Nem reális a zöld bitcoin a szakértők szerint

Több környezetvédő szervezet közösen indított el egy kampányt a napokban, melynek célja, hogy zöldebb irányba terelje a Bitcoin jövőjét. A ‘Change the Code Not the Climate’ (“A kód változzon, ne a klíma”) névre hallgató projektet az Environmental Working Group és a Greenpeace USA számos kriptobányászok ellen küzdő csoporttal együtt hívták életre. A résztvevők azt szeretnék, ha a Bitcoin kódja megváltozna, ezáltal csökkenne a kriptovaluta méretes karbonlábnyoma. A magyar piac kiemelkedő kriptovaluta szakértők véleményét is megkérdeztük a témában.

Nem mondhatjuk, hogy nem létező problémáról van szó. A Bitcoin energiafogyasztása tavaly átlépte Argentína éves fogyasztását, mostanra pedig Svédországgal van egy szinten. Mindez főleg a legismertebb kriptovaluta által alkalmazott ‘proof-of-work’ (“a munka bizonyítéka”) protokollnak köszönhető. A protokoll lényege, hogy a bányászok rendkívül fejlett számítógépeikkel komplex kriptográfiai rejtvényeket oldanak meg, ahhoz, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. Amennyiben sikerül megoldaniuk a feladványokat, a tranzakciós adatokat rögzíthetik a blokkláncon és blokkjutalomban részesülnek. 

Van zöld alternatíva

A proof-of-work legerősebb alternatíváját a ‘proof-of-stake’ (“az érdek bizonyítéka”) protokoll jelenti. Ennél az egyezménynél nincs szükség bonyolult feladványok megoldására. Ehelyett a bányászok meglévő kriptovalutáikat ajánlják fel a lehetőségért, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. Amennyiben ezt pontosan megteszik, jutalomban részesülnek. A pontatlan információk hitelesítése büntetéshez vezet, a bányászok elveszítik a letétbe helyezett kriptovalutákat. A proof-of-stake filozófiája röviden annyi, hogy senkinek nem éri meg validálni a pontatlan információkat, ha ezért elveszíti a letétbe helyezett kriptovalutákat. A Bitcoin melletti legnagyobb blockchain ökoszisztéma, az Ethereum 2017-ben jelentette be, hogy átáll a proof-of-stake protokollra, noha erre egyelőre nem került sor. 

Mivel utóbbi esetben nincs szükség intenzív bányászati tevékenységre, a proof-of-stake rendszer használata 99 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez, mint a proof-of-work. Ennek fényében érthető, hogy az újonnan induló kampány szervezői azt szeretnék, ha a bitcoin is erre a rendszerre állna át. 

Amerika a világ élén

Az USA jelenleg világelső a kirptovaluták bányászatában. Korábban ezt a pozíciót Kína birtokolta, ám tavaly májusban az ottani vezetés tiltást eszközölt a bányászattal és a kereskedéssel szemben. Michael Brune, a mostani kampány igazgatója és a Sierra Club nonprofit szervezet korábbi ügyvezetője szerint aggasztó az amerikai helyzet: “Ez egy súlyos probléma. Részben a szektor jelenlegi helyzete, részben a várható növekedés miatt.”

Brune hozzátette, “a széntüzelésű erőművek már szunnyadóban voltak, vagy bezárásra vártak, most többet mégis újranyitnak, kizárólag a kriptobányászat miatt. Számos gázüzemű erőmű is főleg ebből a célból működik jelenleg. Egy országos szintű jelenségről van szó.” A kampányigazgató szerint Amerika esélytelen klímacéljainak elérésére, ha fosszilis tűzelőanyagokkal működő erőműveket nyit újra.

Ellentmondásos a helyzet

Több hazai blockchain szakértőt is megkérdeztünk, hogy látják a Bitcoin energiafogyasztásával kapcsolatos diskurzust. Bodnár Viktor, a BENKER blockchain alapú pénzintézet alapító-vezérigazgatója szerint az átállás kérdése több nehézséget is felvet. A vállalatvezető szerint a fenntarthatóság érthető és egyértelműen jóindulatú elvárás, a gyakorlatban azonban az ökoszisztéma felhasználói nagyon más szempontok szerint hoznak döntéseket. A kriptovaluta felhasználók a decentralizáltságot helyezik előtérbe, ennek akkor is hajlandók alárendelni a fenntarthatóságot, ha egyébként maguk is fontosnak érzik a kérdést.

Czeglédi Tamás, a Blockchaineum stratégiai vezetője szerint nem véletlen ugyanakkor, hogy sokan ellenzik a Proof-of-Stake rendszerek térhódítását. Megkeresésünkre a szakember így fogalmazott: “A különbség drasztikus, ez igaz. Nem csak energiafelhasználásban, de biztonságban, decentralizációs szintben és így üzenetben is. A Proof-of-Stake (PoS) rendszerek eddig ellentmondásosan szerepeltek a téren, hogy mennyire tudnak ellenállni a támadásoknak, és/vagy mennyire “őrzik meg” a decentralizált jellegüket. Nem véletlen, hogy az Ethereum “átállás” is már 2017 óta van terítéken.” 

Hozzátette, “a Bitcoin esetében a Proof-of-Work (PoW) a forradalom színtiszta jelképe, vagy a forradalom maga: a hierarchia mentesség, vagy a leghosszabb PoW lánc hierarchiája, ami az igazi decentralizációt adja, addig a PoS a magas tokenforgalmú, és koncentrációjú szereplők kezébe ad túl nagy hatalmat.”

Hasonló gondolatokat visszhangzott Szabolcsi András, a BENKER alapítója és technológiai vezetője. Szerinte az átállás főleg a PoS rendszer centralizáltabb jellege miatt maradt el ezidáig. “Az egyik legnagyobb ellenérv az, hogy a POS esetén gyorsabban tud centralizálódni az az erő, amivel blokkokat lehet beépíteni, mert csak a vagyon nagyságától függ, hogy egy adott szereplő milyen gyakran kap jogot validálni egy Proof-of-Stake megoldásban. A másik amit sokan elfelejtenek, hogy amikor a felhasználók összeadják a vagyonukat valakinek, akkor tulajdonképpen egy centralizált központnak adják kölcsön a pénzüket, aki a nevükben validál. Ekkor a saját privát kulcsukat is valamilyen formában elérhetővé kell tenniük a központ számára. Ezzel el is érkeztünk a delegálás és jogosultság öröklés megosztó kérdéséhez.” Erre a problémára mellesleg létezik már megoldás, melyet egy interjú keretein belül mi is bemutattunk.

A Bitcoin esetén még kevesebb az esély a változásra

Polecsák Johann, a QAN kvantumtitkosítási platform társalapítója szerint a frissen induló kampány tárgyát képező Bitcoin szűk keresztmetszetnek bizonyulhat:  “A Bitcoin egy nagyon érdekes példa, mivel a fejlesztése is decentralizáltan zajlik, azaz nincs fő csapásiránya és olyan prominens személyek sem állnak mögötte (ld. Vitalik Buterin, az Ethereum alapítója), akik azt döntő mértékben befolyásolni tudnák. Fontos megjegyezni, hogy itt nem technológiai befolyásra gondolok – hiszen önmagában Vitalik Buterin sem tudná átírni holnap az Ethereum logikáját (ami jó hír), hanem személyes befolyásra, miszerint követnék az alapító gondolatait, mondván, ő biztosan tudja mi a legjobb a projektnek. Mivel ilyen sincs a Bitcoin esetében, a fejlesztői csapatnak kellene konszenzusra jutni abban, hogy vajon jó-e a Bitcoinnak a Proof-of-Stake (PoS). 

Polecsák szerint az átállás nehézségét igazolja, hogy az Ethereum 2017-ben jelentette be, hogy átáll a PoS protokollra, ezen a téren azonban látványos akadályokba ütköztek eddig. Ezek a körülmények egyértelműen csökkentik annak esélyét, hogy a kereszttűzbe kerülő Bitcoin esetén hasonló váltás menjen végbe. Még határozottabb véleményt fogalmazott meg Czeglédi Tamás. Szerinte a Bitcoin PoS-re való átállásának esélye belátható időn belül nullára tehető. 

Decentralizáció mindenek felett

Könnyű lenne emiatt kritizálni a Bitcoin fejlesztői közösségét, érdemes azonban megérteni az ő gondolkodásukat. A Proof-of-Work rendszer nem azért népszerű, mert jelentős energiaigénye van, hanem ennek ellenére. A közösség vélhetően nyitott lenne arra, hogy a jelenlegi módszert lecseréljék egy olyanra, ami kíméli a környezetet és megtartja a bitcoin bányászatának demokratikus, decentralizált jellegét. Addig azonban, amíg fel nem tűnik egy ilyen alternatíva, nem reális, hogy sor kerüljön az átállásra.

Természetesen a környezetvédő szervezetek szempontjai is érthetőek. A klímaváltozás elleni küzdelemnek nyilvánvalóan árt, hogy a Bitcoin annyi energiát fogyaszt, mint Svédország évente. Rengeteg hasonló tétel van ugyanakkor, amit el lehetne kerülni, a Bitcoinra pedig aránytalanul nagy figyelem jut ilyen téren, amire az abszolút mértékű energiafogyasztás alapján nem szolgált rá a kriptovaluta, legalábbis egyelőre.

Akármennyire is szeretnénk és akármilyen fontos is lenne, jelenleg a decentralizált bitcoin nem tűnik összeegyeztethetőnek a környezetvédelemmel. Fentebb írtuk, hogy az ökoszisztéma az indokoltnál talán nagyobb figyelmet kap jelenleg ezen a téren. A várható növekedés ugyanakkor valóban aggasztóvá teszi a helyzetet, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb környezetkímélő módot találjunk a bitcoin decentralizált jellegének megőrzésére. Erre a problémára a technológiai fejlődés adhatja meg a választ. Úgy fest, hogy a fejlettség jelenlegi szintje nem teszi lehetővé a decentralizáció fenntartását a mostaninál alacsonyabb energiaigény mellett. 

Noha a közeljövőben végbemenő váltás valószínűtlen, a diskurzusnak folytatódnia kell. Fontos, hogy a környezetvédő szervezetek nyomon kövessék a kriptoeszközök klímára gyakorolt hatását és jobb megoldások felkutatására sarkallják a közeget. A valós eredmények első számú feltétele ugyanakkor egymás megértése, vagy legalábbis az arra való törekvés.

Forrás: Guardian 

Bátorfi Botond