A 2025. október 16-án megrendezett High-Tech Suli Konferencia idén is a jövő iskoláját állította fókuszba. Az esemény nemcsak víziót, hanem konkrét, működő megoldásokat mutatott arra, miként válhat az iskola a 21. században nyitott, inspiráló és technológiailag fejlett tanulási térré – olyan hellyé, ahol a tanulás nem korlátozódik a tanórák falai közé, hanem életformává válik. Két kiemelt előadás különösen meghatározó irányt jelölt ki: Horváth Ádám a többfunkciós iskola jövőképét, míg Farkas Bertalan Péter a konstruktív tanulási környezet pedagógiai alapjait mutatta be.
Iskola a tanórákon túl – a High-Tech Suli mint közösségi tér
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint az iskola szerepe radikálisan átalakul: többé nem pusztán oktatási intézmény, hanem közösségi, kulturális és digitális hub.
A High-Tech Suli célja, hogy az iskolák kompetencia- és innovációs központokká fejlődjenek, ahol a tanulás minden szinten integrálódik a technológiai környezetbe. A digitális eszközök nem külön tantárgyat jelentenek, hanem a tanulás természetes közegét – a tanulói aktivitás, felfedezés és kreativitás katalizátorait.
A koncepció középpontjában a rugalmas, többfunkciós tanulási terek állnak:
- alkotó- és médiaműhelyek,
- robotika-laborok,
- learning commons terek,
- valamint mentori és reflektív zónák,
amelyek lehetőséget adnak arra, hogy minden diák a saját útját járva, mégis közösségben fejlődjön.
Ebben a környezetben a pedagógus szerepe is új értelmet nyer: többé nem a tudás kizárólagos forrása, hanem facilitátor, mentor és iránytű, aki segít a tanulókat önálló gondolkodásra, kritikai szemléletre és felelős MI-használatra nevelni.
Ahogy Horváth fogalmaz: „Taníts kevesebbet, hogy többet tanuljanak – az AI segít, de az ember dönt.”
A konstruktív tanulási környezet pszichológiája és technológiája
Farkas Bertalan Péter, az EdTech Magyarország szakmai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulási környezet nem építészeti, hanem pedagógiai döntés.
Kutatások szerint a fizikai tér minősége akár 16%-ban meghatározza a tanulási eredményeket, mégis sokszor háttérbe szorul a pedagógiai gondolkodásban. A tér azonban üzen: arról, hogy a diákok mennyire szabadok, kíváncsiak és bevonódottak – vagy éppen mennyire passzívak.
A konstruktív tanulási környezet négy alapelvre épül:
- Térbeli rugalmasság – a terek gyorsan alakíthatók a tanulás különböző formáihoz.
- Közösségi részvétel – a diákok és tanárok együtt formálják a tanulás helyszíneit.
- Digitális–fizikai integráció – az MI, a robotika és a 3D-tervezés természetes része a tanulásnak.
- Reflexív design – a tér folyamatosan alakul a használói tapasztalatok mentén.
A High-Tech Suli pilot programjai már bizonyítják a modell működőképességét:
- a budapesti Kastélydombi Általános Iskola „Aula programja” a közösségi terek tanulóbarát átalakítását teszteli,
- míg a Jászai Mari Általános Iskola kültéri STEAM-állomásai a természetben zajló, felfedezésalapú tanulást hozzák közelebb a diákokhoz.
Ezekben a projektekben a tanulók nem pusztán befogadói a tudásnak, hanem aktív alkotói és kutatói is.
Tanulság: az iskola többé nem épület, hanem platform
A konferencia előadásai közös üzenetet fogalmaztak meg: a 21. századi iskola élő, hálózatos ökoszisztéma, ahol a tanulás nem időhöz, tantárgyhoz vagy helyhez kötött tevékenység.
Az iskola jövője nem a válaszok megtanításában, hanem a kérdések felébresztésében rejlik.
A High-Tech Suli program ezt az új kultúrát teremti meg: olyan oktatási modellt, ahol a tanulás egyszerre kognitív, közösségi és kreatív folyamat, ahol az ember és a technológia együtt építi a jövőt.
(Címlapkép: Depositphotos)
