Változik a halasztott fizetési (BNPL) megoldásokra vonatkozó szabályozás. A jövő év novemberétől a nagyvállalati online kereskedők már csak 14 napra kínálhatnak ilyen szolgáltatást, a kis- és középvállalatok valamint a fizikai üzletek pedig 50 napra. A feltételeknek nem megfelelő konstrukciók fogyasztó hiteleknek minősülnek majd, amelyekre szigorúbb tájékoztatási és hitelképesség-vizsgálati szabályok vonatkoznak.
A változás hátterében az Európai Unió fogyasztó hitelmegállapodásokra vonatkozó irányelve (CCD2) áll, amelynek a fogyasztóvédelem erősítésére vonatkozó előírásait a tagállamoknak 2025 novemberéig kellett saját jogrendjükbe építeni. Ezt célozza a múlt héten a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály (2025. évi C. törvény), amely a fogyasztói hitelekről szóló törvényt (Fhtv.) módosítja.
Mi változott?
A törvénymódosítás világos kereteket ad ahhoz, hogy mely esetekben nem kell alkalmazni a fogyasztói hitelekre vonatkozó törvény szigorú szabályait. Erre vonatkozóan a jogszabály két kategóriát vezet be.
Az első kategóriába a nagy online e-kereskedők tartoznak. Itt a halasztott fizetésre akkor nem vonatkoznak a hiteltörvény előírásai, ha a fizetési határidő maximum 14 nap, nem számítanak fel kamatot vagy díjat, és az eladón valamint a vevőn kívül harmadik felet nem vonnak be az ügyletbe. Minden más esetben a tranzakció hitel, az arra vonatkozó szigorú szabályokat kell betartani.
A másik kategóriába a kis- és középvállalatok webshopjai vagy fizikai üzletei tartoznak, ahol a halasztott fizetésre 50 napos határidő adható, feltéve, ha nincs kamat és díj, valamint harmadik felet nem vonnak be az ügyletbe.
A szabályokat az idén decemberben hirdették ki, de azok 2026. november 20-tól alkalmazandók, így a piaci szereplőknek nagyjából egyéves felkészülési idejük lesz az új informatikai és tájékoztatási rendszerek kiépítésére.
Mi várható?
A piac a várakozások szerint fokozatosan alkalmazkodik majd az új előírásokhoz. A törvénymódosítás bezárja a kiskaput a nagy tech cégek „fizess 30 nap múlva” típusú ajánlatai előtt. A változás nem jelenti azonban azt, hogy a halasztott fizetés eltűnik a magyar piacról.
Miként azt Bruzsa Géza fintech szakértő, az instacash és a Milpay hazai BNPL szolgáltatók vezérigazgatója egy a héten megjelent nyilatkozatában kiemelte: a módosítás a halasztott fizetések esetében egy kulcspontot is tisztáz: kamatmentes halasztott fizetésnél – a kereskedő méretétől és a szerződéskötés formájától függően – 14 vagy 50 napot meg nem haladó fizetési határidő esetén nem kell majd alkalmazni az Fhtv. szabályait. E küszöbök felett viszont a konstrukciók olyan elvárások alá kerülhetnek, amelyek a fogyasztók tájékoztatására és a felelős hitelnyújtásra helyezik a hangsúlyt.
A szakértő szerint a jogalkotói cél egyértelműen az, hogy a fogyasztó ne utólag szembesüljön a feltételekkel, hanem már a döntés előtt pontos, összehasonlítható információt kapjon, és a szolgáltatók kommunikációja is felelősebb legyen. Álláspontjuk szerint a szabályozási szigorítások egyben piacformáló hatásúak lehetnek: azok a szolgáltatók, amelyek eddig kevésbé építettek strukturált tájékoztatásra és prudens működésre, komolyabb alkalmazkodási kényszerbe kerülhetnek, míg a felelős gyakorlatot követő megoldások stabilabban működhetnek tovább.
(Címlapkép: Depositphotos)
