Egyre többen érzik úgy, hogy a közösségi médiát görgetve szinte lehetetlen elkerülni a gyanús befektetési ajánlatokat, kamu webshopokat vagy épp hírességekkel visszaélő kriptohirdetéseket. A Juniper Research frissen publikált, lektorált white paperje – Protecting Users from Scam Ads: A Call for Social Media Platform Accountability – most számszerűen is megmutatja, mi zajlik a háttérben. A Revolut megbízásából készült, függetlenül ellenőrzött kutatás szerint a csaló hirdetések nem pusztán elszórt visszaélések: rendszerszintű gazdasági ösztönzők tartják fenn őket. A legmegdöbbentőbb állítás: a közösségi médiaplatformok több pénzt keresnek a csaló hirdetéseken, mint amennyibe azok kiszűrése kerülne.
4,4 milliárd eurós kérdés
A tanulmány szerint 2025-ben a közösségimédia-platformok közel 4,4 milliárd euró bevételt termeltek az európai felhasználókat célzó csaló hirdetésekből. Ez azt jelenti, hogy az európai közösségimédia-hirdetési bevételek mintegy 10 százaléka csaló hirdetésekből származott. Másképp fogalmazva: Európában minden tizedik megjelenített közösségimédia-hirdetés csalás.
A számok önmagukban is sokkolók, de a trend még aggasztóbb. 2022-ben az európai csaló hirdetésekből származó bevétel 2,8 milliárd euró volt. Három év alatt ez 57 százalékkal, 4,4 milliárd euróra nőtt. A “csaló-ökoszisztéma” tehát nem visszaszorul, hanem gyorsuló ütemben bővül.
Magyarország: kisebb piac, de valós probléma
Magyarország az európai csalóhirdetés-bevétel 1,1 százalékát adta 2025-ben, ami elsőre szerény aránynak tűnhet. A valóság azonban így is jelentős: a platformok 48 millió euró bevételt értek el abból, hogy bűnözők csaló hirdetésekkel célozták meg a magyar fogyasztókat.
Ez nemcsak statisztika: közvetett jelzése annak, hogy mekkora összegeket mozgathatnak meg a magyar felhasználókat célzó online csalások.
Szinte mindenki érintett
A Juniper Research becslése szerint 2025-ben az európai felhasználók közel 1 milliárd csaló hirdetéssel találkoztak.
Egy átlagos felhasználó jelenleg havonta 190 csaló hirdetést lát. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ez a szám 2030-ra 250-re emelkedhet. Vagyis több mint napi nyolc megtévesztő hirdetés jelenik majd meg egyetlen felhasználó feedjében.
A legnagyobb célpiacok közé tartozik az Egyesült Királyság, amely az európai csaló hirdetésekből származó bevételek 11,3 százalékát adja. Franciaország (9,5%) és Németország (9,9%) szintén kiemelt célpontok. A csalási gazdaság tehát elsősorban a nagy, magas vásárlóerejű piacokra koncentrál.
Rendszerszintű összeférhetetlenség
A white paper egyik legfontosabb megállapítása, hogy a platformok üzleti modellje strukturális konfliktust hordoz.
A közösségi médiacégek bevétele hirdetésekből származik. Minél több a hirdetés, minél nagyobb az elérés, annál magasabb a bevétel. A csaló hirdetések ugyan károsak a felhasználókra nézve, de a platform számára rövid távon ugyanolyan (vagy még magasabb) bevételt jelentenek, mint a legitim hirdetések.
A kutatás szerint a csaló hirdetésekből származó bevétel nagysága messze meghaladja az ezek kiszűrésére fordított erőfeszítések költségét. Ez gazdasági értelemben azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem ösztönzi eléggé a proaktív fellépést.
Mi történik, ha minden marad a régiben?
A Juniper Research előrejelzése szerint, ha az iparág nem vált át reaktív moderációról proaktív ellenőrzési modellre, 2030-ra:
- a közösségimédia-vállalatok több mint 9,8 milliárd euró bevételt termelnek majd csaló hirdetésekből;
- a csaló hirdetések megjelenéseinek száma Európában meghaladja az 1,4 milliárdot;
- az átlagos felhasználó által havonta látott csaló hirdetések száma 32 százalékkal emelkedik.
Ez rövid távon növekvő bevételt jelenthet a platformoknak, hosszú távon azonban komoly kockázatot hordoz. A kutatás szerint a felhasználói bizalom erodálódása csökkentheti ezeknek a cégeknek a tartós értékét. A bizalomvesztés ugyanis nemcsak reputációs, hanem üzleti kockázat is.
Ki fizeti meg az árát?
A tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy jelenleg – a bűnözőkön kívül – a közösségimédia-cégek a csalási gazdaság elsődleges haszonélvezői.
Miközben a felhasználók pénzt veszítenek, a bankoknak és fintech cégeknek nő a csalásmegelőzési költsége, a platformok hirdetési bevételei pedig emelkednek. A gazdasági ösztönzők tehát nem a rendszer megtisztításának, hanem fenntartásának irányába hatnak.
Ha nem történik érdemi változás (például szigorúbb előzetes hirdetés-ellenőrzés, nagyobb pénzügyi felelősségvállalás vagy szabályozói beavatkozás formájában), továbbra is a fogyasztók viselik majd a veszteségek jelentős részét.
A bizalom mint új valuta
A közösségi média mára az online kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások egyik fő belépési pontja lett. Ha azonban a felhasználók azt érzik, hogy a platformok nem képesek vagy nem hajlandók megvédeni őket a nyilvánvaló csalásoktól, az alapjaiban kérdőjelezi meg a digitális ökoszisztéma fenntarthatóságát.
A Juniper Research white paperje nemcsak számokat tesz az asztalra, hanem egy kényelmetlen kérdést is: meddig maradhat fenn egy olyan rendszer, ahol a rövid távú hirdetési bevétel erősebb motiváció, mint a felhasználók védelme?
A válasz nemcsak a platformok, hanem a szabályozók és a pénzügyi szektor kezében is van. Egy azonban biztos: a csaló hirdetések ma már nem marginális problémát jelentenek, hanem milliárdos iparágat, amelynek végső finanszírozói továbbra is a felhasználók.
(Forrás: Juniper Research)
(Címlapkép: Depositphotos)
