Az elmúlt hetekben jelentős felfordulást okozott a magyar kriptoközösségben egy frissen elfogadott törvénymódosítás, amely komoly szigorításokat vezet be a kriptovalutákkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. A közösségi platformokon és a sajtóban terjedő félelmek szerint a szabályozás alapján akár már egy egyszerű bitcoin-eladás is börtönnel járhat. De vajon mi az igazság? A Jazzy Business Class rádióműsor vendégeként Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója, és a Blockchain Koalíció elnökségi tagja segített tisztázni a helyzetet.
Jogszabály vagy joghézag?
Az új szabályozás több elemből áll, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a kriptoszolgáltatók működését a jövőben egy úgynevezett „validátor” szervezet fogja engedélyezni és ellenőrizni. Ez a szereplő még nem létezik, de az SZTFH – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – fogja létrehozni és felügyelni.
„Ez az egyik nehézsége ennek a mostani, parlament által elfogadott jogszabálycsomagnak – ami egyébként még nem lépett életbe, ez nagyon fontos.” – hangsúlyozta Suppan Márton.
A validátorok szerepe az lesz, hogy a kriptoszolgáltatók tevékenységét felülvizsgálják, szabályozzák, és ellenőrizzék, hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Ugyanakkor jelenleg még nincs információ arról, hogy kik lehetnek ezek a validátorok, mikor jönnek létre, és milyen eljárásrend alapján fognak működni.
Pánik a semmiért?
A jogi bizonytalanság természetesen zavart okozott a felhasználók körében, amelyet tovább súlyosbítottak a média clickbait szalagcímei.
„Sokan megijedtek, és azt vizionálták, hogy ha most eladják a bitcoinjaikat, akkor börtönbe fognak kerülni vagy bíróság elé kell álljanak. Ilyenről szó sincs, ez kicsit túl van hypeolva” – mondta Suppan.
A Telex egyik cikke például így fogalmazott: „Már eladni sem lehet a kriptovalutát Revoluton”. Ez a cím egy konkrét platform egyedi helyzetét mutatta be, mégis általános pánikhangulatot keltett. Suppan szerint ezzel kapcsolatban fontos megérteni, hogy az új szabályozás még nem lépett hatályba, és jogkövetkezményei jelenleg nincsenek.
„Az SZTFH elnöke ki is mondta, hogy amíg ez nincsen kiadva, addig senkinek semmitől nincsen tartani valója. És onnantól kezdve, hogy kiadta, 60 nap múlva fog életbe lépni” – tette hozzá.
Célkeresztben a felhasználók?
Az új jogszabály másik jelentős pontja, hogy nemcsak az engedély nélkül működő kriptoszolgáltatók vonhatók felelősségre, hanem adott esetben azok a felhasználók is, akik tudatosan veszik igénybe szolgáltatásaikat. Suppan szerint ezt sem szabad túlértékelni:
„Nem arról van szó, ha valaki a leadózott forintjaiból bitcoint vesz egy olyan helyen, aminek egyébként nincsen meg a Magyarországon is elfogadott, EU-s jogszabály által kiadott MiCA engedélye… hanem arról van szó, hogy ha valaki kifejezetten rosszhiszeműen keresi az olyan szolgáltatót, amely nem engedélyezett.”
Más szóval, nem a jóhiszemű, átlátható módon eljáró felhasználókat akarják büntetni, hanem azokat, akik tudatosan keresik a kiskapukat – jellemzően pénzmosás, adóelkerülés vagy más illegális cél érdekében.
Suppan ezt egy egyszerű hétköznapi példával szemléltette: „Amikor valaki pénzt vált, akkor sem a sarkon álló kétes kinézetű, övtáskás emberkénél kezd el váltogatni.”
Validátorok és MiCA: két szabályozás, nagy káosz
A validátor kérdésen túl egy másik fontos szabályozási vonal is feszültséget okozott: az EU-s szintű MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets). Eszerint az Európai Unióban működő kriptoszolgáltatóknak szigorú engedélyezési feltételeknek kell megfelelniük. Ez teljesen független a magyar validátor-rendszertől, mégis egyszerre léptek be a közbeszédbe – nem kis zavart keltve.
„Rengeteg szolgáltató nyújtja a különböző kriptóval kapcsolatos szolgáltatásait MiCA engedély nélkül. Nem értek oda határidőre, ezért felfüggesztik a szolgáltatást” – magyarázta. Ilyen például a Revolut is, amely valószínűleg nem a magyar szabályozás miatt állította le a kriptós funkcióit, hanem az EU-s követelményeknek nem tudott megfelelni a megadott időkereten belül.
A felhasználói gondosság elvárható
Suppan Márton szerint nemcsak az államnak van felelőssége a szabályozás megalkotásában és kommunikálásában, hanem a felhasználók részéről is elvárható egy minimális gondosság. A validált szolgáltatók listája a jövőben nyilvános lesz, így mindenki tájékozódhat arról, hogy hol érdemes kriptót venni vagy eladni.
A felhasználói felelősségre vonatkozó részek is világosan szabályozzák, hogy csak akkor bírságolható valaki, ha bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el.
„Ez gyakorlatilag megfeleltethető annak, hogy ha valaki fegyvercsempésztől vásárol fegyvert, rossz célokra. De ha én kiváltok egy fegyvertartási engedélyt, bemegyek a fegyverboltba, betartom a szabályokat, és lövöldözök az agyaggalambokra, akkor engem senki nem fog felelősségre vonni”
– hozott egy újabb párhuzamot Suppan.
Tiszta szabályozásra van szükség
A műsor végén Suppan leszögezte, hogy a jogszabály iránya önmagában nem elhibázott.
„Az, hogy validátort vonnak be az értékláncba, szerintem nem egy elhibázott lépés, és egyáltalán nem példanélküli.” Ugyanakkor hibaként említette, hogy a szabályozás végrehajtási kereteit nem dolgozták ki előre, és nem történt elég konzultáció a piaci szereplőkkel. „Sokkal többet kellett volna kommunikálni, nem csak az ügyfelek felé, hanem a szolgáltatókkal is.”
A beszélgetés tanulsága egyértelmű: a kriptovilág szabályozása szükséges, sőt időszerű, de azt átláthatóan, következetesen és a piaci realitásokkal egyeztetve kellene végrehajtani. Az edukáció és a jogalkotói kommunikáció hiánya, valamint a média túlkapásai együtt eredményeztek pánikot – amit egy jó szándékú törvény eredetileg épp megelőzni szeretett volna.
A teljes adás az alábbi linkre kattintva meghallgatható.
(Címlapkép: Depositphotos)
