Európában található a legtöbb kriptoeszközök iránt nyitott bank, derül ki egy új iparági kutatásból. Az öreg kontinensen számos hagyományos pénzintézet tervez bevezetni kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat ügyfeleinek. Ehhez az EU-s szabályozás érkezése nagyban hozzájárul. A cikkben Bátorfi Botond, a Dorsum szenior innovációs tanácsadója ad helyzetjelentést a kriptoeszközök és a hagyományos bankszektor kapcsolatáról.
A Coincub 2024-es Crypto Banking riportja szerint mára 134 ’kriptobarát’ pénzintézet létezik globálisan. Közülük a legtöbb, 63 Európában található, míg Észak-Amerika 30, Ázsia pedig 24 ilyen bankkal rendelkezik. A tetemes európai előny különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy napjaink úttörő technológiáinak (pl. akkumulátorok, mesterséges intelligencia, IoT) kiaknázásában a kontinens nagy lemaradásban van az USA és Kína mögött.

Míg a földrészek között az EU, országos szinten az USA az éllovas
Az, hogy a blockchain technológia és a kriptoeszközök innovációs potenciálját Európa (és különösen az EU) korán felismerte több tényező együttes jelenlétének tudható be:
- Befektetői nyitottság: egy felmérés szerint az EU-s országokban átlagosan a lakosság 10,3 százaléka fektetett már kriptoeszközökbe;
- Átfogó szabályozás: a 2024-ben hatályba lépő MiCA, az EU kriptopiacra vonatkozó rendelete az eddigi legátfogóbb szabályozás a területen;
- Fejlett startup szcéna: számos fejlett európai startup központban (pl. London, Berlin, Amszterdam) nagy számban jelennek meg a blockchain technológiát alkalmazó, vagy kriptoszolgáltatásokat nyújtó fintech cégek.
Európa tehát általános fejlettségére építve élre tudott kerülni, az országok közötti összehasonlítás viszont már az USA dominanciájáról árulkodik. A világ legfejlettebb startup ökoszisztémája és az országra jellemző innováció ösztönzés tehát részben képes leküzdeni a tisztázatlan szabályozási körülményekből fakadó nehézségeket.
Az Egyesült Államokban 25 kriptobarát bank van, a második az Egyesült Királyság 17-tel. Mögöttük már nagyobb lemaradásban vannak olyan, szintén rendkívül fejlett kriptopiaccal rendelkező országok, mint Svájc, Japán, Németország, vagy épp Kanada.
Az igazi kriptobankok még mindig a fintech szektorból érkeznek
Magukat az érintett szereplőket vizsgálva kiderül, hogy a kriptobarátnak minősített bankok kevesebb, mint fele hagyományos pénzintézet. Számos banki engedéllyel rendelkező fintech cég, illetve kifejezetten kriptoeszköz-szolgáltatásokra szakosodott szereplő (kriptotőzsdék, kripto-fókuszú neobankok) nevével találkozhatunk a listán.
A riportban nevesítették azt a tíz szereplőt is, amely a legfejlettebbnek számít ma a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásában. Ezen a listán egyáltalán nem található tradicionális pénzintézet.
Mindez azt jelzi, hogy noha az inkumbensek nyitottsága nagyot nőtt az elmúlt években, ez a szegmens inkább kis lépésekben halad, szembenazzal a néhány specializált szereplővel, amely mára széles spektrumát nyújtja ezeknek a szolgáltatásoknak. Ezzel együtt jelentős lépés, hogy több európai nagybank (így a Santander, a BNP Paribas, vagy a Societe Generale) már engedélyért folyamodott, hogy kripto letétkezelést nyújthasson ügyfeleinek a jövőben.
A mai kriptobarát banki mezőnyből így is kiemelkedik a svájci AMINA Bank, mely lakossági és vállalati ügyfeleket egyaránt kiszolgál, valamint pénzintézeteket is támogat a kriptopiacra történő belépésben. Termékpalettáján a kriptokereskedés és – letétkezelés mellett kripto fedezetű hitelek, tokenizált aranybefektetések és staking szolgáltatások is szerepelnek.
A következő évek a kriptokereskedésről szólhatnak
A Coincub riportja arra is kitér, hogy mely kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások vannak jelen a legtöbb szereplő kínálatában. A legnagyobb penetrációval a kriptokereskedés rendelkezik, 60 kriptobarát bank is elérhetővé teszi ügyfeleinek. A stablecoinban történő tranzakciók végzését 46, a kriptoeszközök letétkezelését 44 bank nyújtja ügyfeleinek.

Az eredmények nem meglepők, a kriptokereskedés és -letétkezelés számítanak a leggyakoribb belépési pontnak a területre a pénzügyi szektor tagjainak. Nem véletlen, hogy a korábban említett európai nagybankok is ezen két szolgáltatás bevezetésén dolgoznak, melyekre később építhetik rá az olyan specializált megoldásokat, mint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás, vagy a staking.
Az idei év egyik legnagyobb híre volt a pénzügyi szektorban, hogy elfogadásra került 11 Bitcoin ETF az Egyesült Államokban. Érdekes látni, hogy alig pár hónappal később az ezekbe történő befektetést már 12 kriptobarát bank teszi lehetővé.
Sokan az Ethereum ETF-ek várható érkezésével kapcsolatos hírek közepette is úgy látják, hosszú távon nem a kripto ETF-ek, hanem a számos további eszközosztályt érintő tokenizáció hozhat valódi áttörést a piacon. Közéjük tartozik Larry Fink, a Blackrock vezérigazgatója is, aki szerint „a tokenizáció jelenti a tőkepiacok következő generációját”. Az mindenesetre látszik, hogy a témával ma is számos nemzetközi bankóriás foglalkozik behatóan (pl. JP Morgan, Societe Generale, Blackrock, Deutsche Bank).
Élre állt az EU, ebből a magyar piac is profitálhat
A friss adatokból leszűrhető, hogy ma Európa előnyben van a digitális eszközökben rejlő innovációs potenciál kiaknázásáért folyó versenyben. A MiCA az eddigi legátfogóbb kriptopiaci szabályozás lesz, melynek hatására már most kiemelkedő nyitottságot mutatnak a terület iránt a kontinens legnagyobb pénzintézetei.
Mindez a magyar piacon is lehetőséget teremt a bankoknak, noha eddig egy hazánkban aktív pénzintézet sem jelentette be a kriptoeszköz-szolgáltatások érkezését. Pedig a legtöbb felmérés 8 és 14 százalék közé helyezi a kriptotulajdonosok arányát a felnőtt magyar lakosságban, ez a mutató nagyjából megfelel az európai átlagnak. A Dorsum és a Portfolio közös felméréséből az is kiderült, hogy a befektetésen gondolkodók többsége legszívesebben a számlavezető bankján keresztül vásárolna kriptoeszközöket.
A modern tőkepiacok, a fejlett szabályozói környezet, illetve a lakossági befektetők érdeklődése tehát adott Magyarországon, ráadásul az adózási körülmények is kedvezőnek mondhatók. Éppen ezért arra számítunk, hogy a közeli jövőben több bank megjelenhet a ma még fintechek és kriptotőzsdék által dominált magyar kriptopiacon.
(Címlapkép: Depositphotos)