Két éves a PSD2: hol tart és merre tovább?

[ad_1]

Blogbejegyzésünkben a finovate.com oldalon a PSD2 második születésnapjának (január 13.) alkalmából közzétett beszámolóból szemezgettünk, amelynek központi kérdése , hogy sikeresnek mondható-e a PSD2.

A pozitív oldal

A challenger bankok éltek a nyílt bankolás jelentette előnnyel, amelynek köszönhetően Európa lett a nem-hagyományos pénzügyi intézmények vezető régiója. Ezt példázza a német N26 sikere is, amely jelenleg 2,3 milliós ügyfélkörrel rendelkezik – ami háromszoros növekedés a tavalyi évhez képest.

A hagyományos rendszerek modernizálása meglehetősen költséges, ami pedig elengedhetetlen a nyílt API-k integrálásához – fotó: intertrust.com

Todd Clyde, a Token.io ügyvezetője szerint a vállalatok leginkább a fizetési költségek jelentős csökkentése érdekében fognak élen járni a nyílt kifizetések alkalmazásában – mondta.

– A bankok hozadéka pedig az lesz, ahogyan a jogszabályi megfeleléstől elindulnak a nyílt bankolás üzleti alapokra helyezése felé és új API-kompatibilis megoldásokkal jelennek meg a piacon, ezzel felvéve a versenyt a nagy tech és fintech cégekkel.

Ami még fejlesztést igényel

A PSD2-nek való megfelelés folyamata elsősorban a magas bevezetési költségek miatt volt lassú. Tavaly márciusban a Tink 442 európai bankot kérdezett 10 piacon és a válaszok alapján ekkor a bankok 42%-a nem tudta még sikeresen adaptálni a PSD2-t. A legkritikusabb terület az volt, hogy lehetővé tegyék a harmadik felek számára az API-k tesztelését.

Emellett, a végfelhasználók továbbra sem tájékozottak kellően a PSD2 céljáról vagy előnyeiről. A nyílt bankolás egyik célja épp az, hogy a fogyasztók kontrollálhassák az adataikhoz való hozzáférést. Ugyanakkor a Tink felmérése alapján még a pénzügyi szolgáltatók szenior vezetői között is 20%-ot ért el azoknak az aránya, akik „nem sok mindent tudtak” a PSD2-től.

És hova tovább?

Az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatója, Farkas Ádám által készített interjúban az NS Banking úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás segíteni fog abban, hogy az európai fizetési piac a környező régióknál könnyedebben és gyorsabban növekedjen, és hogy az iparági szereplők globálisabb szinten versenyezhessenek.

 

[ad_2]

Source link