Az elmúlt 20 évben a befektetések körüli problémák jelentős hányada abból eredt, hogy az azokat kezelő vállalatok éveken át “kozmetikázták” a hozamadataikat és csak hosszú idő után derült fény arra, hogy a kimutatott eredmények koránt sem voltak valósak. Jobb esetben csak feljavították az adatokat, rosszabb esetben pedig ezidő alatt egész egyszerűen ellopták az ügyfélpénzeket.
Hogyan tudtak régebben trükközni a befektetéseket kezelő vállalatok?
Az ún. “régi vágású” modell szerint az ügyfél számlát nyitott az általa választott befektetési szolgáltatónál, amely a befektetés számlavezetője és vagyonkezelője is egyben. Ezáltal az ügyfél a kimutatásokat attól a cégtől kapta, aki az eredményekért is felelős volt, tehát nem volt nehéz dolga a szolgáltatónak átírni az ügyfél felé riportálandó számokat.
Természetesen ez bűncselekménynek minősül, de a befektető számára ez sovány vígasz, ha utána várnia kell arra, hogy a megfelelő jogi procedúrák során kártalanítsák.
Ennek a kockázatnak a kizárására létrejött egy olyan befektetési modell, amely során az ügyfél a befektetését úgy tudja kezeltetni vagyonkezelő cégekkel, hogy közben a saját befektetési számláján marad a pénze, akár egy általa választott számlavezetőnél.
Milyen a megbízható, új generációs modell?
Az új generációs modell szerint a kezelt összeg mindvégig az ügyfél saját számláján van, miközben profi szakemberek kezelik a befektetéseket. Vagyis csak az ügyfél fér hozzá a számláján lévő összeghez. A nyugat-európai országokban, mint például Angliában, Németországban, Svájcban, ma már többnyire az új modellt alkalmazzák. Eszerint a számlavezető és a vagyonkezelő két egymástól teljesen független szolgáltató.
A befektetett pénzhez a befektetőn kívül senki nem férhet hozzá, még a megbízott vagyonkezelő sem. A számlavezető kizárólag az ügyfél bankszámlájára engedi kiutalni az összeget a befektetési számlájáról.
Teljes cikk
