Jeff Bezos ismét színre lép a technológiai elitben: új, AI-központú vállalatot indít Project Prometheus néven, amelybe már a rajtnál 6,2 milliárd dolláros tőkét vontak be. A cég célja a számítógépek, autók és űreszközök tervezését és gyártását felgyorsító AI-megoldások fejlesztése, Bezos pedig társigazgatóként tér vissza az operatív vezetésbe. Először azóta, hogy 2021-ben távozott az Amazon éléről. A startup rögtön a globális AI-versenybe száll be, olyan óriásokkal versenyezve, mint a Google, az OpenAI vagy a Meta, miközben az űripar és a tudományos kutatás automatizálása felé nyit.
Project Prometheus néven új AI-startupot indít Jeff Bezos, az Amazon alapítója. A vállalat kifejezetten olyan mesterségesintelligencia-megoldásokra koncentrál, amelyek a számítógépek, autók és űreszközök mérnöki és gyártási folyamatait gyorsítják fel.
A cég már a rajtnál 6,2 milliárd dollárnyi tőkével indul, részben természetesen Bezos befektetésével. Ezzel a Project Prometheus az egyik legjobban finanszírozott korai fázisú startup a világon.
Ez az első alkalom, hogy Bezos operatív szerepet vállal egy cégben azóta, hogy 2021 júliusában lemondott az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Bár a Blue Origin űripari vállalatban rendkívül aktív, ott hivatalos titulusa továbbra is „alapító”.
Az Amazon utáni években Bezos többnyire magánéleti megjelenései miatt került a reflektorfénybe – idén például a velencei, celebekkel teli esküvője miatt. Eközben egyre mélyebben bevonódott a Blue Origin működésébe, és látványosan nőtt az érdeklődése a mesterséges intelligencia iránt is.
Most azonban új cége egyenesen az AI-verseny középpontjába repíti. A Project Prometheus egyre zsúfoltabb terepre lép, ahol a kisebb szereplők a Google, a Meta és a Microsoft mellett olyan úttörőkkel versenyeznek, mint az OpenAI vagy az Anthropic.
Űripari fókusz, titkolózó működés
A cég eddig tudatosan alacsony profil mellett működött, és még az indulás időpontja sem egyértelmű. Amit tudni lehet: a Project Prometheus olyan AI-technológiákon dolgozik, amelyek illeszkednek Bezos régóta hangoztatott űrambícióihoz. A fejlesztések a mérnöki és gyártási folyamatok automatizálását célozzák a számítástechnika, az autóipar és az űripar területén. A vállalat székhelyéről egyelőre nincs információ.
Társigazgató a Google Moonshot Factoryjéből
Bezos társalapítója és társigazgatója Vik Bajaj, fizikus és vegyész, aki korábban Sergey Brinnel dolgozott együtt a Google X-nél a vállalat legendás „Moonshot Factory” kutatólaborjában. Innen indult többek között a Wing drónos futárszolgáltatás és az a projekt is, amely később Waymo néven vált ismertté az önvezető autózás pioníreként.
2015-ben Bajaj társalapítója volt a Verily-nek, a Google élettudományi kutatólaborjának, majd 2018-tól a Foresite Labs vezérigazgatója lett, amely új AI- és adattechnológiai startupokat inkubált. Innen nemrég távozott, hogy minden idejét a Project Prometheusra fordítsa.
A fizikai világra tanított AI a következő lépés
A Project Prometheus egy olyan trend része, amelyben a mesterséges intelligenciát a fizikai világ folyamataira próbálják alkalmazni, robotikától a gyógyszerkutatáson át a tudományos felfedezések automatizálásáig.
Az elmúlt évben több vezető kutató távozott a Meta, az OpenAI és a Google DeepMind köreiből, hogy elindítsa a Periodic Labs nevű startupot, amely a fizika és a kémia felgyorsított kutatására fejleszt új AI-modelleket. Bezos tavaly a Physical Intelligence nevű, robotikára fókuszáló AI-cégbe is befektetett.
A Project Prometheus mögötti 6,2 milliárd dollár ugyanakkor komoly előnyt jelent a rendkívül drága fejlesztési versenyben. Összehasonlításként: a volt OpenAI-munkatársak által alapított Thinking Machines Lab idén „csak” 2 milliárd dollárt vont be.
A legjobb mérnökökért már megkezdődött a harc
A Project Prometheus már most közel 100 alkalmazottat foglalkoztat, köztük olyan kutatókat, akiket az OpenAI-tól, a DeepMindtől és a Metától csábítottak át.
A nagy AI-laborok egy része, például az OpenAI, a Google és a Meta, már eddig is dolgozott olyan megoldásokon, amelyek a természettudományos kutatásokat gyorsítják. A Google DeepMind két kutatója például idén kémiai Nobel-díjat kapott az AlphaFold projektért, amely a gyógyszerkutatás egyik fontos eszközévé vált.
Túl a chatbotokon – komplexebb tanulási módszerek felé
A nagy nyelvi modellek (mint a ChatGPT) rengeteg szöveg adatából tanulnak mintákat. A Project Prometheus és a Periodic Labs ezzel szemben olyan AI-rendszereket épít, amelyek fizikai kísérletekből is képesek tanulni.
A Periodic Labs például Észak-Kaliforniában hatalmas robotizált laboratóriumot épít, ahol a robotok folyamatos kísérleteket futtatnak. A fizikai próbálkozások elemzésével az AI elvileg képes lehet önállóan kísérleteket tervezni és végrehajtani.
A Project Prometheus is hasonló irányba indul, legalábbis a cég terveire rálátó források szerint.
(Forrás: The New York Times)
(Címlapkép: Deposithotos)
