Kriptoszolgáltatók az EU célkeresztjében: ki marad talpon az új szabályok után?

A kripto-ökoszisztéma eredetileg decentralizált, a hagyományos pénzintézeti rendszeren kívül működő struktúrában épült fel, és ezzel párhuzamosan kialakult egy sajátos, globális szolgáltatói hálózat is. Az Európai Unió jogalkotója ezt a hálózatot feltérképezve döntött úgy, hogy a szabályozást nemcsak a kriptoeszközökre, hanem a szolgáltatókra is kiterjeszti. A cél a jogbiztonság növelése, valamint a kibocsátók és szolgáltatók hatósági felügyeletének megteremtése volt. Az alábbiakban a vonatkozó szabályozás főbb elemeit tekintjük át.

Kriptoszolgáltatók és -kibocsátók működése az Unió területén

A MiCA rendelet a tagállamokban működő kriptoszolgáltatókra vonatkozik. Ugyanakkor az ügyfelek továbbra is vásárolhatnak Unión kívüli kriptoeszközöket, és igénybe vehetnek harmadik országbeli szolgáltatókat is. Amennyiben az üzleti kapcsolatot maga az ügyfél kezdeményezi egy nem uniós szolgáltatóval, az ilyen ügyletekre és szolgáltatókra nem terjed ki sem az uniós, sem a magyar szabályozás.

Ez a megközelítés elismeri a kriptopiac globális jellegét, valamint az ügyfelek hozzáférési jogát a nemzetközi piachoz. Más a helyzet azonban akkor, ha egy harmadik országbeli szolgáltató az Unió területén aktívan toboroz ügyfeleket, illetve promotálja saját eszközeit vagy szolgáltatásait. Ebben az esetben már kiterjed rá az uniós szabályozás, működése pedig az adott tagállamban bejelentéshez és megszerzett engedélyhez kötött.

A MiCA a felügyeleti és engedélyezési hatáskört a nemzeti hatóságokhoz telepíti, ugyanakkor hangsúlyozza az uniós tagállami felügyeletek közötti együttműködés fontosságát és szükségességét is.

Kriptoszolgáltatók

A MiCA szerint kriptoszolgáltatónak minősül minden olyan személy, aki e jogszabály alapján szakmai alapon kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt. Nem alkalmazandók ugyanakkor a rendelkezések abban az esetben, ha a tevékenység teljes egészében decentralizáltan történik. Nem azonosítható kibocsátóra sem vonatkozik a szabályozás, azonban az ilyen eszközhöz szolgáltatást nyújtó szereplő már a szabályok szerint köteles működni.

A kriptoszolgáltatók kizárólag a MiCA által meghatározott jogi formában működhetnek. A szabályozás érinti a kibocsátókat, a kereskedési platformok működtetőit, valamint a kriptoeszközök átváltásával foglalkozó szolgáltatókat. Ide tartoznak továbbá azok is, akik kriptoeszközök átküldését végzik, elhelyezést intéznek, megbízásokat fogadnak és továbbítanak.

A kriptoüzleti láncolat szereplői között találjuk az ügyfelek nevében végrehajtó szolgáltatókat, a kriptotanácsadókat, a portfóliókezelőket és a letétkezelőket is. Az Unióban ezek a szolgáltatások akkor is szabályozottak, ha a tevékenység egyes elemei részben decentralizált módon valósulnak meg.

A kriptoszolgáltatók prudens működése

A MiCA általános és egyedi előírásokat is megfogalmaz a kriptoszolgáltatók prudens működésére vonatkozóan. Meghatározza, milyen vállalkozási formában működhet egy kibocsátó vagy szolgáltató, és rögzíti azt is, hogy pénzintézet milyen feltételek mellett végezhet kriptotevékenységet.

A szabályozás tőkekövetelményt állapít meg, auditált pénzügyi kimutatásokat vár el, valamint felelős költséggazdálkodást követel meg. Előírja a működési kockázatokra vonatkozó biztosítás meglétét az Unió területén, és megköveteli a működéshez szükséges belső szabályzatok és eljárások kidolgozását, illetve alkalmazását. Az üzletmenet-folytonosság biztosítása szintén kötelező elvárás.

A szolgáltatók működési rendszerének átláthatónak kell lennie. A vezető testületek tagjaival szemben elvárás a jó hírnév és a megfelelő szakmai tudás. Kötelező a kockázatkezelési és értékelési eljárások alkalmazása, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek azonosítása és kezelése. A szolgáltatóknak pontos nyilvántartást kell vezetniük üzleti tevékenységükről.

A működés során megkülönböztetésmentes üzletpolitikát kell alkalmazniuk, ügyfeleik számára megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk, és törekedniük kell arra, hogy az ügyfél számára a legjobb üzleti eredményt érjék el, illetve a számára legalkalmasabb eszközt ajánlják. Kötelesek megakadályozni az ügyféladatokkal való visszaélést, valamint a piaci visszaélések kialakulását is.

A szabályozás labirintusában

A kriptovaluták kezdeti, szabad és decentralizált működésének időszakában még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán lehetséges-e rájuk bármiféle szabályozást kiterjeszteni. A pénzügyi szektor szakértői azonban a kezdetektől figyelemmel kísérték a piac működését, és a monitoring feltárta a kriptoüzlet különböző kockázatait, ideértve az ügyfélkockázatokat, a bűnügyi kockázatokat és a szolgáltatók működési kockázatait is.

A kockázatok sokasága indokolttá tette a szabályozás elindítását, hogy a jelentős pénzügyi innovációt képviselő kriptoeszközöket biztonságosan be lehessen illeszteni az uniós piacba. A kialakult rendszer végül a pénzintézeti szabályozáshoz hasonlóan összetett és bonyolult lett. Az uniós előírásoknak való megfelelés komoly kihívást jelent a korábban decentralizáltan működő piaci szereplők számára.

A jogalkotó ugyanakkor világossá tette, hogy a szabályozással nem gátolni, hanem támogatni kívánja a pénzügyi innovációt, és erősíteni szeretné az uniós kriptopiac versenyképességét. Az átlátható és prudens működésű kriptoszolgáltatók várhatóan megalapozzák az ügyfelek bizalmát, ugyanakkor kérdéses, hogy a kisebb piaci szereplők képesek lesznek-e megfelelni a részletes elvárásoknak, vagy inkább elvesznek a szabályozás labirintusában.

Léteznek kivételi szabályok is: a kisebb ügyfélszámmal, illetve bizonyos éves összeghatár alatt működő szolgáltatók mentesülhetnek egyes előírások alól. A rendszer gyakorlati működőképességét azonban csak az idő igazolhatja. Magyarországon az engedélyezési folyamatot tovább bonyolítják a MiCA rendeleten túli hazai előírások, és a magyar jogalkotó szigorúbb megközelítése zavart is okozott a még fejletlen hazai kriptopiac működésében.

Az uniós kriptoszabályozás a szolgáltatók felügyeletének megteremtésével és az engedélyköteles működés bevezetésével jelentősen növelte a piaci jogbiztonságot. A MiCA további rendelkezései az ügyfélvédelem részletes elvárásait is meghatározzák, amelyeket a következő cikkben érdemes külön bemutatni.

(Forrás: AMF)

(Címlapkép: Depositphotos)