Jüannal fedezett stablecoinok használatának engedélyezését vizsgálják Kínában annak érdekében, hogy támogassák a kínai fizetőeszköz szélesebb körű globális elterjedését. Amennyiben az ügyben pozitív döntés születik, az Peking digitális eszközökkel kapcsolatos álláspontjának jelentős megváltoztatását jelenti.
A kínai államtanács felülvizsgálja és esetleg jóváhagyja az ázsiai ország fizetőeszközének szélesebb körű globális használatát célzó ütemtervét. Ennek részeként azt is fontolják, hogy engedélyezik jüanhoz kötött stablecoinok kibocsátását – közölte a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Stablecoin – Mi ez?
A stablecoin olyan kriptovaluta, amely mögött valódi fedezet – például amerikai dollár, euró vagy arany - áll. Azzal, hogy ezen stabil érmék értéke fiat pénzhez kötött egyfajta menedéket kínálhatnak a kriptopiaci szereplőknek a jelentős árfolyam-ingadozásokkal szemben. Terjedésüket támogatja, hogy blokkláncaikon azonnali, határokon átnyúló fizetések lebonyolítására van mód a nap 24 órájában, alacsony költségek mellett.
A terv a hírügynökség információi szerint várhatóan tartalmazza a kínai deviza globális piacokon történő használatára vonatkozó célokat, felvázolja a helyi hatóságok felelősségi köreit is. Az ütemtervben a kockázatmegelőzésre vonatkozó irányelveket is megfogalmaznak majd.
A kínai államtanács várhatóan már augusztus végén tárgyalja a kérdést. A megvitatandó pontok középpontjában a jüan internacionalizációja és a stablecoinok állnak a hírügynökség által közöltek szerint.
Globális valuta státusz
A stablecoinok használatára vonatkozó új tervek jóváhagyása jelentős változást jelentene Kína digitális eszközökhöz való hozzáállásában. Az ázsiai ország 2021-ben betiltotta a kriptovaluták kereskedelmét és bányászatát a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatos aggodalmak miatt.
Kína régóta vágyik ugyanakkor arra, hogy a jüan az amerikai dollárhoz és az euróhoz hasonló globális valuta státuszt érjen el, tükrözve Kínának a világ második legnagyobb gazdaságaként betöltött súlyát. Az ország szigorú tőkekorlátozásai és az évi több ezermilliárd dolláros kereskedelmi többlete azonban ezen cél ellen hatott.
A jüan részesedése a globális fizetési forgalomban a SWIFT fizetési platform adatai szerint júniusban 2,88 százalékra esett vissza, ami két éve a legalacsonyabb érték. Ezzel szemben az amerikai dollár piaci részesedése ugyanebben az időszakban 47,19 százalék volt.
Ígéretes eszközök a jüan internacionalizálásához
A pénzügyi innovációt, közöttük a stablecoinokat a hírügynökség információ szerint Peking ígéretes eszköznek tekinti a jüan internacionalizálásához, tekintettel az amerikai dollárhoz kötött kriptovaluták globális pénzügyekben betöltött növekvő befolyására.
A terv részleteit várhatóan a következő hetekben hozzák nyilvánosságra. A végrehajtással pedig a kínai hatóságokat, köztük a kínai jegybankot (PBOC) bízzák majd meg. A Reuters a témához kapcsolódóan megkereste a kínai államtanács információs irodáját (a SCIO-t), de egyelőre nem kaptak választ a kérdéseikre.
Lépéselőnyben az USA
Korábban az amerikai kormány – különösen a Biden-adminisztráció alatt – erőteljesen fellépett a kriptovaluták és a kriptopiacon működő cégek ellen. Fordult azonban a kocka: a Donald Trump elnöksége alatt formálódó új irányzat célja, hogy az USA a világ kriptoközpontjává válljon.
Ennek érdekében törvények sorát fogadják el, amelyek megalapozzák az új digitális pénzügyi ökoszisztémát, segítve a dollárhoz kötött kriptovaluták elfogadottságának növekedését, használatuk térnyerését, jelentős lépéselőnybe hozva az Egyesült Államokat. Ezek egyikeként született meg a GENIUS Act is, amely hivatalos keretet ad a stablecoin-kibocsátásnak.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint jelenleg az amerikai dollárral fedezett stablecoinok uralják a piacot, a globális kínálat több mint 99 százalékát teszik ki.
Kezdeményezések Ázsiában
Az ázsiai kontinensen Dél-Korea tett már ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára a won alapú stablecoinok bevezetését és a szükséges infrastruktúra kiépítését. De hasonló kezdeményezések vannak más országokban is a térségben.
Egy japán startup, a JPYC idén ősszel kezdi meg az első jenhez kötött stablecoin kibocsátását. A tokiói fintech hétfőn kapta meg az erre vonatkozó engedélyt. A stabil érmét nemzetközi pénzátutalásokra és vállalati pénzforgalom lebonyolítására használják majd a tervek szerint.
A stablecoin teljes mértékben átváltható lesz jenre. A vállalat három év alatt ezermilliárd jen értékű stabil érme kibocsátását tervezi. A kibocsátás felső határát ügyfelenként és munkanaponként egymillió jen értékű stablecoinban korlátozzák. Az átutalható vagy tartható összegre vonatkozóan nem határoztak meg korlátokat, nem számolnak továbbá fel átutalási és kibocsátási díjakat sem.
Nem az érme a lényeg, hanem az, amire használják
Shah Ramezani, a londoni alapítású Noah stablecoin infrastruktúrával foglalkozó vállalat társalapítója és vezérigazgatója a Finextrának nyilatkozva elmondta, hogy az első jenhez kötött stablecoin piacra kerülése további bizonyíték arra, hogy a befektetők, a vállalkozások és az intézmények megbízható, helyi lehetőségeket keresnek. A szakember egyben figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy az igazi kihívás nem az, hogy egyre több ilyen érme kerüljön forgalomba, hanem az, hogy ezek összekapcsolásával leválthatóvá váljanak az olyan elavult, lassú és költséges fizetési rendszerek, mint a Swift.
(Forrás: Reuters, Finextra)
(Cimlapkép: Depositphotos)
