A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szeptember 29-én a Millenáris Nemzeti Táncszínházban rendezte meg az Innovációra Magyar! konferenciát, ahol a globális kihívások, valamint az arra adott hazai válaszok kerültek a középpontba. Az esemény fókuszában a mesterséges intelligencia (AI), a munkaerőpiac átalakulása és a magyar innovációk jövőformáló szerepe állt.
A konferencia programja rendkívül sokszínű volt: a résztvevők betekintést nyerhettek a magyar innováció legújabb dimenzióiba, például a kiterjesztett valóság és az űripar területén; megismerhették, hogyan tud az innováció társadalmi és gazdasági hatásokat kiváltani, túlmutatva a technológiai újdonságokon; valamint kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak, ahol azt vitatták meg, hogyan lehet az AI-t stratégiai eszközként alkalmazni, miként válhat szupererővé a versenyben, milyen dilemmákat vet fel az AI és fenntarthatóság kapcsolata, illetve hogyan támogathatók a fiatal innovátorok, hogy ötleteik a világpiacon is megállják a helyüket.
A közös munka ereje: bemutatkozott a JVSZ AI Szakmai Fóruma
Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és a JVSZ AI Szakmai Fórum elnöke hangsúlyozta: a változás egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget, de a magyar gazdaság csak összefogással tudja kiaknázni az AI-ban rejlő erőt.
Az újonnan létrehozott fórum célja, hogy hidat képezzen a vállalatok, munkavállalók és a kormányzat között. Hat pilléres stratégiát dolgoztak ki, amely az AI vállalati stratégiákba való integrációjától kezdve a munkaerőpiaci hatások vizsgálatáig terjed. Az első online kérdőívük eredményei már most beszédesek:
- a válaszadók 100 százaléka használ valamilyen formában AI-t,
- 90 százalékuk saját fejlesztésű megoldást is bevezetett,
- ugyanakkor mindössze 15 százaléknál van kijelölt AI-vezető, és csupán 10 százaléknál teljesülnek a megfelelési követelmények.
Suppan kiemelte:
„Van előttünk munka bőven, de éppen ezért vagyunk itt – hogy támogassuk a cégeket a tudatos AI-használatban és a versenyelőny megteremtésében.”
Generációs szakadék a munkahelyeken – Az AI diktálja a tempót?
Az konferencia egyik legizgalmasabb programpontja a “Generációs szakadék a munkahelyeken – Az AI diktálja a tempót?” című kerekasztal-beszélgetés volt. A munkaerőpiaci átalakulás kérdését a Századvég kutatási adatai vezették fel, amelyek egy markáns jelenségre mutattak rá: a fiatalabb generációk sokkal intenzívebben használják az AI-eszközöket, mint az idősebb munkavállalók. Míg a 18–29 évesek több mint fele beépítette mindennapi munkájába a mesterséges intelligenciát, addig az 50–59 éves korosztályban ez az arány mindössze 20 százalék körüli. A különbség már most kézzelfogható: a fiatalok kétharmada jelentős munkaidőt takarít meg AI segítségével – akár a munkaidő felét is –, ami termelékenységi előnyhöz juttatja őket a tapasztaltabb kollégákkal szemben.
Ez a generációs szakadék komoly kérdéseket vet fel: miként alakul át a hagyományos munkavállalói–munkaadói viszony, és hogyan értékelődik fel a „tapasztalat” szerepe, ha a gyorsaságot és hatékonyságot az AI-használat határozza meg? Dobos Balázs vitaindító előadásában arra is rámutatott, hogy a szabályozottság hiánya tovább mélyítheti a szakadékot: a válaszadók több mint fele használhat AI-t, ugyanakkor csak harmaduk dolgozik szabályozott keretek között. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb szervezetek és a kisebb vállalkozások közötti különbségek is tovább nőhetnek.
A szakmai panelbeszélgetés résztvevői eltérő nézőpontokból, de egyetértően hangsúlyozták: az AI hatása megkerülhetetlen, és a következő években alapjaiban alakítja át a munkaerőpiac szerkezetét.
- Dr. Balogh Szilvia, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára OECD-adatokra hivatkozva kiemelte: néhány éven belül a munkavállalók 70 százaléka kitett lesz az AI hatásainak. Ez sok repetitív, szabálykövető feladat megszűnését, ugyanakkor teljesen új foglalkozások megszületését hozza, például az AI etikai és szabályozási területein.
- Beck Zsolt, a Beck & Partners alapítója konkrét vállalati példákat hozott: saját cégében a pénzügyi feladatokat az automatizáció révén fele annyi emberrel látják el, és már most körvonalazódik az igény arra, hogy minden kkv-ban legyen egy AI-specialista, aki a belső folyamatokhoz igazítja az új megoldásokat.
- Dobi Kitti, az MBH Bank HR-vezetője szerint a munkáltatók felelőssége kulcsszerepet játszik: a Digital Leap Program keretében kollégáikat úgy készítik fel, mintha egy új nyelvet tanulnának – hiszen az AI használata mára valóban egy új digitális nyelv.
- Suppan Márton a vállalati és szolgáltatói oldal kettős tapasztalatait emelte ki: bár technológiai korlát alig van, a legnagyobb kihívást a kommunikációs és edukációs hiányosságok jelentik. Szerinte a piac jelenleg „teljes káoszban” van, ahol az igazi értéket azok a szakemberek (Solution Architect-ek) képviselik, akik tolmácsként tudnak közvetíteni az ügyfelek, az AI-megoldások és a fejlesztők között.
Az edukáció és az együttműködés kulcskérdés
Az előadásokból és beszélgetésekből egyértelműen kirajzolódott: az AI nem csupán technológiai kihívás, hanem egy új együttműködési forma, amelyben a munkavállalóknak és a gépeknek közösen kell helytállniuk. A megoldás kulcsa az oktatás, átképzés és tudásátadás a fiatal generációktól a tapasztaltabb munkavállalókig. A vállalatok számára nincs más út, mint a folyamatos képzés és az együttműködés új formáinak kialakítása. Az AI nem csupán technológiai kérdés, hanem egy olyan eszköz, amely újraírja a munkaszervezést, a kompetenciák értelmezését és a munkahelyi együttműködés szabályait.
A JVSZ konferenciájának mottója – Globális kihívások, jövőt formáló hazai megoldások – végig visszaköszönt az előadásokban. Legyen szó a magyar űrszektor ambícióiról, az AI fenntarthatósági hatásairól, vagy a vállalati példákon keresztül bemutatott innovációkról, a központi üzenet ugyanaz volt: Magyarország akkor tud sikeres lenni, ha közösen, tudatosan és bátran formálja a jövőt.
(Címlapkép: Depositphotos)
