Pezseg a globális bankszektor – és nem csak a pénzügyi eredmények miatt. Egyre látványosabb a verseny a márkaérték terén is, ahol meglepő fordulatok születtek az elmúlt évben. A legnagyobb meglepetést a Revolut okozta, amely elképesztő ütemű növekedéssel szinte berobbant a világ legértékesebb banki márkái közé.
Revolut: a fintech szektor aranytojást tojó tyúkja
A Revolut már eddig is ismert volt innovatív megoldásairól, de most újabb mérföldkőhöz érkezett: márkaértéke 795 százalékkal nőtt, amely így elérte az 1,9 milliárd dollárt. Ez egy komoly üzenet a teljes bankszektornak: a jövő a digitális bankolásé.
A dinamikus növekedés mögött három kulcstényező áll:
- Masszív marketingberuházások, amelyek révén a márka egyre szélesebb közönséget ér el,
- gyorsan bővülő ügyfélkör, amely már nemcsak a fiatalabb korosztályból áll,
- új piacok meghódítása, amelyek globális jelenlétet biztosítanak a Revolut számára.
Ezeknek köszönhetően a Revolut ma már egy komoly szereplő a globális bankszektorban, amely fenyegetést jelent a hagyományos bankokra is.
HSBC: a stabilitás szimbóluma
Miközben a Revolut robbanásszerű növekedésével hívta fel magára a figyelmet, az HSBC továbbra is a legértékesebb bankmárka az Egyesült Királyságban és egész Európában – immár több mint egy évtizede.
Az idén 160 éves pénzintézet még mindig képes a növekedésre: márkaértéke 39 százalékkal nőtt elérve a 27,8 milliárd dollárt. Ez jól mutatja, hogy a stabil piaci pozíció nem zárja ki az érdemi fejlődést – sőt, megbízhatóság és növekedés kéz a kézben járhat. Az HSBC a globális rangsor 11. helyén áll, ami szintén komoly teljesítmény egy több mint másfél évszázados vállalattól.
Torzuló arányok
A márkaérték látványos emelkedése mögött azonban meghúzódik egy érdekes trend. A banki vállalatok teljes üzleti értéke ennél is gyorsabban nőtt: egészen pontosan 43 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a márkaérték aránya a piaci kapitalizációhoz képest 19 százalékról 14 százalékra csökkent.
Mit jelent ez?
Kétféle értelmezés lehetséges:
- Az egyik szerint túlértékeltek lettek a vállalatok, és ez előbb-utóbb kiegyenlítődik – vagyis piaci korrekció várható.
- A másik – talán reálisabb – értelmezés, hogy a banki márkák értékelése konzervatív maradt, és nem tükrözi teljes mértékben a vállalatok pénzügyi teljesítményét.
Mindkét eset arra mutat, hogy a márkaépítés és a pénzügyi növekedés közötti összhang még nem tökéletes – de a piac szereplői nyilvánvalóan dolgoznak rajta.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Az adatok azt mutatják, hogy a digitális banki megoldások nemcsak hogy felzárkóztak, hanem egyenesen le is körözhetik a hagyományos szereplőket. Ugyanakkor az is világos, hogy a hosszú távú márkaépítés továbbra is komoly előnyt jelent.
A kérdés már nem az, hogy szükség van-e erős márkára a bankszektorban – hanem az, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni a technológiai újítások, a gyors piaci terjeszkedés és a hosszú távú ügyfélbizalom között.
(Forrás: Brand Finance)
(Címlapkép: Depositphotos)
