Az egyre fejlődő AI és agy-gép interfészek (BCI, brain-computer interface) határterületén most olyan áttörés történt, amely teljesen új dimenziókat nyithat a kommunikációban, különösen azok számára, akik elvesztették a beszédképességüket. Egy új kutatás kimutatta, hogy a belső beszéd, amikor az ember magában beszél megbízhatóan értelmezhető az agy motorikus területein, sőt valós időben dekódolható is mesterséges intelligenciával.
Belső beszéd, amit eddig csak mi hallottunk
Mindannyiunk számára ismerős az a belső hang, amellyel magunkban beszélünk. Listát készítünk, emlékezünk egy dalszövegre vagy csak egyszerűen gondolkodunk. Ez a belső beszéd eddig teljesen privát volt, és sokan attól tartanak, hogy az AI és BCI eszközök előretörésével ez elveszhet. A kutatók azonban nemcsak hogy sikeresen dekódolták ezt a belső beszédet a motoros kéregből, hanem arra is találtak módszereket, hogyan lehet megelőzni, hogy a rendszer véletlenül lehallgassa azt, amit a felhasználó nem akar megosztani.
Agy-gép kapcsolat: már nem csak mozgás, hanem gondolat is
A kísérletekben négy olyan ember vett részt, akik súlyosan beszédképtelenek voltak, ALS (ami izomsorvadással járó betegség) vagy agyvérzés következtében. Az ő agyukba ültetett mikroszkopikus elektródák segítségével rögzítették azokat az idegi jeleket, amelyek akkor keletkeztek, amikor magukban mondtak el szavakat vagy mondatokat. A kutatók így mesterséges intelligencia segítségével képesek voltak valós időben megfejteni, hogy mit mondtak magukban.
Hatalmas előrelépés a beszéd neuroprotézisekben
Korábban az ehhez hasonló beszédet segítő eszközök csak akkor működtek jól, ha a felhasználó megpróbálta kimondani a szót, még ha nem is feltétlenül sikerült neki. Ez azonban rendkívül fárasztó volt a betegeknek. Most először sikerült úgy dekódolni a gondolatban kimondott mondatokat, hogy a felhasználónak nem kellett megmozdítania az arcizmait. A kutatók olyan rendszert fejlesztettek ki, amely egy 125 ezer szavas szótár alapján képes volt értelmezni a gondolatokat, és szavakká alakítani őket, ráadásul mindezt valós időben. A rendszer gyors, pontos, és kevésbé feltűnő, ami nemcsak kényelmesebb, hanem méltóságteljesebb is lehet a felhasználók számára.
Mi lehet probléma a gondolatolvasással?
Sokan felteszik a kérdést: ha az agy jelei ilyen pontosan dekódolhatók, akkor nincs-e veszélyben a gondolati szabadság? A válasz megnyugtató: a kutatók szigorúan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az egyik megoldásuk az volt, hogy a rendszer csak akkor működik, ha egy előre egyeztetett jelszót észlel a felhasználó gondolataiban (pl. egy fantáziaszó), amely engedélyezi a dekódolást. Ezzel a rendszer zárható és nyitható, hasonlóan egy jelszóval védett számítógéphez. Egy másik megközelítés szerint a rendszert úgy tanították, hogy a belső beszédet felismerje, de ne értelmezze, csak akkor, ha a felhasználó valóban akar beszélni. Ez azt jelenti, hogy a technológia képes különbséget tenni a gondolkodás és a szándékos közlés között.
A jövő felé: gyorsabb, természetesebb, emberibb kommunikáció
Az új rendszer nemcsak a súlyosan korlátozott embereknek jelenthet reményt, hanem hosszú távon olyan új ember–gép kommunikációs lehetőségeket nyithat meg, amelyeket ma még sci-fiként képzelünk el. Ha a belső beszéd megbízhatóan és biztonságosan dekódolható, az alapja lehet gondolatvezérelt asszisztenseknek, gépekkel való kommunikációnak, sőt akár új oktatási vagy pszichológiai módszereknek is. De ami a legfontosabb, a fejlesztések mögött végig ott volt az emberi méltóság tisztelete. A cél nem a gondolatok kiolvasása, hanem az elveszett kommunikáció helyreállítása emberközpontúan, etikai határokat betartva.
Forrás: Kunz, Erin M., et al. “Inner speech in motor cortex and implications for speech neuroprostheses.”
Címlapkép: Depositphotos
