Néhány hónapja jelentős hullámokat vetett a hazai médiában az új magyar kriptotörvény, amely egy félreérthető címlapnak köszönhetően sokaknál kiverte a biztosítékot: „Börtön járhat a kriptokereskedelemért!” – szóltak a hangzatos, kattintásvadász címek. A Jazzy rádió Business Class műsorában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója tette helyre a félreértéseket, és érthetően felvázolta, miről is szól az új szabályozás.

Miért kellett egyáltalán új kriptotörvény?

A kriptopiac az elmúlt évtizedben elképesztő sebességgel fejlődött, ezzel együtt pedig a visszaélések száma is jelentősen megnőtt. Azonban a szabályozók általában mindig egy-két lépéssel a piac mögött járnak. A Peak alapítója ezt egy sportanalógiával érzékeltette: ahogy a doppingellenőrzések gyakran csak évekkel később reagálnak az új csodateljesítményekre, úgy a kriptoszabályozás is kényszerűen követő üzemmódban működik.

A kriptopiac decentralizált, részben anonim, és sokszor átláthatatlan, ezért az európai és a hazai hatóságok célja az volt, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket, csökkentsék a pénzmosási kockázatokat, illetve megteremtsék azt a biztonságos környezetet, amelyre az intézményi befektetők belépéséhez szükség van. Suppan szerint a kriptopiac akkor válik valódi, stabil piaccá, ha átlátható és kiszámítható szabályok szerint működik; ha nincs szabályozás, az extrém kockázatot és volatilitást eredményez, amely elriasztja a nagyobb szereplőket.

Mi az a tranzakcióvalidálás, és miért kellett bevezetni?

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme a kötelező tranzakcióvalidálás, amelynek értelmében a nagyobb értékű ügyleteknél a szolgáltatónak ellenőriznie kell, honnan érkezik a kriptoeszköz, milyen tranzakciós múlt áll mögötte, kapcsolódik-e gyanús vagy pénzmosásra utaló eseményekhez, illetve történt-e vele korábban visszaélés.

A Peak ügyvezetője azt is elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen megszaporodtak a kriptós csalások, és validálás nélkül ezek a jövőben továbbra is elkerülhetetlenek lennének. Emellett maga a kriptó különösen alkalmas pénzmosási célokra, így ezt is indokolt kordában tartani. A validálás gyakorlati megoldása azonban még nem végleges: jelenleg egyetlen tranzakcióvalidátort sem jelöltek ki Magyarországon, így a szabályozás életbe lépése néhány hónappal csúszik.

Érinti ez a mindennapi felhasználókat?

A magánszemélyek saját célú tranzakciói 5 millió forint alatt teljes mértékben mentesülnek a validálási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy aki néhány tíz- vagy százezer forintért vásárol kriptót, visszaváltja azt forintra, vagy akár egyik kriptóeszközt cseréli a másikra, továbbra is gond nélkül megteheti, további extra adminisztráció nélkül.

A nagyobb értékű ügyletek – például ingatlan- vagy autóvásárlás kriptóval – már más kategóriát jelentenek, hiszen ezek jellemzően az értékhatár felett vannak, így ott a validálás kötelezővé válik. A befektetőknek továbbá arra is figyelniük kell, hogy a tranzakciók összeadódnak: ha valaki gyakran vált kriptovalutát – akár csak kis összegben – ugyanúgy érvényes lesz rá a validáció, amint átlépi az 5 millió forintos határt.

Mi a helyzet a külföldi szolgáltatókkal?

Sokan teszik fel a kérdést, mi történik akkor, ha valaki külföldi kriptoszolgáltatók felületét veszi igénybe. Suppan erre egyértelmű választ adott: ha egy szolgáltató magyar magánszemélyeknek nyújt szolgáltatást, akkor ugyanúgy vonatkoznak rá a magyar szabályok, függetlenül attól, hogy hol van bejegyezve vagy hol működik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi szolgáltatóknak is biztosítaniuk kell a tranzakcióvalidálást, ha magyar felhasználók is szerepelnek az ügyfélkörükben.

Miért kell 80 millió forint alaptőke?

A szabályozás bevezetett egy minimum 80 millió forintos alaptőkét is a kriptoszolgáltatók számára. Elsőre soknak tűnhet, ám Suppan szerint ez valójában mérsékelt összeg, tekintve, hogy olyan cégekről van szó, amelyek emberek pénzét kezelik. Összehasonlításképpen elmondta: egy bank alapításához legalább 2 milliárd forintos tőke szükséges, míg egy hagyományos pénzforgalmi szolgáltató esetében mintegy 200 millió forint az elvárás. A kriptoszektorra kiszabott 80 millió forintos követelmény tehát inkább alacsonynak mondható.

Miért tűnik sokak számára még mindig „varázslatosnak” a kriptó?

A beszélgetés végén felmerült, miért olyan misztikus még mindig a kriptovaluták világa sokak számára. Suppan szerint az emberek történelmi léptékben mindig azt tartották varázslatosnak, amit nem értettek. Régen isteneket rendeltek a tűzhöz, viharhoz vagy villámláshoz; ma pedig sokan a blockchain és a kriptó működését érzik megfoghatatlannak.

Ennek oka elsősorban az edukáció hiánya. A kriptopiacnak nincsenek még meg a saját „iskolái”: olyan hiteles és közérthető gyakorlati anyagok, amelyek világosan megmutatják, mire kell figyelni, hogyan válasszunk szolgáltatót, és hogyan használjuk biztonságosan a kriptót. Suppan szerint nem az a fontos, hogy mindenki értse a blockchain technológia mélységeit – ahogy autóvezetéshez sem kell tudni, hogyan működik a belső égésű motor -, hanem az, hogy a felhasználók tisztában legyenek a kockázatokkal és a helyes használattal.

A Fintech.hu többek közt ebben is próbál segítséget nyújtani az olvasóknak: felületünkön rendszeresen beszámolunk a kriptovilág híreiről, és igyekszünk felelős módon edukálni a közönséget. Suppan Márton a Magyar Blockchain Koalíció alapító elnökségi tagjaként is fontosnak tartja az edukáció támogatását. Úgy véli, a szabályozás azoknak kedvez igazán, akik tisztességesen működnek, mert a megfelelés erős piaci bizalmat épít.

Mit tegyen a felhasználó? – Gyakorlati tanácsok egy szakértőtől

Minden felhasználónak érdemes figyelemmel követnie, hogy pontosan mikor válik aktívvá a rendelet, hiszen ennek időpontja még néhány hónapot csúszhat. Fontos továbbá, hogy bárki, aki kriptoszolgáltatót választ, ellenőrizze, rendelkezik-e az adott cég tranzakcióvalidátorral: Suppan szerint ez mindössze néhány perces utánajárást igényel. Ennek ugyanolyan természetes lépésnek kellene lennie, mint bankszámlanyitás előtt a pénzintézet engedélyeinek ellenőrzése. Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyértékű ügyletek esetében a validálás kötelező lesz, ezért ezeknél különösen körültekintően kell eljárni.

Az új magyar kriptotörvény tehát nem arról szól, hogy bárkit börtönbe küldenének kriptózás miatt. A szabályozás célja sokkal inkább a piac megtisztítása, a visszaélések visszaszorítása és a biztonságos működés feltételeinek megteremtése. A hétköznapi felhasználók nagy részét a változások alig érintik, míg az intézményi szereplők számára komoly, de szükséges felkészülést igényelnek. Suppan Márton szerint a módosítások hosszú távon a magyar kriptopiac javát szolgálják, és biztos alapot teremtenek ahhoz, hogy az ágazat stabilan és átláthatóan működhessen a jövőben.

(Címlapkép: Depositphotos)