Nem a mesterséges intelligenciától (AI) kell félni, hanem attól, hogy nem tudjuk majd használni – emelte ki Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az AI Summit 2025 konferencián. A szakember az eseményen Magyarország napokban elfogadott új, 2025-2030-as időszakra vonatkozó mesterségesintelligencia-stratégiájának tíz kiemelt területéről adott áttekintést előadásában.
A tíz terület között – a korábbi (2020-as) stratégia felülvizsgálatán, elfogadásán, a jogszabályok előkészítésén és az intézményrendszer felállításán, valamint működtetésén túl – szerepel a történeti adatvagyon felhasználása, a nagy magyar nyelvi modell létrehozása, az adatközpontok és szuperszámítógépek telepítése, valamint a robotika, különösen a humanoid robotok fejlesztése.
Jók Magyarország adottságai
Ez utóbbi területhez kapcsolódóan a kormánybiztos kiemelte, hogy Magyarország meglévő képességeire alapozva minden olyan tudással rendelkezik, amely alkalmassá teszi az országot arra, hogy bekapcsolódjon humanoid robotok építésébe. A magyar ipari export 70 százaléka olyan iparágakba (például autógyártás, elektronika) irányul, amelyre ezt alapozni lehet.
Az adatinfrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódóan is hangsúlyozta a szakember, hogy Magyarország adottságai jók, hozzátéve, hogy készül egy átfogó stratégia, amely az adatok kezeléséhez és feldolgozásához kapcsolódó kérdések mellett a működtetéshez szükséges energia-infrastruktúra biztosításának kérdéseit is vizsgálja, és kijelöli a területhez kapcsolódó feladatokat.
A fejlesztésekhez forrás is lesz: már az idén elérhetővé válik 75 milliárd forint a korai fázisú startupok finanszírozására. A jövő év elején pedig további támogatások jönnek.
Széleskörű lehetőségek
Kiemelt figyelmet kap az oktatás is, ahol már ősszel megjelennek az AI-alapú tananyagok. Első körben kísérleti jelleggel egyes iskolákban indul el a képzés, a későbbiekben kiterjesztik azt az alapozó, az alapfokú és a felsőoktatási területre egyaránt.
A kormánybiztos előadásában kiemelte, hogy széleskörű lehetőségek kínál az AI használatára az egészségügy, ahol a diagnosztikai algoritmusoktól a robotsebészetig több magyar fejlesztés is zajlik. Két olyan iparágat is kiemelt továbbá a szakember, ahol óriási szerepe lehet a mesterséges intelligencia használatának. Az egyik az agrárium, a másik az energiarendszer. Mindkét szektorra kiemelt figyelmet fordítanak.
Kkv-k felzárkóztatása – közigazgatás
Palkovics László előadásában kitért arra is, hogy sok hazai kis- és középvállalkozás (kkv) 30-40 éve működik, esetükben a tudáshiányt valamilyen módon kompenzálni kell, amelyhez üzleti támogatás kapnak majd. Készül egy jogi és egy gazdasági döntéselőkészítést segítő alkalmazás a részükre, amelyek hamarosan elérhetővé válnak. Utóbbit illetően felhívta azonban a szakember a figyelmet arra is, hogy ez nem lesz majd képes helyettesíteni a vállalat profiljához illeszkedő modellek kialakítását.
A közigazgatás területén három munkacsoport jött létre. Az egyik a városüzemeltetés során jelentkező feladatokat kezeli – már 11 város csatlakozott a kezdeményezéshez. Itt az alapfeladatoktól a közlekedés működtetéséig kínálnak megoldásokat. Emellett a területi közigazgatásban vizsgálják, hogyan lehet a kormányhivatalok feladatait AI alkalmazásokkal egyszerűbbé tenni. A harmadik munkacsoport a kormány döntéselőkészítési folyamatait segíti.
Nem félni kell, hanem használni
Zárásként Palkovics László azt hangsúlyozta, hogy nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem sokkal inkább attól, hogy nem tudjuk az AI-t használni. Hozzátette azt is, hogy az majd eldől, hogy mi lesz az AI fejlődésének eredménye – ez lesz az az eszköz, amely az életünket meghatározza vagy idővel belesimul a többi eszköz közé. Addig is élni kell azonban az AI-ban rejlő lehetőségekkel.
(Forrás: az év legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciája, AI Summit Budapest 2025)
(Címlapkép: Depospitphotos)
