Mit gondolnak most a piaci szereplők, hogy megvolt a Brexit?

Az Egyesült Királyság január 31-én hivatalosan is elhagyta az Európai Uniót, és az implementációs időszak 2020.december 31-ig tart. Vagyis ez idő alatt továbbra is az EU jog lesz alkalmazandó, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne várna bizonytalanság  a pénzügyi szolgáltató szektorra. Az alábbiakban fintech cégek alapítóinak, európai országok kormánytisztviselőinek és banki alapítványok vezetőinek gondolataiból szemezgettünk, a fintechfutures.com-on megjelent beszámoló alapján.

Catherine Birkett, a GoCardless pénzügyi vezetője azt a kérdéskört emelte ki, hogy a Brexit vajon hogyan érinti majd az Egyesült Királyság tehetségekhez való hozzáférését.

– Meg kell előznünk, hogy a Brexit akadálya legyen annak, hogy tehetséges szakemberek jöjjenek az Egyesült Királyság munkaerőpiacára, a bevándorlási szabályok révén. Fontos, hogy az üzleti vezetők nyomást gyakoroljanak a kormányra, hogy az ne hozhasson olyan rendelkezéseket, amelyek hátrányos helyzetbe hoznák a vállalatokat.

Siim Sikkut, az észt kormány információs igazgatója ugyanakkor lehetőséget lát arra, hogy Észtország bevonzza azokat a tehetségeket, akik búcsút intettek az Egyesült Királyságnak a Brexit után.

– Mi vagyunk Európa leginkább vállalkozó szellemű országa, harmadikak vagyunk az egy főre jutó startupok listájában az EU-ban. Lehet, hogy Észtország kicsi, de nekünk van a legtöbb unikornis cégünk, nap mint nap jelennek meg 1 milliárd USD-nél nagyobb tőkével rendelkező cégek. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3700 észt vállalat keres jelenleg is szakembereket – mondta Sikkut.

Ivan Ashminov, a Tradig 212 társalapítója azt látja kulcsfontosságú kérdésként, hogy a jövőben mennyire lesz nagy az eltérés a brit és az európai szabályozási háttér között. – Az eltérő szabályozás ugyanis megnehezítheti, valamint megdrágíthatja a fintech-ek terjedését – mondja Ashminov. – A kiadások emelkedésével, illetve ha kihívást okoznak a szabályozási kérdések, a fintech-ek elfordulhatnak Európától és más régiók adhatják a terjeszkedés alapirányát.

Jonathan Jensen, a GBG cégazonosítási igazgatója szintén a szabályozási hátteret emelte ki.

– Az Egyesült Királyság kormánya már kihirdette a 2019. évi Pénzmosásra és Terrorizmus Finanszírozására vonatkozó Szabályait, amely gyakorlatilag egy az egyben átültette az EU 5. Pénzmosás elleni direktíváját a helyi szabályozásba. Tehát a cégazonosítás, valamint  a pénzmosás elleni intézkedések terén a Brexit nem hoz változást.

– Ami a fintecheket illeti, én pozitívan látom a helyzetet – tette hozzá Jensen. – Az Egyesült Királyság, különösen London, olyan sokat tud adni a fintech szcénának – a segítőkész jogalkotótól kezdve (az angol pénzügyi hatóság), a tehetséges emberekig és a támogató infrastruktúráig, ami egy stabil hátteret ad mindehhez. Valószínűleg lesznek akadályok és megoldásra váró problémák, mint pl. hogy mi jön azután, hogy a pénzügyi szolgáltatások szempontjából harmadik ország lesz az Egyesült Királyság. De megfelelő hozzáállással minden bizonnyal mindez megoldható.