A fintech és big tech cégek egyre nagyobb teret nyernek a pénzügyi szektorban. Ezzel együtt egyre több szabályozási kérdés merül fel a tevékenységük körül. A pénzügyi szolgáltatások szigorúan szabályozott környezetben működnek, ám a technológiai vállalatok, amelyek befolyásos szereplőkké válnak ezen a piacon, gyakran más szabályozói keretek között mozognak. A hagyományos bankokkal szemben ezek az új szereplők sok esetben lazább előírásokkal szembesülnek, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet. Cikksorozatunk ezen cikkjében áttekintjük, milyen szabályozási kihívásokkal kell szembenézniük a fintech és big tech vállalatoknak, valamint hogyan reagálnak a szabályozók ezekre az új piaci szereplőkre.
A szabályozási környezet és a Big Tech vállalatok
A big tech cégek, mint az Amazon, Google vagy Apple, eredetileg nem pénzügyi szolgáltatásokra specializálódtak, de mára egyre nagyobb szeletet hasítanak ki ebből a piacból is. Az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatások, mint a mobilfizetések, hitelnyújtás vagy biztosítások, jelentős hatással vannak a hagyományos banki szereplőkre. Azonban a big tech cégek esetében az adatkezelés és a technológiai innovációk dominálják a működésüket, nem pedig a klasszikus pénzügyi szabályozás.
1. Adatvédelem és adatkezelés
A big tech cégek hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek az ügyfeleikről. Ezek nemcsak a pénzügyi tranzakciókra vonatkoznak, hanem a vásárlási szokásaikra, böngészési előzményeikre és közösségi tevékenységeikre is. Ez az adatmennyiség olyan versenyelőnyt biztosít számukra, amely a hagyományos pénzügyi szereplők számára nem elérhető. Az adatvédelem kérdése azonban egyre élesebb viták tárgyává válik. Különösen az olyan jogszabályok kapcsán, mint az Európai Unió által bevezetett GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet), amely szigorú szabályokat ír elő az adatkezelésre.
A szabályozók egyre inkább felismerik, hogy a big tech cégek adatkezelési gyakorlatai potenciálisan sérthetik az ügyfelek magánszféráját. Emiatt fontos kérdés, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén is alkalmazandóak-e az általános adatvédelmi szabályok, vagy külön szabályozásra van szükség a big tech cégek adatfelhasználási gyakorlataival kapcsolatban.
2. Pénzügyi stabilitás és kockázatkezelés
A pénzügyi szolgáltatások nyújtása szigorú prudenciális szabályozásoknak van alávetve, amelyek biztosítják a piac stabilitását. A bankoknak magas tőkemegfelelési követelményeknek kell megfelelniük, és szigorú kockázatkezelési rendszereket kell működtetniük annak érdekében, hogy minimalizálják a pénzügyi rendszerek összeomlásának kockázatát.
A big tech cégek ugyanakkor más módon működnek: hatalmas tőkeerővel rendelkeznek, de nem feltétlenül vannak ugyanazoknak a prudenciális szabályozásoknak alávetve, mint a hagyományos bankok. Emiatt felmerül a kérdés, hogy ezek a vállalatok milyen kockázatot jelentenek a globális pénzügyi stabilitásra nézve, és szükséges-e számukra külön szabályozói keretrendszer kidolgozása.
3. Monopóliumellenes szabályozás
A big tech cégek gyakran monopolisztikus szerepet töltenek be bizonyos piacokon, mivel platformjaik rendkívül népszerűek és széles körben elérhetőek. A szabályozók számára komoly kihívást jelent annak biztosítása, hogy ezek a vállalatok ne használják ki domináns piaci pozíciójukat a pénzügyi szolgáltatások piacán.
Az antitröszt törvények, amelyek célja a verseny védelme, egyre nagyobb szerepet kapnak a big tech cégek esetében. A kérdés az, hogy miként lehet kiegyensúlyozni a technológiai innovációkat és az ügyfelek számára nyújtott kényelmet a piac versenyének biztosításával.
A fintech cégek szabályozási kihívásai
A fintech cégek, amelyek az új technológiákat és az innovációt helyezik a középpontba, szintén szembesülnek szabályozási kihívásokkal. Bár a fintech vállalatok gyorsan alkalmazkodnak a piac változásaihoz, tevékenységeik sok esetben nem illenek bele a hagyományos szabályozói keretekbe.
1. Kiberbiztonság
A fintech cégek által kínált digitális szolgáltatások jelentős mértékben támaszkodnak az online rendszerekre és a felhőalapú technológiákra. A kiberbiztonság kérdése így különösen fontos ezeknél a vállalatoknál, mivel a pénzügyi tranzakciók biztonsága kulcsfontosságú.
A szabályozóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fintech cégek megfelelő biztonsági intézkedéseket tegyenek az ügyfelek adatainak és pénzének védelme érdekében. A kiberbiztonsági szabványoknak és auditálási folyamatoknak szigorúnak kell lenniük, hogy elkerülhetők legyenek a potenciális kibertámadások és adatlopások.
2. Engedélyezési és prudenciális követelmények
A fintech vállalatok gyakran lazább szabályozási környezetben működnek, mint a hagyományos bankok. Ennek oka, hogy nem minden esetben szükséges számukra a teljeskörű banki engedély. Például a peer-to-peer hitelezési platformok vagy a digitális pénztárcák esetében nem minden országban vannak olyan szigorú követelmények, mint a hagyományos hitelezési és banki szolgáltatások esetén.
Azonban egyre több szabályozó felismeri, hogy a fintech vállalatok tevékenysége kockázatokat rejthet magában. Különösen akkor, ha ezek a szolgáltatások széles körben elterjednek. A szabályozók számára komoly feladatot jelent annak meghatározása, hogy mely tevékenységek esetében szükséges szigorúbb felügyelet. Azt is meg kell határozniuk, hogyan lehet biztosítani, hogy a fintech cégek ugyanolyan szabályoknak feleljenek meg, mint a hagyományos pénzügyi szereplők.
3. A pénzügyi hozzáférés biztosítása
A fintech cégek egyik legnagyobb előnye, hogy szélesebb körben képesek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani, különösen olyan területeken, ahol a hagyományos bankok nincsenek jelen. Ez különösen fontos a fejlődő piacokon, ahol az emberek gyakran nem rendelkeznek bankszámlával, de okostelefonnal igen. A fintech cégek lehetőséget nyújtanak ezen emberek számára, hogy hozzáférjenek a pénzügyi rendszerekhez, ám ezt megfelelő szabályozói keretek között kell megvalósítani, hogy ne forduljanak elő visszaélések.
A szabályozók válaszai
A szabályozók már dolgoznak azon, hogy az új kihívásokra reagálva módosítsák a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat. Az Európai Unió például a PSD2 irányelv révén lehetővé tette a fintech cégek integrációját a hagyományos banki ökoszisztémába. Ezzel elősegítik a versenyt és a pénzügyi innovációt. Ugyanakkor az adatvédelem és a kiberbiztonság területén is új előírásokra van szükség, hogy megvédjék az ügyfelek adatait és biztosítsák a pénzügyi szolgáltatások biztonságát.
