Egykor videojátékokhoz gyártott grafikus processzorairól volt híres, mára viszont a Nvidia a mesterséges intelligencia korszakának legfontosabb technológiai vállalatává nőtte ki magát. Két új könyv is megpróbálja megfejteni, hogyan lett Jensen Huang vezetésével egy szerény kaliforniai chipgyártóból háromezer milliárd dolláros óriás. A történet nem csak technológiáról szól, hanem vakmerő fogadásokról, emberi drámákról és a jövő újraértelmezéséről is.
A GPU-k diadala: hogyan lett a párhuzamos feldolgozás a mesterséges intelligencia alapja?
Az Nvidia alapításakor 1993-ban még kevesen sejtették, hogy a cég által fejlesztett grafikus processzorok (GPU-k) egyszer újraírják a számítástechnika történetét. A kezdeti cél egyszerű volt: jobb képi megjelenítés a videojátékokban. Az áttörés azonban az lett, hogy ezek a chipek sok ezer műveletet tudtak egyszerre futtatni. A chipek tökéletesen alkalmasak lettek a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges hatalmas számítási feladatok elvégzésére.
Ez a technológiai különbség tette lehetővé az olyan mesterséges intelligencia (AI) rendszerek, mint a ChatGPT, villámgyors fejlesztését. Míg a hagyományos processzorok egymás után oldják meg a feladatokat, a GPU-k ezreket végeznek egyszerre. Ez a párhuzamos feldolgozás a generatív mesterséges intelligencia titkos motorja.
Jensen Huang: a techvilág legelszántabb vezére
A siker mögött egyetlen név áll: Jensen Huang. Az Nvidia tajvani születésű társalapítója és vezérigazgatója a Szilícium-völgy egyik utolsó „alapító-vezére”, aki harminc éve irányítja megszakítás nélkül a vállalatot. Két új könyv is őt helyezi a középpontba: Tae Kim The Nvidia Way című műve, valamint Stephen Witt The Thinking Machine című könyve.
A bemutatások szerint Huang nemcsak okos, hanem megszállott, határozott vezető is – egy „jóindulatú diktátor”, aki képes akár harminc menedzsert közvetlenül irányítani, miközben maga is aktívan részt vesz a technikai döntésekben. Híres szófordulatai, mint a „LUA” (Listen, Understand, Answer – hallgass, értsd meg, válaszolj), vagy az „egyikünk sem bukik el egyedül” filozófia, ma már a vállalati kultúra alapkövei.
A CUDA és a nagy AI-fogadás
A cég történetét meghatározó fordulópont a CUDA nevű szoftverplatform kifejlesztése volt a 2000-es évek közepén. Ez tette lehetővé, hogy a GPU-k ne csak játékokat futtassanak, hanem tudományos számításokat, majd mesterséges intelligencia-tréningeket is. Sokáig veszteséges fejlesztés volt, és az iparág sem hitt benne – kivéve Jensent, aki akkor is kitartott mellette, amikor már a cég jövője forgott kockán.
A nagy áttörést az AlexNet nevű, képfelismerésre használt AI-rendszer hozta el 2012-ben, amely Nvidia GPU-val végzett el egy órányi feladatot harminc másodperc alatt. Ezután következett a „mindent a mélytanulásra” váltás. Huang egy péntek esti céges e-mailben közölte, hogy az Nvidia nem játékchip-gyártó többé, hanem a mesterséges intelligencia vállalata.
A világ legfontosabb részvénye – de meddig?
A ChatGPT 2022-es megjelenése után a kereslet robbanásszerűen megnőtt az Nvidia termékei iránt. A cég piaci értéke 2024-re elérte a háromezer milliárd dollárt. A Goldman Sachs egyszerűen „a világ legfontosabb részvényének” nevezte. Azóta a technológiai óriások – Musk, Ellison, Bezos – versenyeznek, hogy minél több Nvidia chipet szerezzenek.
A cég jövőjével kapcsolatban azonban nem mindenki ennyire optimista. Huang, akit sokan „az AI világ Napóleonjának” is neveznek, 62 éves és nincs egyértelmű utódja. A kérdés adott: vajon ki tudná tovább vinni az Nvidia vízióját, ha a legendás vezér egyszer visszavonul?
A geopolitika és a mesterséges intelligencia
A könyvek szerint a cég és Huang is meglepően kevés figyelmet fordít a geopolitikai kockázatokra – különösen az USA és Kína közötti feszültségekre, illetve arra, hogy az Nvidia chipjeinek gyártása szinte teljes egészében Tajvanhoz kötődik. Egyik legmegdöbbentőbb állítás szerint a cég vezére kifejezetten megtiltotta, hogy bármilyen vészforgatókönyvet készítsenek egy esetleges kínai betörésre.
Stephen Witt könyve egyfajta figyelmeztetésként is értelmezhető. Bár elismeri Huang zsenialitását, az Nvidia technológiáját pedig az Apple II és a Turing-féle Colossus mellé sorolja, komolyan aggódik az AI jövőbeli veszélyei miatt. Stephen Witt szerint a cég olyan szinten uralja a területet, hogy az már a „számítástechnika Manhattan-terve”.
Az Nvidia története több mint egy üzleti sikersztori – egyúttal egy bizonyíték arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg a világot. A cég nemcsak a chipek, hanem az egész AI-ökoszisztéma legfőbb motorja lett. A kérdés már nem az, hogy mit tud az Nvidia. Hanem az, hogy lesz-e, aki megállítja. Vagy kell-e egyáltalán?
(Forrás: Financial Times)
(Címlapkép: Depositphotos)
