? A következő évek során erre a kérdésre a piac és a politika közösen fog választ adni.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
