Miként veszélyeztetheti a digitalizáció a demokráciát?

Szoftveres fenyegetések, választási visszaélések, a biztonsági rendszerek feltörése – avagy milyen kihívásokat állít a digitalizáció a demokratikus politikai rendszerek elé? – tették fel a kérdést az Antall József Tudásközpont által, a közelgő európai parlamenti választások kapcsán szervezett brüsszeli konferencián, ahol szakértők bevonásával elemezték az európai kiberbiztonsági helyzetet. A téma aktualitását mutatja, hogy ez lesz várhatóan az egyik legérdekesebb panelbeszélgetése az idei think.BDPST konferenciának is.

„A digitalizáció veszélyei a demokráciára” című konferenciát szervezett az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központja Brüsszelben. A rendezvény célja az volt, hogy szakértőkkel elemezzék az európai kiberbiztonsági helyzetet és megvitassák a különböző kiberbiztonsági stratégiákat a közelgő európai parlamenti választások előtt.

Jakub Boratynski, az Európai Bizottság tagja vitaindító előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa-szerte egyre több az olyan szoftveres fenyegetések száma, amelyek nem állnak meg az egyes államok határainál. A közös kihívás miatt a tagállamok között szorosabb együttműködésre van szükség, éppen ezért a májusi EP választások előtt tesztelik majd az egyes országok és az európai intézmények felkészültségét is, hiszen bármilyen választási visszaélés komoly hatással lehet az Unió egészére. „A tagállamoknak és az uniós intézményeknek együtt kell dolgozniuk a veszélyek elhárításán” – jelentette ki Jakub Boratynski. Ezzel összhangban Goran Gotev, a Symantec Kelet-Közép-Európa és Afrika kormányzati kapcsolatokért felelős senior menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az államspecifikus támadások száma is növekszik. A közelmúltban nemcsak minisztériumok, hanem diplomáciai képviseletek is támadások alá kerültek. A közigazgatási infrastruktúrákban pedig nagyon sok biztonsági rés található, a közalkalmazottak nagy része ráadásul nem is tud ezekről a problémákról.

Teljes cikk