Aki eddig úgy gondolta, hogy a kriptopiac egy szabad és decentralizált alternatíva a pénzügyi világban, annak most újra kell gondolnia mindent. Július 1-jétől ugyanis olyan törvénymódosítás lépett életbe Magyarországon, amely bizonyos körülmények között akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja a kriptósokat. És nem csak azokat, akik szolgáltatást nyújtanak – a befektetők is célkeresztbe kerülhetnek.
Büntetőjogi fordulat a kriptoeszközöknél
A módosítás a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.) került be, és két új bűncselekményt vezet be:
- Kriptoeszközzel való visszaélés
- Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása
Lefordítva: ha valaki engedély nélkül vált vagy szolgáltat, és ezt jelentősebb értékben teszi, komoly büntetést kockáztat. A kategóriák így néznek ki:
- Legfeljebb 2 év: ha valaki kisebb értékben, engedély nélkül vált
- 3 év: ha az ügylet legalább 50 millió forint értékű
- 1–5 év: ha az átváltás „különösen jelentős” (azaz 500 millió forint feletti)
- 2–8 év: ha valaki engedély nélkül szolgáltat ilyen értékben
A probléma? Senki nem tudja pontosan, hogy mi számít engedélyesnek vagy jogosultnak.
Teljes bizonytalanságban a magyar kriptósok
A szakmai szervezetek és szolgáltatók döbbenten állnak a szabályozás előtt. Az értelmezés hiánya, a végrehajtási rendeletek késlekedése és az érdemi előzetes egyeztetés hiánya miatt a szektor vezetői is csak találgatnak.
„Nem tudjuk, mire kellene megfelelni. És még ha tudnánk is, már rég nem lenne idő rá felkészülni” – mondta a Magyar Fintech Szövetség elnöke, Ács Zoltán a Portfoliónak. A szervezet már jogi szakértőkkel dolgozik a törvényszöveg értelmezésén, de addig is mindenki bizonytalanságban él.
Miért most és miért így?
Sokan értetlenül állnak a törvény időzítése és módszere előtt. Július 1-től ugyanis nemcsak a magyar Btk. módosítása lépett életbe, hanem az uniós MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozás is, amely átfogó, egységes keretrendszert kíván teremteni a kriptoeszközökre Európában.
Ez a kettős szabályozás azonban nem összehangolt: míg a MiCA évek óta előkészített, fokozatos bevezetésre épül, a magyar szabályozás váratlanul, gyakorlatilag pillanatok alatt született meg – mindenféle átmeneti időszak vagy tisztázó dokumentum nélkül.
Az egyik legkeményebb kritika szerint a kriptózás most olyan lett, mint a kábítószerpiac: a vásárlás is büntetendő, de az eladó még nagyobb kockázatot vállal. Különösen visszás ez egy olyan környezetben, ahol a befektetők többsége adózott jövedelemből vásárolt digitális eszközöket.
A szigorítás egy másik hatása, hogy a hazai kriptós cégek elvándorlásával fenyeget. Már most több vállalkozás keres új székhelyet – például Litvániában vagy Észtországban –, ahol támogatóbb a szabályozási környezet. Felmerült, hogy a magyar állam koncessziós rendszert akar bevezetni, azaz csak „kiválasztott” szereplők működhetnek majd, hasonlóan a dohánykereskedelemhez vagy a kaszinókhoz.
Magánszemélyként is félni kell?
Ez nemcsak a szolgáltatókat, hanem több százezer kriptovaluta-tulajdonost is érint. A legnagyobb kérdés: aki már birtokol kriptót, mit tegyen most? Eladhatja? Tárolhatja? Vagy inkább várjon?
Fontos kiemelni, hogy a kriptovaluták birtoklása és azok mozgatása saját tárcák között önmagában nem sérti a hatályos magyar jogszabályokat – ez továbbra is legális tevékenység. A probléma elsősorban az átváltásokkal kapcsolatban merül fel: ha valaki kriptoeszközt pénzre vagy más digitális eszközre vált, különösen nem regisztrált vagy engedély nélküli szolgáltatón keresztül, az már bűncselekménynek minősülhet, értékhatártól függően akár súlyos következményekkel.
Ezért célszerű kizárólag olyan platformokat használni, amelyek a MiCA rendeletnek megfelelően működnek, azaz rendelkeznek érvényes európai engedéllyel. Az ismeretlen, nem szabályozott váltók igénybevétele kockázatos lehet – akár jogi, akár pénzügyi szempontból –, így ezek használatát érdemes kerülni.
Aki kriptózik, az bűnöző?
Nem, de sajnos jelenleg nem világos, mi számít jogszerűnek és mi nem. És ez a legnagyobb probléma: nem az, hogy szigorúbb szabályozás született, hanem az, hogy annak nincsenek világos feltételei és végrehajtási szabályai.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő hónapokban érkeznek majd a részletszabályok, talán utólag enyhítve vagy pontosítva a mostani szöveg homályos részeit. De addig is mindenki kérdőjelekkel és félelemmel néz előre – befektetők, szolgáltatók, jogászok egyaránt.
A kriptovilág szabályozása valóban időszerű, és fontos cél a csalók kiszűrése, az átláthatóság növelése. De egy modern szabályozásnak kiszámíthatónak, átláthatónak és szakmailag is megalapozottnak kell lennie.
(Címlapkép: Depositphotos)
