„A kvantum mindenre le fog csapni, ahogyan az aszteroidák a dinoszauruszokra.” – hangzik a figyelmeztetés David Carvalhótól, a Naoris Protocol kiberbiztonsági vállalat vezérigazgatójától, aki hackerből vált a blokkláncok védelmezőjévé. A kérdés már nem az, hogy elérkezik-e a kvantumkorszak, hanem az, hogy vajon a kriptovilág időben felkészül-e rá.
Carvalho 13 évesen kezdett hackerkedni – nem rosszindulatból, hanem kíváncsiságból. Spam e-mailekkel kísérletezett, hogy felkeltse a cégek figyelmét, majd idővel a megszerzett tudását a rendszerek védelmére fordította. Ma már kvantumrezisztens infrastruktúrákat épít decentralizált hálózatok számára, miközben figyelmeztetéseket fogalmaz meg a kriptográfia jövőjével kapcsolatban.
Kvantumszámítógépek: a jövő vagy a vég kezdete?
Sokáig csak legyintettek a kvantumszámítógépekre, de a technológiai fejlődés hatására ma már valós, mérhető fenyegetést jelent – különösen a blokkláncokra nézve. Bár jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan kvantumszámítógép, amely képes lenne feltörni a Bitcoin SHA-256 hash algoritmusát, a szakértők szerint ez csak idő kérdése.
A kormányok és techcégek már ma is alkalmazzák az úgynevezett „gyűjtsd most, fejtsd meg később” modellt: titkosított adatokat tárolnak el, abban bízva, hogy a jövőben kvantumgépekkel visszafejthetők lesznek.
Az AI és a kvantum találkozása: a néma támadás
Carvalho szerint a valódi veszély nem a nyílt támadásban rejlik, hanem abban, amikor a kvantumtechnológiát a mesterséges intelligenciával kombinálják. Ebben az esetben nem robbanásszerű összeomlás történik, hanem észrevehetetlen, precíziós támadások, amelyeket szinte lehetetlen észlelni.
„Nem lesz visszaszámlálás. Egy nap csak azt látjuk majd, hogy egy 10 éve érintetlen bitcoin tárca kiürült. És senki sem fogja tudni, hogyan vagy ki tette.”
– mondja Carvalho.
Az AI képes lehet automatikusan hibákat keresni a nyílt forráskódú tárcákban, szimulálni validátorok viselkedését, és valós időben alkalmazkodni a hálózat reakcióihoz. Ha ezt egy kvantumszámítógép támogatja, a végeredmény egy „néma összeomlás”.
A Bitcoin-közösség nyugalma megtévesztő lehet
A Bitcoin-közösség túlnyomó része egyelőre nem aggódik: a jelenlegi kvantumgépek még nem jelentenek közvetlen fenyegetést. Sőt, már léteznek kezdeményezések kvantumrezisztens (vagyis a kvantumszámítógépek támadásainak ellenálló) címek (pl. BIP-360) bevezetésére.
Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az összes bitcoin körülbelül 25 százaléka még mindig olyan régi formátumban van tárolva, amely különösen sérülékeny lehet egy jövőbeli kvantumtámadással szemben. Ráadásul sokan megfeledkeznek arról, hogy a Bitcoin ökoszisztéma technikai infrastruktúrája – például a felhőszolgáltatások, a bányászpoolok vagy a validátorhálózatok – mélyen centralizált. Egyetlen szolgáltató kompromittálása dominóhatást indíthat el az egész hálózaton.
A láthatatlan ellenség
Carvalho szerint a legnagyobb veszély nem abban rejlik, hogy valaki érméket lop, hanem abban, hogy észrevétlenül megingatja a rendszerbe vetett bizalmat. Ha egy blokkláncot észrevétlenül kompromittálnak, ha a kormányzási rendszerek hamisíthatóvá válnak, akkor az egész decentralizált ökoszisztéma alapjai remegnek meg.
„Ez nem csak a bitcoinok ellopásáról szól – hanem a bizalomvesztésről. És mire feleszmélünk, már túl késő.”
Van még remény – de cselekedni kell
Léteznek már ígéretes megoldások: a Naoris Protocol például nemzetbiztonsági alapokon nyugvó decentralizált, kvantumbiztos infrastruktúrát épít. Mások új kulcsformátumokat, vagy kvantumrezisztens protokollfrissítéseket fejlesztenek. A StarkWare STARKs technológiája például eleve kvantumbiztos, és példaként szolgálhat más projektek számára. A kvantum jelentette fenyegetés tehát valós, de a válasz is formálódik. A kérdés csak az: vajon időben lép-e a kriptovilág?
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
