Úgy tűnik, hogy a stablecoinok hatása kezd túlmutatni a digitális eszközök piacán. Egy friss elemzés szerint a gyorsan növekvő stablecoin piac akár alapjaiban is megváltoztathatja a pénzügyi rendszer erőviszonyait – különösen a banki hitelezés területén. És ahol a hagyományos bankok visszahúzódnak, ott hamar felbukkanhatnak az alternatív hitelezők és a fintech platformok, hogy betöltsék a keletkező űrt.
Mi történik a háttérben?
A Kansas City-i Federal Reserve Bank augusztus 8-án kiadott gazdasági közleménye szerint az Egyesült Államokban júliusban elfogadott GENIUS-törvény világos szabályozási kereteket teremtett a stablecoinok számára. Ez a változás várhatóan növeli majd a keresletet az amerikai államkötvények iránt, ami a világ legnagyobb és leglikvidebb pénzügyi piacának számít.
A stablecoinok mögött jellemzően valamilyen biztonságos, likvid eszköz áll fedezetként – például amerikai államkötvény. Ahogy nő a stablecoinok iránti kereslet, úgy nő a kereslet ezen kötvények iránt is. Csakhogy ennek ára van: a stablecoin-vásárlások finanszírozása jellemzően bankbetétekből történik, így a bankoknál kevesebb forrás marad hitelezésre.
Jelentős átrendeződés a számok mögött
A Fed becslései szerint az amerikai bankok jelenleg minden eszközállományukban lévő dollárból körülbelül 50 centet fordítanak közvetlen hitelezésre, ami összesen mintegy 13 ezermilliárd dollárt jelent.
Most képzeljük el, hogy 1 dollárt áthelyezünk egy bankbetétről egy stablecoin-kibocsátóhoz. A modell szerint ez 50 centtel csökkentené a banki hitelezést, miközben 30 centtel növelné az államkötvény-állományt.
És itt jön a nagy ugrás: ha a stablecoin-piac a jelenlegi 250 milliárd dollárról 900 milliárd dollárra nőne (ami több előrejelzés szerint is reális), akkor ez 325 milliárd dolláros hitelezési kiesést okozhatna a gazdaságban. Ez körülbelül 1 százalékos csökkenést jelentene mind a teljes banki eszközállományban, mind a kihelyezett hitelekben.
A gazdaságban kevesebb elérhető hitel lassíthatja a beruházásokat, a vállalkozások növekedését és akár a lakossági fogyasztást is. Ugyanakkor a stablecoinok mögötti államkötvény-kereslet nőne, ami a kötvénypiacot erősítené – ez azonban egy más típusú tőkefelhasználás, mint a reálgazdaságba irányuló hitelezés.
Nem csak a bankok játszanak majd
Az államkötvények iránti kereslet változása attól is függ, honnan érkezik a stablecoin vásárlásokhoz szükséges pénz. Ha például a háztartások közvetlenül államkötvényeket adnának el stablecoin vásárlás céljából, akkor összességében még akár csökkenhetne is a kereslet ezek iránt. De egy biztos: a stablecoinok által generált új igények mindig valahonnan forrást vonnak el – sokszor épp a vállalkozások és fogyasztók számára elérhető banki hitelektől.
És hogy ki profitálhat ebből? Az olyan alternatív hitelezők és fintech platformok, amelyek rugalmasabb finanszírozási modellel dolgoznak (mint például az Upstart vagy a SoFi). Ők vagy saját bankkal rendelkeznek, vagy különböző forrásokból – például intézményi befektetőktől – szerzik meg a hitelezéshez szükséges tőkét.
Az embedded lending felemelkedése
A Visa megbízásából készült PYMNTS Intelligence jelentés szerint a „beágyazott hitelezés” (embedded lending) világszerte egyre népszerűbb. A kutatás azt mutatta, hogy a fogyasztók és kisvállalkozások mintegy 40 százaléka nyitott arra, hogy olyan kereskedőre vagy szolgáltatóra váltson, amely vásárlás közben is elérhető hitelezési lehetőségeket kínál. Ez újabb terepet nyithat a bankokon kívüli szereplőknek.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A stablecoinok növekedése nem csupán technológiai vagy befektetési trend – ez egy pénzügyi átrendeződés. A banki hitelezés csökkenése új finanszírozási modellek előtt nyithat ajtót, miközben a fogyasztók és vállalkozások egyre inkább a digitális és rugalmas hitelmegoldások felé fordulnak. Egy dolog biztos: a következő években a „kölcsön” fogalma jóval több lesz, mint egy bankfiókban felvett hitel – és ebben a stablecoinok kulcsszereplők lesznek.
(Forrás: PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
