Az amerikai szenátus elfogadta a GENIUS Act névre keresztelt törvényt, amely az USA-ban elsőként szabályozza a stablecoin kriptovalutákat. Bár a törvény számos vitát szült, elfogadása fontos mérföldkövet jelent a kriptoszektor számára, és elősegítheti az amerikai elnök kampányígéretének a beteljesítését.
Áttörés a stablecoin szabályozásában
Az amerikai Szenátus 68–30 arányban megszavazta a GENIUS Act törvényjavaslatot, amely az első komoly kísérlet az Egyesült Államokban a stablecoinok szabályozására. A törvény célja, hogy egységes kereteket biztosítson a stablecoin-kibocsátók számára, ezzel elősegítve a digitális fizetőeszközök biztonságosabb és szélesebb körű felhasználását.
A stablecoin kriptovalutáknak fontos szerepe van a kriptovaluta kereskedelemben. Ezek a digitális tokenek valamilyen stabil eszközhöz – jellemzően a dollárhoz – kötött értékkel rendelkeznek, és már eddig is jelen voltak a piacon, de jogilag szürkezónában működtek. Ez az értékállandóság pedig kiemelt közvetítő szerepet ad a stablecoinoknak a kriptopiacon.
A törvény elfogadását politikai viták kísérték. Több demokrata szenátor kritikával illette a jogszabályt, részben Donald Trump stablecoin-érdekeltségei miatt. Sőt, a szavazáson néhány republikánus párti kéviselő is a törvény ellen szavazott. Végül azonban 18 demokrata szenátor is a GENIUS Act mellé állt, és megszavazta az iparági támogatottságot élvező javaslatot.
A törvény ugyan még csak most lép majd életbe, a piaci szereplők máris megmozdultak. A Wall Street Journal információi szerint több nagybank, valamint fizetési szolgáltató is stablecoin kibocsátását tervezi. A cél egyértelmű: a háttérrendszerek hatékonyabbá tétele, különösen a kereskedői díjak és devizaváltási költségek csökkentése terén. A törvény elfogadásával Trump is közelebb került egyik kampányigéretének megvalósításához, miszerint az USA-t a kriptovilág központjává teszi.
Mit szabályoz a GENIUS Act?
A GENIUS Act középpontjában a stablecoin-kibocsátók működésének szabályozása áll. A törvény előírja, hogy a kibocsátóknak ténylegesen rendelkezniük kell a stablecoinjaik fedezetéül szolgáló eszközökkel – például dollárral vagy arannyal –, és ezeket biztonságosan, ellenőrzötten kell kezelniük. A cél, hogy megelőzzék a felhasználók veszteségeit egy esetleges piaci pánikhelyzetben, amikor sokan egyszerre próbálják visszaváltani coinjaikat.
A jogszabály előírja, hogy a kibocsátók kötelesek elsőbbséget biztosítani a fogyasztók követeléseinek csőd esetén, vagyis elsőként a stablecoin tulajdonosokat kell kártalanítaniuk. Más pénzügyi szolgáltatáshoz hasonlóan a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésésre vonatkozó rendelkezések is helyet kaptak a törvényben. A szolgáltatóknak be kell tartani a mindenkori szabályokat és jelenteniük a gyanús tranzakciókat.
A GENIUS Act támogatói szerint a törvény megnyitja a kapukat a stablecoinok mainstream felhasználása előtt. Christian Catalini, az MIT Cryptoeconomics Lab alapítója úgy véli, a szabályozás révén nőni fog a verseny, javulnak a termékek, és csökken a fogyasztók kockázata, hiszen nem nekik kell eldönteniük, melyik kibocsátó megbízható. „Ezután az fog számítani, ki tud gyorsabban és jobban működő pénzügyi megoldásokat kínálni – és nem az, hogy ki tud hangzatosabb ígéreteket tenni” – mondta Catalini.
Kritikusok: gyenge és kockázatos szabályozás
Bár a törvény célja a piac rendbetétele, nem mindenki tartja elégségesnek az intézkedéseket. Elizabeth Warren szenátor szerint a jogszabály „gyenge, és rosszabb, mintha semmilyen törvény nem lenne”. A demokrata politikus leginkább amiatt aggódik, hogy a törvény nem kezeli kellően a politikai összefonódások jelentette kockázatokat.
A legnagyobb politikai vitát a Trump-család közvetett érintettsége váltotta ki. A Trump Organization többségi tulajdonában álló World Liberty Financial idén márciusban indította el saját stablecoinját, az USD1-et. Habár Trump hivatalosan nem vezetője a cégnek, a Reuters becslése szerint a család már 500 millió dollárt keresett a projekten.
Sok szakértő arra figyelmeztet, hogy a stablecoin kibocsátók gyakorlatilag saját „bankként” működhetnek, de komoly szabályozás nélkül. Ez növeli a kockázatokat, és akár újabb pénzügyi válsághoz is vezethet. További probléma, hogy a túl sok különböző stablecoin miatt a fogyasztóknak akár boltól boltig váltogatniuk kellene a használt digitális pénzt. Bár egy központi applikáció megoldást jelenthetne, ez önálló kriptotárcák létrehozását is megkövetelné – ami adatvédelmi és kiberbiztonsági kérdéseket is felvet.
Címlapkép: depositphotos
