A cég legfontosabb, alapvető adatait az e-cégjegyzék ingyenes oldalán tudod megismerni. A sokszor számunkra egyértelmű adatok mögött mégis olyan információk rejlenek, ami mellett nem mehetünk el csak úgy. A mostani cikkünkben bemutatom részletesen neked a cégek cégkivonatában található összes adatot, a cégjegyzék felépítését, a hozzá tartozó legfontosabb jogi vonatkozásokat, és hogy laikusként mire és miért figyelj oda.
Ez a cikk nagy terjedelmű, nagyon sok információt tartalmazó írás. Ha kevés az időd, javaslom, hogy mentsd el, több részletben olvasd és többször térj vissza rá, ha szükséges. Ha tudsz időt szakítani rá, akkor keress egy nyugodt helyet, rendelj egy kávét/teát, és készülj fel, mert legalább 20-30 percet igénybe fog venni.
Ha készen állsz, kezdhetünk is
Ha a céget mint születésétől fogva nyomon követhető jogi személyiséget nézzük, akkor két fogalmat mindjárt az elején érdemes tisztáznunk. Az egyik a cégkivonat, a másik a cégmásolat.
A cégkivonat a cég jelenleg hatályos adatait tartalmazza, azaz hasonlatként azt mondhatjuk, hogy a cég jelene.
A cégmásolat vagy másnéven a cégtörténet a cég hatályon kívül helyezett adatait is, azaz a már lezárt adatokat is tartalmazza, vagyis a cég jelenét és múltját.
Az e-cégjegyzék oldalán a cégkivonatot ismerheted meg, vagyis a cég jelenét. Tehát nem tartalmazza az egyéni vállalkozók és a civil szervezetek adatait.
Nézzünk a cégkivonatra egy példát. Keressünk rá az oldalon az OTP Bankra. A tárolt cégkivonat fejlécében az alábbi adatok minden esetben megtalálhatók:
- a cég cégjegyzékszáma, amely az OTP esetében a 01-10-041585. A cégjegyzékszám a cég egyedi azonosítója, felépítéséből megismerhetjük a céget nyilvántartó bíróságot, valamint a cégformát.
- a cég rövid neve: OTP Bank Nyrt.
- a cég székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.
Az adatok két részre bonthatók. Ahogy a felosztásban a neve is tartalmazza, a besorolást a cégformától teszik függővé.
Az e-cégjegyzék ismertetőnkben most a cégformától független adatokat fogjuk megvizsgálni, ahol a felosztást rovatszámok jelzik. Ebben a csoportban 1.-60. között találhatók rovatszámok. Ebből több már „ki lett vonva a forgalomból.” A továbbiakban egyesével fogom megvizsgálni a jelenleg is használatban lévő rovatszámokat.
1. Általános adatok
A cégnyilvántartás 1. általános adatok rovata az alábbiakat tartalmazza: a cégjegyzékszám, a cégforma, amely az OTP Bank esetében részvénytársaság, valamint a bejegyzés ideje.
Innen tudhatod meg, hogy a cég működő vagy törölték-e, és ha igen, mikor, továbbá mi volt a törlés módja. Rákerestem az Ganz Villamossági Művek vállalatra. Látható, hogy 1969-ben jegyezték be és 2001-ban törölték a céget. A törlés módja pedig felszámolás volt. (Ennek pontos jelentését később a 28. rovatnál látod.)
2. A cég elnevezése
Név nélkül nem létezhet egy cég sem. Az 1875. évi kereskedelmi törvény rendelkezett először a cégek elnevezéséről. A cégnévnek három alkotóeleme van:
- a vezérszó: lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó is, amit latin betűkkel kell feltüntetni. A vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek a névben.
- a tevékenységre utaló elem: a cég alapvető tevékenységét hivatott kifejezni. Pl.: kereskedelmi, mezőgazdasági, építőipari stb.
- a cégforma: a cégnév befejező része, pl. betéti társaság, zártkörűen működő részvénytársaság stb. A cégforma esetén rövidítés elfogadott.
Vegyünk egy példát: Cégjelző Céginformációs Korlátolt Felelősségű Társaság
A példában a vezérszó: Cégjelző
A tevékenységre utaló elem: Céginformációs
Cégforma: Korlátolt Felelősségű Társaság
Tudtad, hogy a cégnévben az állami vagy nemzeti szó csak akkor szerepelhet, ha az állam közvetlenül vagy közvetve a szervezetein keresztül többségi befolyással rendelkezik?
Amire mindenképpen figyelned kell, ha a cég nevében a „végelszámolás alatt”, a „felszámolás alatt”, a „kényszertörlés alatt”, a „csődeljárás alatt” toldalék olvasható, ez ugyanis azt jelenti, hogy velük szemben a bíróság végelszámolási-, felszámolási-, kényszertörlési- vagy csődeljárást rendelt el és az még folyamatban van.
Ha a cégjegyzék nyilvántartásában a cégnév végén a „bejegyzés alatt.” olvasható, akkor a cég cégbírósági bejegyzés alatt áll. Ez függő jogi helyzetet jelent: a társaság a társasági szerződés megkötése napjától tevékenykedhet ugyan, de velük kapcsolatban óvatosan kell eljárnod, mert előfordulhat, hogy a cég bejegyzését a cégbíróság később elutasítja.
3. A cég rövidített elnevezése
Egy cég dönthet úgy, hogy rövidített nevet választ, amely megkönnyítheti a számla kitöltését vagy a cég megjegyzését. A rövid név két kötelező eleme a vezérszó és a cégforma rövidített megjelölése.
Szintén figyelmet érdemel a rövid névben a „v.a.”, az „f.a.”, a „kt.a.”, illetve a „cs.a.” rövidítés, ez ugyanis azt jelenti, hogy velük szemben a bíróság végelszámolási-, felszámolási-, kényszertörlési- vagy csődeljárást rendelt el, és az még folyamatban van. Ha a cégnév végén „b.a.” rövidítés olvasható, az, ahogy a fentiekben is írtam, azt jelenti, hogy a cég cégbírósági bejegyzés alatt áll.
4. A cég idegen nyelvű elnevezése
A cég idegen nyelvű elnevezése, amennyiben a cég rendelkezik ilyennel, megegyezik a magyar nyelvű elnevezéssel, betartva az idegen nyelv helyesírási szabályait.
5. A cég székhelye
A cég székhelycíme egyben a cég azonosítójaként is használatos az adószám vagy a cégjegyzékszám mellett. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, egyben a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
A cégnek a székhelyet cégtáblával kell megjelölnie. Hogy miért fontos ez? Amennyiben ezt nem teszi, az adóhatóság bírságolni fogja, mert a cég nem található a megadott helyen.
A cég székhelye csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult (pl. bérleti szerződéssel).
Miért fontos ismerni a cég pontos székhelyének a címét? Milyen hátrány érhet téged, ha nem a megfelelő székhely (cégjegyzék nyilvántartásban szereplő) címet ismered?
Amennyiben hitelezel és fizetési felszólítást küldesz egy olyan címre, ahonnan ügyfeled már áthelyezte a székhelyét, felszólításodnak semmilyen joghatása nem lesz, még akkor sem, ha partneredhez egyébként eljutott a levél tartalma. Azaz megkapta a levelet, de később arra fog hivatkozni, hogy székhelyére ilyen értesítést nem kapott.
Mi az, amire érdemes még figyelned?
Arra, hogy a partnercég székhelyén más cégek is működnek-e? Ha azt tapasztalod, hogy egy lakótelep negyedik emeleti lakásában további 200 cégnek van még székhelye, akkor az nagy valószínűséggel egy cégtemető. Óvatosan kell eljárnod a továbbiakban a vele való üzleti kapcsolataid során.
6. A cég telephelye
A cég telephelye, hasonlóan a székhelyhez, csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult (pl. bérleti szerződéssel). A cég telephelye a cég székhelyétől eltérő helyen, ám ugyanazon a településen található. Pl. az OTP Bank esetében a cég telephelyeként be van jegyezve az összes bankfiók, amely Budapesten van.
7. A cég fióktelepe
A cég fióktelepe, hasonlóan a székhelyhez, csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult (pl. bérleti szerződéssel).
A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.
Tehát mi a különbség a cég telephelye és fióktelepe között?
A cég telephelye ugyanazon a településen van, mint a székhely. A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen van, mint a székhely.
Az OTP Bank fióktelepei azok a bankfiókok, amelyek nem Budapesten vannak. (Lévén, hogy az OTP budapesti székhelyű.) Hasonlóan a telephelyhez, az összes fióktelepet nem másolom be a nagy helyigénye miatt.
8. A létesítő okirat, a társasági szerződés, az alapító okirat, az alapszabály kelte
Azokat az időpontokat tartalmazza, amikor létrehozták a céget vagy ha később bármilyen adatbejelentést, változást, módosítást tett a cég.
9. A cég tevékenységi köre
A tevékenység azt mutatja, hogy egy adott cég mivel foglalkozik. A cég rendelkezik egy főtevékenységgel valamint tevékenységi körökkel, amit négyjegyű TEÁOR számokkal jelölünk.
A TEÁOR, azaz a Tevékenység Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, az EU tevékenységi osztályozásának (NACE) magyar nyelvű változata. Az 1893/2006/EK rendelet alapján 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál (előzményei a TEÁOR ’03, ’98, ’92).
Érdemes tudnod, hogy 2009 és 2011 között a cégtörvény nem követelte meg a cégektől, hogy a nyilvántartásba vételkor a TEÁOR-számokat is megjelöljék, ezért ebből az időszakból TEÁOR szám alapján nem lehet visszakeresni a cégek tevékenységeit, csak a tevékenység elnevezése alapján. Ha szeretnéd többet megtudni, akkor olvasd el, hogy mi az a TEÁOR, és mit kell tudni róla!
10. Működés befejezésének időpontja
Egy cég nemcsak határozatlan (ez a jellemző), hanem határozott időre is alakulhat. Például egy projektcég. Ha határozott időre jön létre, akkor erről a létesítési okiratban külön rendelkezni kell, illetve cégjegyzék esetén ide jegyzik be az előre meghatározott befejezési időpontot.
Vagyis érdemes utánajárnod, nehogy olyan céggel való együttműködésre alapozd az üzleted hosszabb távon, amely a közeljövőben egyértelműen befejezi a működését.
11. A cég jegyzett tőkéje
A jegyzett tőke az a tőkerész, amit a tulajdonosok a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátanak a cég rendelkezésére azért, hogy abban tulajdoni részesedést szerezzenek vagy a meglévőt növeljék.
A jegyzett tőke fajtáit különböző cégeknél máshogy nevezik,
- részvénytársaságnál alaptőkének,
- korlátolt felelősségű társaságnál törzstőkének,
- egyesülésnél, közkereseti társaságnál és közös vállalatnál vagyoni hozzájárulásnak,
- betéti társaságnál vagyoni betétének,
- szövetkezetnél szövetkezeti vagyonnak.
A jogszabály a jegyzett tőke minimális nagyságát előírhatja (pl. zrt. esetében 5 millió, kft.-nél 3 millió forint).
A hozzájárulásnak két fajtája van: pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás. A pénzbeli hozzájárulás értelemszerűen pénzben teljesítendő. Nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport lehet vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni jog, követelés, szellemi alkotás vagy akár ingatlan tulajdonjoga is.
Mire figyelj oda mindenképpen?
Amennyiben az ügyfeled, partnered a jegyzett tőkéjét viszonylag sűrűn, rövid időn belül többször csökkenti, az óvatosságra int.
12. A cég képviseletének módja
A képviseleti mód a cég (írásbeli) képviseletére való jogosultságot jelenti, vagyis a cég nevében történő aláírási jogot. Kétféle módja van: önálló vagy együttes.
Önálló képviseleti mód esetén a képviselő (pl. ügyvezető) egyszemélyben képviseli a céget és járhat el annak nevében. Együttes képviseleti mód esetén csak másokkal együtt képviselheti a céget (pl. köthet szerződést).
Ugyanaz a személy csak egyféle módon jegyezheti a céget, azaz vagy önállóan vagy együttesen.
Ennek a rovatnak az elmúlt években csökkent a jelentősége, mert jelenleg a cégjegyzék 13. rovatában a képviselők neve mellé már bejegyzik azt is, hogy önállóan vagy együttesen képviselik a céget.
13. A képviseletre jogosultak adatai
A cég képviselésére jogosultak azok a személyek, akik önállóan vagy együttesen képviselik a céget, aláírásra jogosultak, szerződést köthetnek, létesítési okiratot módosíthatnak. Érdemes ellenőrizned, mielőtt szerződést írsz alá partnereddel, hogy az aláíró jogosult-e a szerződés aláírására.
Komoly veszélyt jelent, ha partnered képviseletében arra jogosulatlan személy intézkedik.
Esettanulmány
az állásából kirúgott ügyvezető bosszúból felkereste volt cége beszállítóját, és annak nevében komoly rendelést tett informatikai eszközök leszállítására. Úgy gondolta, hogy régi vezetőtársait kínos helyzet elé állítja ezzel, mert tisztában volt vele, hogy az árut nem tudják kifizetni, és emiatt hosszasan kell majd magyarázkodniuk. Mivel hasonló rendelés hasonló módon korábban is történt, a beszállító nem tartotta szükségesnek a képviselő státuszát ellenőrizni. Áthidaló kölcsönt felvéve határidőre leszállította a kívánt gépeket, amiket természetesen a „megrendelő” nem vett át, kis híján csődbe juttatva ezzel a beszállítót. Természetesen a kirúgott ügyvezető tette büntetőjogi pert von maga után, de ez kicsit sem vigasztalja a beszállítót ilyen helyzetben.
Figyelj arra is, ha a cégnél nincs képviseletre jogosult személy (ez több esetben is előfordulhat, pl. olyankor, ha a képviseletre jogosult személy megbízatása határozott időre szólt, és ez az idő eltelt), mert ilyenkor senki nem jogosult veled szerződést kötni.
Ha a cég felszámolót, végelszámolót vagy csődbiztost kap, akkor a korábbi képviselő hatásköre megszűnik (bár manapság terjedőben van az a gyakorlat, hogy a képviselő hatásköre nem szűnik meg, csak olyan kérdésekben nem dönthet, amely a felszámoló, végelszámoló vagy a csődbiztos hatáskörébe tartozik, pl. a vagyoni jellegű kérdések).
Érdemes figyelembe venned, hogy nyilvánvalóan nem sok jót jelent a partner cégedről, ha annak ügyvezetői sűrűn cserélődnek.
14. A könyvvizsgálók adatai
A rovat a cég könyvvizsgálójának/könyvizsgálóinak az adatait tartalmazza.
Figyelned kell, ha megváltozott a könyvvizsgáló, vagy a külföldi partnernél a kézbesítési megbízott személye. Az esetek egy részében azért történik könyvvizsgálói csere, mert túlságosan sikamlósnak tartják a cég tevékenységét, esetleg törvénysértőnek egyes módszereit. Piros jelzés, hogyha a kilépők helyére nem, vagy csak hosszabb idő elteltével lépnek új személyek.
15. A felügyelő bizottsági tagok adatai
A felügyelőbizottság a cég működésének ellenőrzésére szolgáló szervezet, amely munkáját a tulajdonosok érdekében végzi. Az ellenőrzése a társaságon belülre irányul, nem kifelé.
Létrehozása két esetre bontható: egyik, amikor az alapítók úgy döntenek, hogy indokolt a felügyelőbizottság felállítása, és erről a társasági szerződésben rendelkeznek. A másik, amikor kötelező a létrehozása:
- részvénytársaság esetén minden esetben,
- esetében ha a törzstőke meghaladja az 50 millió forintot,
- bármely más gazdasági társaság esetén, ha a (teljes munkaidőben foglalkoztatott) munkavállalók száma éves átlagban meghaladja a 200 főt.
Hasonlóan az előző rovathoz, itt is figyelj, ha cégjegyzék nyilvántartásában változnak a felügyelő bizottsági tagok.
16. Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cégek adatai
A jogutódlás lényege, hogy általánosságban vagy konkrét viszonyban valaki (jogelőd) helyébe más (jogutód) lép. Esetünkben az OTP Bank Nyrt. jogelődje az 1991-ben bejegyzett Országos Takarékpénztár volt.
Átalakulás alapesetei közé tartozik a jogi forma váltás, pl. kft.-ből zrt-vé alakul át. Egyesülés esetén történhet összeolvadás vagy beolvadás, ekkor a jogelődök megszűnnek és egy új társaság jön létre. De az átalakulás oka lehet többek között cégfelvásárlás, költség-megtakarítás, piaci részesedés szerzése is. Beszélhetünk szétválásról, ekkor a tevékenységek elkülönítése a cél.
Célszerű figyelemmel kísérned partnered jogelőd és jogutód cégeit, főleg kiválásnál és átalakulásnál, hogy hogyan osztják meg a cégek a vagyont, a jogokat és a kötelezettségeket. Elképzelhető, hogy az számodra kedvezőtlen: ilyenkor ajánlott újratárgyalni a szerződéseidet vagy biztosítékot kérni a korrekt teljesítésre.
17. Magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjele; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjele
A cégjegyzék 17. rovata azt mutatta, ha a vállalkozásnak külföldi tulajdonosa van, vagy külföldi cég magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor az milyen országhoz volt köthető.
Ezt a rovat már évek óta nem használatos. Mondhatjuk úgy, hogy kivonták a forgalomból.
18. Annak a kamarának a megnevezése, amelynek a cég tagja
A kamarai tagság meghatározására szóló adat.
19. Társadalombiztosítási folyószámla száma
A cég társadalombiztosítási azonosítója.
20. Statisztikai számjel
A statisztikai számjel a gazdasági szervezet egyedi azonosítója, amely tartalmazza az „adminisztratív főtevékenységét” (TEÁOR szám), amelyet a cég a NAV-nál és a cégbíróságnál bejelentett.
A cég statisztikai számjel 17 számjegyből áll.:
1-8 számjegy a törzsszám, amely megegyezik az adószám első 8 számjegyével
9-12 a szakágazati kód, azaz a TEÁOR szám
13-15 gazdálkodási forma kódja (GFO)
16-17 a területi (megye) kódja
Az alábbi linken kérdezheted le az adószámhoz tartozó statisztikai számjelet.
21. Adószám
Tizenegy karakterből álló adóhatósági egyedi azonosító.
Az adószám felépítése:
xxxxxxxx-y-zz
1-8. számjegy az adótörzsszám,
9. számjegy az áfakód
10-11. számjegy székhely szerinti illetékes területi adóhatóság kódja
Ezek közül a legfontosabb az adótörzsszám, amely elvileg minden cégnél különböző, illetve egy cégnek csak egy adótörzsszáma lehet, a cég teljes életét végigkíséri, annak megalakulásától egészen megszűnése pillanatáig változatlan.
Mivel a magyar cégjogi szabályok értelmében a cégjegyzékszámot időnként szükségszerűen módosítják (társaságiforma-váltáskor, a székhely megyék közötti áthelyezésekor), az adótörzsszámmal való azonosítás a legkézenfekvőbb. Hacsak lehetséges, ne a cégjegyzékszámmal, hanem az adótörzsszámmal azonosítsunk.
A 21. rovat tartalmazta/tartalmazza azt az információt is, hogy adott cég adószáma a) hirdetménnyel (ideiglenesen) felfüggesztett, b) hirdetménnyel (ideiglenesen) törölt, c) felfüggesztett vagy d) szankciós jelleggel törölt.
Ebből 2018.-tól megszűnt az adószám-felfüggesztés intézménye, „mivel az egy nehezen kezelhető státuszt eredményezett” – írta az MTI.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy az adószám ellenőrzés mennyire fontos. Ehhez érdemes még jobban megismerned, hogyan épül fel az adószám, és miért kell ellenőrizni.
22. Jogutód cég(ek)
Ez a rovat a cégjegyzék 16. rovatának a párja. Vagyis a 16. rovatban a jogelőd, itt a jogutód jelenik meg. A jogutódlásról számos törvény és jogszabály rendelkezik Magyarországon. Megkülönböztethetjük fajtái, formái szerint. Erről részletesebb leírást az alábbi wikipédia cikkben olvashatsz.
23. Működés felfüggesztése
A cégműködés felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha egy vállalkozás törvénysértő módon működik pl. nem helyezi letétbe a mérlegét (a számviteli törvényben kettős előírás, hogy a cég a mérlegét helyezze letétbe és kerüljön közzétételre, azaz nyilvánosságra hozva), és e törvénysértést a bíróság felszólítása után sem teszi meg.
A felfüggesztésből még vissza lehet fordítani a vállalkozást a jogszerű működés irányába, de az esetek többségében az eljárás kényszertörléshez és a cég megszüntetéséhez vezet.
Amennyiben a cégjegyzék 23. rovatában hatályos információt találsz, fokozott óvatossággal kell eljárnod a céggel szemben.
24. Megszűntnek nyilvánítás
A cégműködés felfüggesztését követő stádium: ha a társaság törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések (felszólítások) ellenére sem történik meg, akkor a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, azaz megszűntnek nyilvánítja. Ezt követően a cégbíróság kezdeményezi a cég felszámolását (cégjegyzék 28. rovat), vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást (cégjegyzék 58. rovat), majd a cégbíróság törli a cégjegyzék nyilvántartásából a céget. A megszűntnek nyilvánító határozatot a bíró a felekkel postai úton közli, a cégnyilvántartásba (így az e-cégjegyzék oldalán is) már csak a jogerőssé válása után jegyzik be az adatot.
25. Megszűnés elhatározásának időpontja
A tulajdonosok önként is dönthetnek úgy, hogy megszüntetik a céget. Ennek előfeltétele, hogy a legfőbb szerv (legtöbbször a taggyűlés) úgy döntsön, hogy a cég jogutód nélkül megszűnik.
Vagyis ha ebben a rovatban adatot találsz, akkor a cég meg fog szűnni (törölni fogják) az adott időpontban: ha ezt olvasod, akkor ne köss ennél a dátumnál hosszabb időtartamra szerződést, illetve ennek az információnak a tudatában egyezz meg a céggel rövid/hosszú távon.
26. Végelszámolás
Amennyiben a cég tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a céget jogutód nélkül meg fogják szüntetni, akkor végelszámolási eljárás indul a cég ellen. Ennek előfeltétele, hogy a vállalkozás ne legyen fizetésképtelen. Ha az üzleti partnered ellen végelszámolási eljárást indítottak, akkor az eljárás megindításáról szóló bírósági határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésétől számítva 40 napod van arra, hogy követeléseidet a végelszámolónak bejelentsd.
Ha lemaradsz a 40 napról, akkor még beadhatod igényedet, de már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint fognak eljárni, vagyis lényegesen rosszabb pozícióban leszel az előbbinél.
A végelszámolási eljárást három éven belül be kell fejezni, ha ez nem történne meg, a végelszámolás kényszertörlésbe fordul át. A végelszámolást levezénylő végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy azoktól elállni.
Tehát ha ebben a rovatban az adat nincs lezárva, akkor éppen a cég végelszámolása és a vagyon felosztása történik. Ha az adat hatálya le van zárva működő cég esetén, akkor a végelszámolási eljárás a társaság fennmaradásával fejeződött be, vagyis a cég továbbra is működik.
Ha szeretnél erről a témáról többet megtudni, akkor ajánlom a Végelszámolás Ismertetőt kezdődnek és haladóknak.
27. Csődeljárás
A csőd a fizetésképtelenné vált cégnél alkalmazott eljárás, amikor a tartozásait már nem tudja időben rendezni, és egy független segítő, a csődgondnok közreműködése mellett megpróbálja az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani, elkerülve a cég felszámolását.
Ha az üzleti partnered ellen csődeljárás indult, akkor maximum 30 napos jogvesztő határidő mellett be kell jelentened az igényedet a csődgondnoknál; ha ezt nem teszed meg, akkor igényed nem veszik nyilvántartásba, a csődegyezség megkötésében nem vehetsz részt, emiatt az egyezség hatálya sem terjed ki rád (magyarul buktad a pénzedet).
Vagyis nagyon fontos, hogy a partnered csődeljárásáról a lehető leggyorsabban tudomást szerezz, ellenkező esetben elveszíted a kintlévőségeid.
Ha szeretnél erről a témáról többet megtudni, akkor ajánlom a Csődeljárás Ismertetőt kezdődnek és haladóknak.
A csődeljárás hivatalosan az elrendelő határozatnak a Cégközlönyben való közzétételével kezdődik.
28. Felszámolás
A felszámolási eljárás fizetésképtelenség esetén indul, s legtöbbször a cég megszűnésével jár. Legtöbbször a hitelezők kezdeményezik. Célja a hitelezői igények törvényben meghatározott módon történő kielégítése.
Itt is nagyon fontos, hogy értesülj róla, ha üzleti partnered ellen felszámolási eljárás indult, mert 40 napod van, hogy bejelentsd igényed a felszámolóbiztosnál. Ez nem jogvesztő határidő, de ha ennél később jelented be, akkor a felszámoló külön csoportban kezeli (ami lényegesen rosszabb pozíciót és megtérülési esélyeket jelent Neked az előbbinél).
Tehát a lehető leggyorsabban tudomást kell szerezned partnered felszámolási eljárásáról, ellenkező esetben ugyanis majdnem bizonyosan elveszíted a kintlévőségeidet. A határidő számítása a felszámolás eljárás megindítását elrendelő határozatnak a Cégközlönyben való közzétételével kezdődik.
Ha szeretnél erről a témáról többet megtudni, akkor ajánlom a Felszámolási Eljárás Ismertetőt kezdődnek és haladóknak.
A felszámolási eljárás nagyon ritkán ugyan, de befejeződhet a cég fennmaradásával is. Ekkor működő cégnél az eljárás hatálya le van zárva.
29. Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per
Érdemes figyelned arra, hogy indult-e bírósági per az üzleti partnered bejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránt. Ez akkor fordulhat például elő, ha a társaság átalakulását (pl. kft-ből részvénytársasággá) később megtámadják. Mivel a perekben akár kártérítést is megítélhet a bíróság (sőt, a kiválás, átalakulás kapcsán még büntetőeljárás indítása is szóba jöhet), ez rendkívül bizonytalanná teheti a partner működését, jogi státuszát.
30. Létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per
Egy cégalapítás során létrejött társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perre csak rövid – jogvesztő – határidőn belül és csak konkrét esetekben kerülhet sor (pl. a cég tevékenysége jogszabályba ütközik, az alapító szerződés nem rendelkezik a jegyzett tőkéről vagy a cég nevéről, a létesítő okiratot nem ellenjegyezte ügyvéd).
A per elsődleges célja, hogy ki legyen küszöbölve az érvénytelenségi ok (pl. az érintett cég emelje fel a kft. jegyzett tőkéjét a kötelező 3 millió forint minimumra), ha azonban ez nem következik be, a céget megszűntnek fogják nyilvánítani, és ellene kényszertörlési vagy felszámolási eljárást fognak lefolytatni. Tehát ha az üzleti partnerednél ebben a rovatban van információ és a perre utaló adat hatálya nincs lezárva, akkor a partnered működése, jogi státusza rendkívül bizonytalan.
31. Társasági határozat felülvizsgálata iránti per adatai
Amennyiben a jelenlegi létesítő okiratot szeretnénk módosítani, és az valamilyen jogszabályba ütközik, akkor kerül információ a cégjegyzék esetén ebbe a rovatba. Például, ha nem tartják tiszteletben a kisebbségi tulajdonos jogait.
A per elsődleges célja az érvénytelenség kiküszöbölése: a perbíróság felhívja a céget a szükséges intézkedések megtétele miatt. Ha a szükséges lépések nem történnek meg, akkor a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban próbálja kikényszeríteni az okirat módosítását.
Ha ez sem vezet eredményre, akkor már a cég működése forog veszélyben: megszűntnek fogják nyilvánítani, és ellene kényszertörlési vagy felszámolási eljárást fognak lefolytatni.
Ha az üzleti partnerednél ebben a rovatban a perre utaló adat hatálya nincs lezárva, a működése rendkívül bizonytalan.
32. A cég pénzforgalmi jelzőszáma (bankszámlaszám)
Ez az, amit mindenképpen ismerned és ellenőrizned kell, mielőtt utalsz. Ha nem ellenőrződ partnered bankszámlaszámát, vagy nem értesülsz arról, hogy az megváltozott, akkor könnyen előfordulhat, hogy rossz helyre utalsz és csalás áldozatává válsz. Erről már többen is írtak, hogy milyen profi módszerekkel csalnak ki tízmilliókat a gyanútlan áldozatokból.
Nem beszélve arról, hogy jogvita esetén ez lehet az egyik biztosítékod arra, hogy pénzedhez juss, mert a hatóság inkasszálni fogja tartozás esetén a bankszámlán lévő pénzt.
Mindenképpen problémát jelent, ha az üzleti partnerednek nincs érvényes bankszámlája a cégjegyzék nyilvántartásában, mert vagy a bank szüntette azt meg tartozás miatt, vagy a cég nem nyitott bankszámlát, ami viszont arra utal, hogy gyakorlatilag nem működik.
Már a bankszámla felépítése is információt árul el nekünk, erről részletesebben itt olvashattok.
33. A bírósági végrehajtás adatai
Végrehajtási eljárást akkor kezdeményeznek egy cég ellen, ha az nem fizet időben. A cégek ellen indított végrehajtások többfélék lehetnek, indíthatja a NAV, a bíróság, vagy akár üzletfél is. Bármelyik lehet olyan súlyú, hogy bizonytalanná válik tőle a partnered helyzete, akár működése is.
Végrehajtás esetén a hatóság vagy a szállító megbízza a bankot, hogy a bankszámláját lévő pénzt inkasszálják. Az inkasszó egy olyan beszedési megbízás, amely során a tartozás a bankszámla zárolásán keresztül történik kiegyenlítésre.
Érdemes odafigyelned, ha a partnered ellen egy vagy akár több végrehajtási eljárás is indult, mert megnő a valószínűsége, hogy Téged sem fog kifizetni a jövőben.
34. A biztosítási intézkedés adatai
A rovat akkor tartalmaz információt, ha a cég vagyona vagy annak egy része valamilyen követelés (kötelezettség) biztosítására (is) szolgál. Például a magyar cég be akar olvadni egy külföldi cégbe, de azzal megszűnne a magyar jogalanyisága, ezért az adóhatóság előírja, hogy az X millió forintnyi későbbi adókötelezettségét tegye bírósági letéti számlára.
35. A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása
Azt jelenti, hogy a cég egyik tulajdonosának van valamilyen tartozása (pl. magánszemélyként adótartozása), amit nem fizetett meg, ezért a végrehajtó próbálja behajtani, tehát egy korlátozó biztosítási intézkedés. Arra szolgál, hogy a tulajdonos üzletrésze ne legyen „piacképes”, hogy a tag/tulajdonos ne rendelkezhessen azzal szabadon (pl. ne adhassa el 1 forintért a barátjának, elkerülve így a behajtás anyagi következményeit).
36. Hivatalbóli törlés
Hivatalbóli törlési eljárást ismeretlen helyen lévő vállalkozás ellen folytatnak le. Ilyenkor a cégbíró felszólítja a céget, hogy a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket tegye meg (pl. legyen székhelye). Ha a cég a felszólításnak eleget tesz, akkor megszüntetik az eljárást, ha nem tesz eleget, akkor kényszertörlik a társaságot.
Ebből is látszik, hogy ha a cégjegyzék 36. rovatában van adat, akkor valami nincs rendben az üzleti partnerednél, legyél óvatos a vele való üzletkötés során.
37. A büntetőjogi intézkedés adatai
Ez egy kifejezetten fontos rovat! A cégjegyzék esetén ebbe a rovatba jegyzik be, ha a cég ellen olyan büntetőjogi vonatkozású eljárás van folyamatban. Bejegyzésre kerül a nyomozás elrendelése, megszüntetése, a büntetőeljárás befejezése, továbbá az, ha a bíróság a cég tevékenységének korlátozását rendelte el. Itt a korlátozás mértékét és időtartamát jelzik az adatok.
45. A cég elektronikus elérhetősége
Itt tudhatod meg a cég email címét és honlapjának címet. Korábban sem a honlap, sem az email cím megadása nem volt kötelező, ezért előfordulhat, hogy a régebben működő cégeknél nem találsz adatot.
Viszont 2015 óta kötelező minden cégnek megadni egy email címet, ahol a hatóság is kapcsolatba tud lépni vele, ezért azóta már minden újonnan alakult cégnek van email elérhetősége. Erre épülve külön szolgáltatás is létrejött.
A honlapot pedig azért szükséges figyelni, mert a cég ott is közzétehet jogkövetkezményekkel járó közleményeket, az utóbbi révén pedig kapcsolatba léphetünk az adott társasággal.
Az email cím esetén érdemes tudni, hogy a cégnek a cégnyilvántartásban közzétett email címe – minthogy a cég elektronikus elérhetőségeként van megjelölve – nem minősül személyes adatnak (ezt sokan rosszul tudják) még abban az esetben sem, ha az egyébként a cég tulajdonosának vagy képviselőjének a nevét is tartalmazza. Ezért arra levelet küldeni, nem minősül spamnek. Mivel az email cím a cég hivatalos elérhetősége, ezért a GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet sem érinti, mert az a magánszemélyek elérhetőségeit szabályozza.
46. Az elismert vállalatcsoportban való tagság adatai
Elismert vállalatcsoportról beszélünk, ha legalább egy meghatározó (uralkodó) tag és legalább három, ellenőrzött tag egységes üzletpolitikán alapuló együttműködést folytat. Többet szeretnél erről megtudni? A részleteit az alábbi linkben ismerheted meg.
Ha az e-cégjegyzék oldalán ellenőrzött céged elismert vállalatcsoportba tartozik, és ott meghatározó tag, akkor az ide jegyzik be.
47. Az elismert vállalatcsoporthoz tartozó többi cég adatai
Itt az elismert vállalatcsoport többi, nem meghatározó tagjainak cégjegyzékszámát, nevét és székhelyét ismerheted meg.
48. A közhasznúsági fokozat és jogállás adatai.
A közhasznúsági fokozat egy minősítési besorolás, amely egyrészt kedvezményekhez juttatja a céget, másrészt kötelezettségei is keletkeznek. Erről részletesebben itt tudsz olvasni.
49. A cég cégjegyzékszámai
A cégjegyzékszám a cég egyik azonosítója, ezen felül a cégjegyzékszám felépítése több információt is elárul számodra.
A cégjegyzékszám felépítése:
BS-CF-NNNNNN
- BS a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszáma,
- CF a cégformára utaló két számjegyű jelzőszám,
- NNNNNN pedig a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám.
Mivel a cégjegyzékszám változik, pl. társaságiforma-váltáskor vagy a székhely megyék közötti változásakor, az adószámmal való azonosítást részesítsd előnyben. Ne cégjegyzékszámmal, hanem az adószámmal azonosíts.
Erre a problémára a legjobban az világít rá, hogy a múltban a magyar cégnyilvántartást megyénként szervezték meg: így fordulhat elő, hogy adott cégjegyzékszámra keresve azt az információt kaphatod a cégnyilvántartásból, hogy a céget törölték, miközben ez a törlés csak az adott megyében bejegyzett cégjegyzékszámú cégre (a cég történetének arra az egy korszakára), vagy az cég fióktelepére vonatkozik (nem az egész céget érintő változásra).
Vagyis egy gazdasági társaságot – akár jogszerűen eljárva is – a cégjegyzékszám alapján el lehet tüntetni a hitelezők szeme elől: ha a cég tulajdonosa eladja a társaságát, s az új tulajdonos átkereszteli a céget, ezzel egy időben más megyébe helyezi át annak székhelyét, az azonosítást a cégjegyzékszámmal megkísérlő érdeklődő egy töröltnek mondott cégről fog csak információt kapni az e-cégjegyzék oldalán, ha cégjegyzékszámmal keres. (Ezért érdemes az adószám alapján keresned, mert ott ilyen nem fordulhat elő.)
50. A cég központi ügyintézésének helye
Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a cégjegyzék nyilvántartásában fel kell tüntetni. Ez akkor fordulhat elő, ha a székhely csak egy bejegyzett iroda vagy kézbesítési cím, a cég működésével kapcsolatos ügyintézés és a döntéshozatal a székhelytől eltérő helyen folyik.
51. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének az a célja, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozások (anyavállalat – leányvállalat) együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen (önálló) vállalkozásként működnének.
Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállat kötelezett, ez a rovat az anyavállalat adatait tartalmazza.
Ha ilyen beszámolóval érintett üzleti partnered van, mindig célszerű a vele kapcsolatban álló vállalkozásokat is megismerned, ugyanis a szoros kapcsolat miatt ezek a cégek az átlagosnál lényegesen erősebben befolyásolják egymás működését.
52. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai
Hasonlóan a cégjegyzék előző rovatához, itt az anyavállalathoz tartozó leányvállalatok adatait ismerheted meg.
53. A cég üzleti évének mérlegforduló napja
A cég üzleti éve alapvetően a naptári év, azaz január 1. – december 31. Amennyiben a cég üzleti éve eltér a naptári évtől, akkor annak fordulónapja a cégjegyzék nyilvántartásában itt kerül bejegyzésre. A naptári évtől való eltérést Magyarországon a számviteli törvény konkrétan meghatározza. Ennek részleteit itt ismerheted meg.
54. A Magyar Állam tulajdonos esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója
Amennyiben a Magyar Állam tulajdonos egy cégben, akkor a joggyakorló szervezet adatai ebben a rovatban jelennek meg.
55. A képviseletre jogosult személy, vagy minősített többséggel rendelkező tag, vagy az uralkodó tag korlátlanul felelős a cég tartozásaiért.
Akkor tartalmaz információt, ha a cég képviseletére jogosult személy vagy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos KORLÁTLANUL felelős a cég tartozásaiért.
56. A cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban
Ez benne van a nevében, nem részletezném bővebben.
57. Eltiltás hatálya alatt lévő vezető tisztségviselők és cégvezetők
A cégeljárási törvényben konkrétan meghatározott esetekben a cégbíróság öt évre eltiltja a cég vezető tisztségviselőjét vagy cégvezetőjét attól,
- hogy a cégben többségi befolyást szerezzen,
- hogy vállalkozás korlátlanul felelős tulajdonosa legyen,
- hogy egyéni cég tulajdonosa legyen,
- hogy bármely cégben vezető tisztségviselőként vagy képviselőként járjon el.
Egyértelmű, hogy egy ilyen eltiltásra fel kell figyelned, mert sem a cégre, sem az eltiltott személyre nem vet jó fényt. Még akkor is, ha az eltiltás időtartama már letelt.
58. A kényszertörlési eljárás adatai
A cég jogutód nélküli megszűnésével járó kényszertörlési eljárást a cégbíróság rendeli el, leggyakrabban akkor, ha korábban a céget megszűntnek nyilvánította (cégjegyzék 24. rovata).
Erre a rovatra azért kell figyelned, mert amennyiben tartoznak neked, akkor a kényszertörlési eljárás Cégközlönyben való megjelenését követően 30 nap áll a rendelkezésedre ahhoz, hogy követelésed a megfelelő fórumon bejelentsd.
Minél hamarabb tudomást kell szerezned arról, hogy partnered ellen kényszertörlési eljárást indítottak, ellenkező esetben ugyanis majdnem biztosan elveszíted kintlévőségeidet.
Ha szeretnél erről a témáról többet megtudni, akkor ajánlom a Kényszertörlési Eljárás Ismertetőt kezdődnek és haladóknak.
59. Cég Hivatalos Elektronikus elérhetősége
Már kötelező megadni hivatalos elektronikus elérhetőséget, ami azért fontos, mert a hatóság erre az elektronikus címre is küldhet üzenetet (küldeményt) az érintett cégnek. Az ide küldött iratok jogi értelemben is kézbesítettnek minősülnek. Hogy mit jelent ez pontosan?
Ha kitörlöd a levelet megnyitás nélkül, akkor is úgy kezeli a jogszabály, mintha átvetted és elolvastad volna.
60. Európai Egyedi Azonosító
Ez egy nagyon új történet. Lehetővé teszi, hogy a vállalatokat és más Európában más tagállamokban nyitott fióktelepeiket lehessen azonosítani az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben, a BRIS-ben. (Business Registers Interconnection System)
A BRIS egy olyan közös uniós platform, amely lehetővé teszi, hogy az egyes európai tagállami nyilvántartások egymásnak adjanak át adatokat, hogy a határokon átnyúló jelentőségű változásokról az érintett nyilvántartások időben jussanak hozzá.
Ez a BRIS rendszer az EU tagállamainak, Norvégia, Liechtenstein, Izland központi cégjegyzék nyilvántartásait kapcsolja össze.
A magyar azonosító az alábbiakból tevődik össze:
- rövidített országkód (HU)
- a cégnyilvántartás azonosítója (OCCSZ)
- a cég cégjegyzékszáma.
Tehát ezt automatikusan generálják a cégjegyzékszámból. Viszont a cég cégjegyzékszámának a későbbi változási nem vonja maga után az európai azonosító változását. Erre azért figyelj, mert ha tudod az európai azonosítót, abból még nem következik, hogy ismered a jelenleg hatályos cégjegyzékszámát, mert lehet, hogy azt már megváltoztatta.
Az európai cégkeresést itt érheted el.
Ezzel végeztünk
Ha idáig eljutottál, akkor gratulálok! Megismerted a cégjegyzéket, elolvashattad és megérthetted a cégformától független adatokat. Ezt a cikket útmutatásnak szántam a cégjegyzék megismerésére. Arra, hogy elmentsd és később, ha bármikor szükséged van, elő tudd venni és megnézni.
Hamarosan további hasonló cikkekkel jelentkezem! A célom, hogy a cégadatok világában minél átláthatóbban, közérthetőbben elkalauzoljalak, ezzel is segítve céged, egyéni vállalkozásod, civil kezdeményezésed sikereit!
Ha bármilyen észrevételed, meglátásod van, esetleg kérdéseid merültek fel, várom szeretettel!
