Nagy vihart kavart az elmúlt napokban, hogy nem volt vihar: az OMSZ legkevésbé valószínű forgatókönyve valósult meg augusztus 20-án, majd a szervezet két vezetőjét elbocsátották. A meteorológiában rengeteg adattal dolgoznak, a blokklánc-technológia pedig alkalmas arra, hogy ezeket az adatokat átláthatóan, hitelesen kezelje. Van jövője az időjárás-előrejelzésekben? Megkapargattuk a felszínt, hogy hol is tartanak az ilyen irányú törekvések.
„Bár a posta volna olyan megbízható, mint a meteorológia!”
– mondta Marty McFlynak Dr. Emmett Brown a Vissza a jövőbe c. trilógia második részében.
Nos, nem (minden) „jóslata” jött be a filmkészítőknek. Az időjárás-előrejelzés ugyan sokat fejlődött 1989 óta, de azt még továbbra sem tudják megmondani a meteorológusok 100 százalékos pontossággal, hogy néhány óra múlva milyen időnk lesz.
Így jártunk augusztus 20-án is, amikor is az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) zivatarokat és erős széllökéseket jelzett előre Budapestre. Az operatív törzs pedig ennek megfelelően egy héttel későbbre, 27.-re halasztotta a tűzijátékot. Viszont a vihar nem jött, és ezt sokan „felrótták” az OMSZ-nek, amely másnap reggel Facebook-oldalán azt közölte az előző napról, hogy „a rendelkezésre álló modelleredmények, illetve az ezekből alkotott forgatókönyvek nem valósultak meg”.
„Az akkori eredmények közül a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért!”
Egy nappal később pedig kirúgták a szervezet két vezetőjét: hétfőn a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményben jelentette be, hogy elbocsájtják az OMSZ elnökét és a szervezet szakmai elnökhelyettesét.
Segíthet a blokklánc-alapú technológia a meteorológiai előrejelzésekben?
Azt az elmúlt napokban már sokan elmondták és leírták, hogy a jelenlegi ismereteink szerint lehetetlen néhány órával egy adott időpont előtt 100 százalékos pontossággal előrejelezni, hogy milyen idő várható. Egy egyszerű példa: Forma–1, több százmillió dolláros üzlet a sorozatban részt vevő csapatoknak, akiknek nagyon nem mindegy, hogy hány körön belül, a versenypályán hol várható eső, csapadék, és milyen intenzitású. Meteorológusokat is alkalmaznak, akik a verseny közben is segítik a csapat munkáját, láthatjuk a közvetítésekkor is, hogy a boxutcában figyelik a különböző radarképeket és így tovább. Hamiltonék pedig várják az esőt, ami nem jön.
A hagyományos technológiákon túl is van élet az előrejelzésekben.
„Időjárás a blokkláncon… Őrültségnek hangzik, igaz?”
– tette fel a kérdést egy tavalyi cikkében a Medium szerzője, Bennett Thompson.
A pontatlan időjárási adatokra egyébként önmagában nem megoldás a blokklánc, viszont a technológia a hatalmas mennyiségű adat átlátható nyomon követésére használható. Ettől függetlenül blokkláncra is felmehet rossz vagy pontatlan adat elméletben, de a nyilvános blockchain hálózatokban ezt igyekeznek megakadályozni a validátorok, így csak „jó” adat kerül fel. Továbbá egy nyilvános hálózatnál visszakövethető minden adat és észre lehet venni, ha valaki direkt vagy véletlenül rosszat adatot vitt volna fel.
A pontos adatok iránti igény csak növekedni fog Thompson szerint, hiszen 2020-ban csak a tíz legsúlyosabb időjárási esemény több mint 140 milliárd dollárjába került a világnak, arról nem is beszélve, hogy a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Thompson egy konkrét példát is hoz: a dClimate az első decentralizált hálózatként hivatkozik magára, már ami a klímaadatokat illeti. A blokkláncon futó alkalmazás piactéren keresztül növeli az átláthatóságot és a szabványosított adatkészletekhez, előrejelzésekhez, modellekhez való hozzáférést. Ezeket az adatokat persze nem ingyen teszik közzé: az időjárási adatok beküldői pénzzé tehetik azokat.
A minél pontosabb időjárási adatok segítenek a gazdálkodóknak és a vállalkozásoknak a jobb döntések meghozatalában, ráadásul Thompson szerint a szabványosított mérésekkel mérni lehet az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések és szakpolitikák hatékonyságát is.
A biztosításoktól a zöld energiáig
Egy időjárási szakportál, a Skymetweather szerint több olyan területet is van, ahol a blokklánc már megjelenik az időjárás-előrejelzéseknél:
- időjárásbiztosítás,
- ellátási láncok kezelése,
- befektetések.
A biztosítótársaságoknak is kihívás az időjárási kockázat. Minél több helyszínt fedeznek le, és minél többféle biztosítást kínálnak, annál nehezebb a kockázatkezelés. Olyan szerződéseket kínálnak, amelyek automatikusan fizetnek az érzékelők (például hőmérséklet-monitorok) valós idejű adatai alapján: az időjárási adatok alapján adott feltételek teljesülésekor (például 40 fokos extrém hőség esetén) automatikusan elindul a kártérítés.
A hatékony ellátási lánc érdekében fontos, hogy gyorsan hozzáférjenek a releváns termékinformációkhoz – mennyi és hol van belőlük. A természeti katasztrófák napokra megakaszthatják az üzleti tevékenységet. Itt jön képbe a blokklánc, amely ezeket a problémákat úgy kezeli, hogy biztonságos módot biztosít a nagy mennyiségű adat kezelésére.
Az időjárási adatbefektetések nem igazán terjedtek még el, valójában a legtöbb ember nem is tudja, hogy létezik – pedig már ezekkel is lehet kereskedni. Az időjárási adatokra vonatkozó származtatott ügylet kereskedelmében a blokklánc kulcsfontosságú, mert segít abban, hogy ezek a tranzakciók a lehető leggyorsabbak és legbiztonságosabbak legyenek.
(Borítókép: Depositphotos)
