Komoly hullámokat vetett a pénzpiacokon Donald Trump legújabb bejelentése: az amerikai elnök 10 százalékos felső korlátot vezetne be a hitelkártyák kamataira. Bár a részletek egyelőre homályosak, a piac már reagált – a nagy bankok és kártyakibocsátók részvényei meredek esésbe kezdtek.
Trump péntek este, a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy a kamatplafon 2026. január 20-án lépne hatályba, célja pedig az amerikai fogyasztók védelme. Az elnök szerint a hitelkártya-társaságok évek óta „lehúzzák” az ügyfeleket, amikor 20–30 százalékos, sőt ennél is magasabb kamatokat számítanak fel – mindezt szerinte a Biden-kormányzat tétlensége mellett.
Piaci pánik és részvényárzuhanás
A befektetők nem vártak további magyarázatot. Trump posztja után azonnal eladási hullám indult a pénzügyi szektorban. A Barclays részvényei több mint 4,5 százalékot estek, egy hónapja nem látott szintre süllyedve. A negatív hangulat hétfő reggelre az amerikai piacokon is felerősödött. A hitelkártya-kibocsátók különösen nagy pofont kaptak:
- a Synchrony Financial 9 százalékos eséssel az S&P 500 legnagyobb vesztesévé vált a nyitás előtt,
- a Capital One közel 9 százalékot zuhant,
- az American Express pedig több mint 4 százalékot veszített értékéből.
A nagybankok sem úszták meg: a Citigroup 4 százalékkal, a JPMorgan Chase 3 százalékkal került lejjebb. A befektetők attól tartanak, hogy egy ilyen kamatplafon alapjaiban rengetné meg a hitelkártya-üzletág jövedelmezőségét, amely az amerikai bankrendszer egyik legfontosabb profitforrása.
A bankok szerint a fogyasztók járnának rosszul
A pénzügyi szektor sem maradt csendben. Több nagy érdekképviseleti szervezet – köztük az American Bankers Association és a Bank Policy Institute – közös közleményben utasította el Trump tervét.
Álláspontjuk szerint egy 10 százalékos kamatplafon drasztikusan csökkentené a hitelhez jutás lehetőségét, különösen azok számára, akik már most is magasabb kockázatú adósnak számítanak. Szerintük a szabályozás éppen azokat a családokat és kisvállalkozásokat sújtaná, akik leginkább rá vannak utalva a hitelkártyákra.
„Egy ilyen plafon a fogyasztókat kevésbé szabályozott, drágább alternatívák felé terelné.” – figyelmeztetnek, ugyanakkor hangsúlyozzák: készek együttműködni a kormányzattal annak érdekében, hogy az amerikaiak továbbra is hozzáférjenek a szükséges hitelhez.
Több kérdés, mint válasz
Egyelőre azonban több a kérdés, mint a válasz. Nem világos, milyen jogi alapon vezetné be Trump a kamatplafont, hogyan ellenőrizné annak betartását, és hogy az intézkedés valóban átmeneti lenne-e, ahogy azt az elnök sugallja.
Annyi viszont biztos: már egyetlen közösségi médiás bejegyzés is elég volt ahhoz, hogy milliárdokat töröljön el a bankok piaci értékéből. Ez jól mutatja, mennyire érzékeny a pénzügyi szektor a szabályozási kockázatokra – és azt is, hogy a Trump üzenetei továbbra is komoly hatással vannak a piacokra. A következő hetekben eldőlhet, hogy valódi szabályozási fordulatról van-e szó, vagy csupán egy politikailag jól hangzó, de nehezen kivitelezhető ígéretről.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)
