A Revolut az elmúlt évtizedben szinte tankönyvi példájává vált annak, hogyan lehet felforgatni egy iparágat. A digitális pénzügyi szolgáltató azzal robbant be Európába, hogy látványosan olcsóbbá és egyszerűbbé tette mindazt, amit a hagyományos bankok sokáig kényelmesen, magas díjak mellett kínáltak: az utalást, a számlavezetést és a pénzváltást, később pedig a kriptoszolgáltatásokat.
Most azonban fordulóponthoz érkezett a fintech óriás Magyarországon. A Revolut engedélyt kapott a Magyar Nemzeti Banktól arra, hogy teljes értékű helyi bankként működjön, vagyis belépett abba a ligába, ahol már nem elég ügyfélélményt, applikációt és kedvező díjakat kínálni, hanem a nemzeti banki szabályozás teljes körének is meg kell felelni.
“A döntés stratégiai szempontból óriási lehetőség, ugyanakkor komoly árat is jelent: a bankká válás ugyanis kompromisszumokkal jár, és ezek a kompromisszumok Magyarországon különösen látványosak lehetnek” – emeli ki cikkében a GlobalData banki- és fizetési elemzője, Blandina Szalay.
Európai sikersztori
A Revolut tíz évvel ezelőtti indulása óta lényegében letarolta Európa kulcspiacait, és egy sor olyan banki beidegződést tett idejétmúlttá, amelyhez a fogyasztók hosszú ideig kénytelenek voltak alkalmazkodni. A cég felfutását az tette igazán erőteljessé, hogy a peer-to-peer átutalásokat és a számlavezetést is úgy tudta olcsóvá és egyszerűvé tenni, hogy ezzel gyakorlatilag lezárta a drága utalások és a kényelmetlen, díjakkal teli hétköznapi bankolás korszakát.
Különösen erős érdeklődést váltott ki a feltörekvő európai piacokon, ahol a lakossági bankolás még mindig gyakran magas díjakkal és korlátozott innovációval működik. A Revolut ingyenes számlái, ingyenes átutalásai és olcsó deviza-, illetve kriptóváltása éppen ott talált igazán termékeny talajra, ahol a hagyományos bankrendszer lassabban mozdult, és a fogyasztók érzékenyebbek voltak a költségekre és a kényelmi szempontokra.
A GlobalData makrogazdasági mutatói a Revolut növekedését emelik ki
A GlobalData makrogazdasági indikátorai szerint a Revolut 2025 közepére elérte a 2 millió ügyfelet Magyarországon, ami 25 százalékos piaci penetrációt jelent. Ez különösen figyelemre méltó egy olyan szereplőtől, amely sokáig inkább alternatív vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként élt a felhasználók fejében, nem pedig elsődleges bankszámlaként.
A gyors növekedés ellenére azonban a Revolut magyarországi térnyerésének volt egy tartós akadálya: a litván IBAN használata.
“Ez a működési modell akadályozta azt, hogy a Revolut valóban elsődleges banki kapcsolatokat építsen Magyarországon és más hasonló piacokon, mivel a felhasználók nem tudták a fizetésüket külföldi Revolut-számlára fogadni. Ez a korlát a mindennapi bankolásban nem pusztán kényelmetlenség volt, hanem alapvető gátja annak, hogy a Revolut a „fő bankszámla” szerepét is betöltse” – mutat rá Szalay.
Hazai banki engedély: a Revolut legfontosabb lépése Magyarországon
A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása ezen a ponton stratégiai fordulatot jelent. A Revolut immár képes arra, hogy mind a kétmillió magyarországi számlához belföldi IBAN-t adjon, és ezzel a Magyarországon belüli pénzmozgásokat is belföldivé alakítsa. Ez a változás a mindennapi használat szempontjából kulcsfontosságú, mert elhárít egy olyan akadályt, amely eddig megnehezítette a fizetések fogadását és a Revolut elsődleges bankszámlaként való használatát.
A teljes körű helyi banki működés ugyanakkor nem csupán technikai előrelépés, hanem a kihívó bankok számára az egyik legfontosabb lépcsőfok ahhoz, hogy megszerezzék a valódi, elsődleges banki kapcsolatokat. A bankká válás tehát nem csupán státuszváltás, hanem egy olyan belépő, amely lehetővé teszi a Revolut számára, hogy Magyarországon is a lakossági bankolás központi szereplőjévé váljon.
És itt jön a csavar: a bankká válás ára
A történet azonban nem ennyire egyszerű. A teljes értékű banki licenc azt is jelenti, hogy a Revolutnak mostantól a magyar bankrendszer minden szabályát és költségstruktúráját vállalnia kell. Szalay szerint ez olyan új kihívásokkal jár, mint a magas banki különadók és a tranzakciós díjak, illetve a szigorúbb követelmények a valós idejű ügyfélszolgálat és a készpénzhez való hozzáférés területén.
Ezek a tételek a hagyományos bankok működésében eddig is jelentős költséget jelentettek, és a piaci szereplők jellemzően a fogyasztókra hárították át őket. Éppen ezért a Revolut esetében most nyitott kérdés, hogy képes lesz-e tartósan elnyelni ezeket a megemelkedett költségeket úgy, hogy közben megőrzi az eredeti vonzerejét, vagyis azt a pozíciót, hogy olcsóbb és egyszerűbb alternatívát kínál a klasszikus bankokkal szemben. Ha a működési költségek hosszú távon is magasak maradnak, akkor a Revolut számára komoly kihívás lesz, hogy fenntartsa azt az egyedi értékajánlatot, amely eddig meghatározta a növekedését.
A hagyományos bankok már reagálnak
A Revolut bankká válása már most is látható reakciókat vált ki a hagyományos szereplőkből. A fokozódó verseny jele, hogy a bankok elkezdtek ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat kínálni, még ha ezek többnyire különféle korlátokhoz és feltételekhez is kötöttek.
Ez a mozgás arra utal, hogy a Revolut jelenléte már nem csupán egy kényelmes fintech opcióként jelenik meg a piacon, hanem olyan versenytársként, amely a banki szolgáltatások árképzését és alaplogikáját is nyomás alá helyezi. Bár a hagyományos bankok ajánlatai nem feltétlenül ugyanolyan egyszerűek vagy feltétel nélküliek, mint a Revolut által korábban képviselt modell, mégis fontos jelzés, hogy a piac védekezni kezd.
Kriptó: európai bővítés és magyar leállás ugyanazon a héten
A Revolut magyarországi történetének egyik legérdekesebb eleme a kriptoszolgáltatások körüli kettősség. 2025 decemberében, közvetlenül a MiCA-engedély megszerzése után a Revolut bejelentette, hogy Európa-szerte lehetővé teszi az azonnali kriptovaluta-vásárlást közvetlenül a Binance Trust Walletjébe. Ez egyfajta jelzésként is értelmezhető arra, hogy a szabályozott kriptoszolgáltatások kínálata kezd felzárkózni a fogyasztói érdeklődéshez.
Azonban még ugyanazon a héten a Revolut bejelentette, hogy véglegesen megszünteti kriptoszolgáltatásait Magyarországon a helyi szabályozás szigorítása nyomán. A két esemény időbeli egybeesése különösen beszédes: miközben a Revolut európai szinten a szabályozott kriptoszolgáltatások bővítését kommunikálta, Magyarországon éppen ellenkező irányba kényszerült lépni, és leállítani a teljes szolgáltatását.
Csökkenti ez a Revolut népszerűségét? Valószínűleg nem
Bár a kriptoszolgáltatások megszüntetése látványos lépés, Szalay szerint ez valószínűleg nem fogja érdemben csökkenteni a Revolut népszerűségét Magyarországon. A cég hazai vonzereje nem kizárólag a kriptóra épült, hanem sokkal inkább arra, hogy modern, gyors és költséghatékony alternatívát kínál a lakossági bankolásban.
Ráadásul a Revolut mostantól új fókuszt kap: a célja az, hogy az újonnan engedélyezett magyar bankként megszilárdítsa az elsődleges banki kapcsolatokat, vagyis olyan szerepbe lépjen, amelyhez eddig a litván IBAN-os működés miatt nem rendelkezett a szükséges feltételekkel. Ebben a keretrendszerben a kriptoszolgáltatások leállítása inkább egy kellemetlen mellékszál, mintsem a növekedés megtörésének kiváltó oka.
A brit példa: bankként vagy nem bankként jobb?
A magyarországi helyzet egy szélesebb dilemmára is rámutat, amely a Revolut működésének más piacain is jelen van. A cég több éve törekszik arra, hogy teljes körű brit banki engedélyt kapjon, ugyanakkor a Barclays vezérigazgatója, C. S. Venkatakrishnan arra mutatott rá, hogy a Revolut az Egyesült Királyságban továbbra is profitálhat abból, hogy nem bankként működik.
Ez az állítás rámutat a bankká válás paradoxonára: bár a banki státusz több terméklehetőséget és mélyebb piaci integrációt ígér, a nem banki működés rugalmassága és költségelőnye bizonyos helyzetekben komoly versenyelőny lehet a hagyományos bankokkal szemben.
A nagy kérdés: megéri-e bankká válni?
A Revolut magyarországi bankká alakulása egyszerre tűnik logikus és kockázatos lépésnek. Logikus, mert a belföldi IBAN lehetősége és a belföldivé váló pénzmozgások elhárítanak egy olyan akadályt, amely eddig gátolta a cég elsődleges bankszámlává válását. Ugyanakkor kockázatos, mert a banki engedéllyel együtt a Revolut belép a nemzeti bankrendszer teljes költség- és szabályozási struktúrájába is, ahol a magas adók, a tranzakciós díjak és a működési elvárások jelentős nyomást gyakorolnak minden szereplőre.
A történet valódi tétje így az, hogy a Revolut képes lesz-e úgy „igazi bankká” válni Magyarországon, hogy közben nem veszti el azt, ami az elmúlt években a legfontosabb vonzerejét adta: az egyszerűséget, a költséghatékonyságot és azt az érzést, hogy a fogyasztó végre nem a banki rendszer kiszolgáltatott szereplője, hanem a digitális bankolás nyertese.
(Forrás: Retail Banker International)
(Címlapkép: Depositphotos)
