A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát. A PwC idei Global Workforce Hopes and Fears kutatása nemcsak az AI nyújtotta kézzelfogható munkaerőpiaci előnyökre, de a technológia alkalmazásához szükséges eszközök és erőforrások egyenlőtlen hozzáférhetőségére is felhívja a figyelmet.
A generatív mesterséges intelligenciát (GenAI-t) napi szinten használók lényegesen nagyobb arányban tapasztaltak kézzelfogható előnyöket, mint a ritkán használók a termelékenység (92% vs. 58%), munkahelyi biztonság (58% vs. 36%) és fizetés (52% vs. 32%) terén. Emellett a napi AI-használók minden vizsgált mutatóban optimistábbak, és jövőjüket bíztatóbbnak látják a PwC kedden publikált, közel 50 ezer munkavállalót vizsgáló globális kutatása szerint.
Készségfejlesztési szakadék: a vezetők előnyben
Bár a vállalatok egyre többet fektetnek be készségfejlesztési programokba, hogy az új technológiát hatékonyan tudják alkalmazni a munkatársak, a felmérés szerint ezek az erőforrások nem egyformán hozzáférhetőek a munkavállalók számára. A nem vezető beosztásúak mindössze 51 százaléka érzi úgy, hogy rendelkezésére állnak a tanuláshoz és fejlődéshez szükséges eszközök, míg a vezetők esetében ez 66, a felsővezetőknél pedig 72 százalék.
„Azok a munkavállalók, akik naponta alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, már most magasabb jövedelmet és nagyobb munkahelyi stabilitást tapasztalnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az előnyök szélesebb körben érvényesüljenek, a vállalatoknak nem egyszerűen a képzésekre kell fókuszálniuk, hanem az adott munkakör tartalmát kell újratervezniük, és újradefiniálniuk az ember-gép együttműködését. Ennek sikere fogja meghatározni azt, hogy a GenAI valóban a növekedést és az esélyegyenlőséget szolgálja-e, vagy elszalasztott lehetőség marad” – idézte a közlemény Pete Brownt, a PwC globális munkaerőért felelős vezetőjét.
A jelenlegi trendek alapján azok, akik már most használják az AI-t, várhatóan tovább növelik előnyüket a munkaerőpiacon a többi résztvevővel szemben. A napi szintű AI-használók 75 százaléka érzi úgy, hogy rendelkezésére állnak a tanulási és fejlesztési lehetőségek, míg a ritkán használók esetében ez csak 59 százalék. Ez rávilágít arra, hogy a megfelelő támogatás kulcsszerepet játszik az eszközök hatékony alkalmazásában és az üzleti érték megteremtésében.
Jelentős különbségek mutatkoznak abban is, hogy a munkavállalók mennyire érzik azt, hogy egy tanulást támogató munkahelyi kultúrában dolgoznak. Összességében 54 százalékuk mondta azt, hogy csapatuk a hibákat tanulási lehetőségként kezeli, de míg ez az arány a technológiai szektorban 65, addig a közlekedés és logisztika területén csak 47 százalék.
Kevesen használják napi rendszerességgel a technológiát
A napi GenAI-használók sokkal optimistábban tekintenek saját szerepük jövőjére a következő 12 hónapban (69%), mint a ritkán (51%) vagy egyáltalán nem használók (44%).
Bár a munkavállalók 54 százaléka használt AI-t a munkájában az előző évben, a rendszeres használat továbbra is alacsony: mindössze 14 százalék azok aránya, akiknél napi szinten jelen van a GenAI, ami enyhe növekedés a 2024-es 12 százalékhoz képest. Ennél is kevesebben (6%) dolgoznak napi rendszerességgel AI-ügynökökkel (agentic AI). Ezek az arányok jelentős növekedési és előnykihasználási potenciált jeleznek.
Bizalomhiány, túlterheltség és pénzügyi nehézségek
A válaszadók 70 százaléka egy héten legalább egy nap úgy érzi, hogy elégedett a munkájával, a stressz tüneteit pedig mindenki tapasztalja magán. A csaknem 50 ezer megkérdezettnek mindössze 53 százaléka érzi magát erősen optimistának saját pozíciója jövőjét illetően, a nem vezetők várakozásai (43%) ugyanakkor jelentősen elmaradnak a vezetőkétől (72%).
A menedzsmentbe vetett bizalom is megosztott: csak 64 százalék érti szervezete céljait, a nem vezetők és a Z generáció körében ez az arány még alacsonyabb. A válaszadók több mint harmada (35%) legalább hetente egyszer túlterheltnek érzi magát, a Z generáció esetében ez az arány 42 százalék.
A globális munkaerő 55 százaléka pénzügyi nehézségekkel küzd, ami növekedést jelent a 2024-es 52 százalékhoz képest. A munkavállalók kevesebb mint fele (43%) kapott fizetésemelést az elmúlt évben, és kevesebb mint ötödüket (17%) léptették elő. A fizetésemelésre és előléptetésre irányuló szándék is csökkent az előző évhez képest: 43 százalékról 37-re, illetve 35 százalékról 32-re.
A motiváció kulcsa a céges és egyéni értékek összhangja
Azok a munkavállalók, akik erősen azonosulnak a cégvezetői célokkal, 78 százalékkal motiváltabbak, mint azok, akik a legkevésbé érzik ezt az összhangot. Így aztán azok a szervezetek, amelyek képesek elnyerni munkavállalóik támogatását, jelentős előnyökre tehetnek szert.
„A GenAI már most megtérül azok számára, akik napi szinten használják. Nem csupán technológiai újításról van szó, hanem olyan változásról, amely alapjaiban érinti a szervezeti működést és a HR-stratégiát. A siker kulcsa, hogy a munkavállalók értsék a vállalati célokat, az ezekhez vezető utakat, és felismerjék, hogy folyamatos fejlődésre van szükségük. A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a megélhetési nehézségek és a túlterheltség fokozódó nyomást jelentenek, a vezetőknek felelősségük van a munkafolyamatok és a szerepkörök áttervezésében, hogy azok összhangban legyenek a technológiai változásokkal és a dolgozók igényeivel. Ehhez világos irányelveket és olyan struktúrákat kell biztosítani, amelyek elősegítik az AI mindennapi használatát és valódi értéket teremtenek a munkavégzésben. Ahol ez megvalósul, ott az AI nem csupán eszköz, hanem valódi partner a hatékony és fenntartható munkavégzésben” – mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője.
Hiányos tanulási és vezetői támogatás
A pszichológiai biztonság jelentősége világszerte folyamatosan növekszik, és a magyar munkavállalók körében is kiemelt elvárásként jelenik meg – ezt támasztja alá a PwC 2025-ös munkaerőpiaci preferencia felmérése is. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 54 százaléka érzi úgy, hogy megbízhat a vezetőjében, és csupán 55 százalék számolt be arról, hogy nyíltan tud kommunikálni vele.
A megkérdezettek 57 százaléka nem érzi biztonságosnak, hogy új ötletekkel vagy megközelítésekkel kísérletezzen a munkahelyén, sőt, 66 százalékuk szerint a kudarcokat sem tekintik tanulási vagy fejlődési lehetőségnek. Mindez azért is kiemelt figyelmet érdemel a vállalatok részéről, mert a pszichológiai biztonság közvetlen kapcsolatban áll a teljesítménnyel és az innovációval, így alapvető feltétele a szervezeti fejlődésnek és megújulásnak.
Az AI-használat tekintetében egyelőre elmaradnak a magyar munkavállalók a globális átlagtól (38% vs 54%). Bár alapvetően pozitív tendencia figyelhető meg ebben a tekintetben, 54 százalékuk nem érzi úgy, hogy rendelkezésére állnának a megfelelő eszközök az új készségek elsajátításához, 49 százalékuk pedig a vezetői támogatást is hiányolja ehhez.
A tanulási és vezetői támogatás hiánya nemcsak az új technológiák bevezetését lassítja, hanem hosszú távon a versenyképességet is veszélyezteti. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok a képzési stratégiájukat a gyakorlatias, „on-the-job” tanulási megoldások irányába mozdítsák el, amelyek valódi támogatást nyújtanak a munkavállalók fejlődéséhez és ezen keresztül az AI-alapú eszközök hatékony alkalmazásához is.
(Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
