A pénzügyi szektor az elmúlt évben olyan fordulóponthoz ért, amelyet utólag már könnyű felismerni: a fizetési szabályok nagy átalakulása, a stablecoinok rendszerszintű legitimitásának erősödése, valamint a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) „éles” alkalmazása együtt formálta át a fintech-ökoszisztémát.
Miközben a háttérben ott voltak a kereskedelmi konfliktusok, az ellátási láncok átrendeződése és a piacok volatilitása, a technológiai mégis kifejezetten látványos tempóban fejlődött. Nézzük, mi mozgatta leginkább a fintech szektort 2025-ben.
Az AI felemelkedése: kísérleti projektből iparági idegrendszer
A mesterséges intelligencia 2025-ben végérvényesen kilépett a „future tech” kategóriából. Már nem arról szólt a kérdés, hogy mikor épül be a pénzügyi intézmények működésébe, hanem arról, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben.
A bankok és fintech cégek olyan volumenben kezdtek AI-projektekbe, amit korábban ritkán láttunk: a cél egyszerre volt hatékonyságnövelés, hiper-személyre szabott ügyfélélmény és a kiberfenyegetések elleni védekezés.
Persze a valóság nem mindig követte a PR-szlogeneket. Sok AI-projekt már a technikai megvalósításnál elcsúszott, mások adatminőségi problémákba futottak bele, és volt olyan is, ahol egyszerűen túl magas volt a szervezeti ellenállás. Ennek ellenére több kezdeményezés látványos eredményt hozott, és elindította azt a folyamatot, amit már nem lehet visszafordítani.
AI a mindennapi pénzügyekben
A brit Lloyds kutatása szerint 2025-ben a brit felnőttek több mint fele használt mesterséges intelligenciát a pénzügyei kezeléséhez – ezzel a személyes pénzügyek váltak az AI legfontosabb alkalmazási területévé az Egyesült Királyságban. Ez önmagában is jelzi: az AI nem csupán a banki back office eszköze, hanem a fogyasztói pénzügyekben is tömegesen elterjedt.
A brit kormány – talán kissé későn, de egyértelműen – reagált is: a Financial Services Skills Commissiont (FSSC) felkérték, hogy készítsen jelentést arról, milyen készségekre, képzésekre és innovációs lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a pénzügyi szektor globálisan versenyképes maradjon az AI-korszakban.
Ezzel párhuzamosan a Bank of England is kijelölte, mely technológiákban látja a legnagyobb átalakító potenciált. Ezek a mesterséges intelligencia, az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology, DLT), valamint a kvantumszámítástechnika.
Európa sem maradt le
Az Európai Központi Bank (EKB) 2025 őszén bejelentette, hogy a portugál Feedzai nevű AI-startupot vonta be a digitális euróhoz kapcsolódó csalásfelderítés és megelőzés támogatásába.
Ez a lépés egyben azt is jelzi: Európában a digitális euró nem csupán „CBDC-projekt”, hanem technológiai és biztonsági kérdés is, amelynél az AI már a tervezés korai szakaszában kulcsszerepet kap.
Az AI árnyoldala
A McKinsey ugyanakkor arról számolt be, hogy a bankok profitja akár 170 milliárd dolláros nyomás alá kerülhet, ha az AI fejlesztések nem találkoznak a fogyasztói igényekkel. És ezek az igények ma már nemcsak kényelmet jelentenek, hanem védelmet is – az AI-alapú csalások egyre gyakoribbá váltak, ezért az ügyfelek elvárása a biztonság iránt meredeken nő.
Más szóval: 2025-ben egyre világosabb lett, hogy az AI a pénzügyi szektorban nem kizárólag versenyelőny, hanem új típusú kockázat is.
Stablecoinok: spekulációból infrastruktúra
Ha van technológia, amely 2025-ben látványosan „kinőtte” a kriptós perifériát, akkor az a stablecoin. A stablecoinok olyan kriptoeszközök, amelyek értékét valamely fiat pénznemhez (leggyakrabban dollárhoz vagy euróhoz) kötik, így elméletileg alkalmasak arra, hogy a volatilis kriptovaluták helyett valódi fizetési és elszámolási eszközként működjenek. És 2025-ben a világ mintha egyetértett volna abban, hogy most jött el ennek az ideje.
A szabályozás: a legnagyobb katalizátor
A stablecoinok előretörését jelentős mértékben segítette a szabályozói hozzáállás enyhülése. Az USA-ban például július 18-án törvénybe iktatták a GENIUS Act nevű jogszabályt, amely átfogó szabályozási keretrendszert hozott létre a stablecoinokra.
Ez fontos üzenet: az intézményi szereplők addig nem fognak igazán nagyot lépni, amíg nincs jogbiztonság. 2025 viszont a „jogbiztonság felé vezető út” éve volt.
A bankok is beszálltak
A világ legnagyobb bankjai sorra kezdték vizsgálni a blockchain-alapú digitális pénz lehetőségeit. A Bank of England konzultációt indított a stablecoin szabályozásáról, és rövid időn belül Európában is körvonalazódott egy közös, euró-alapú stablecoin vállalkozás, amely mögött tíz nagybank áll, és a tervek szerint 2026 második felében indulhat.
Fintech fronton mindenki pozíciót foglalt
A stablecoinok iránti étvágy nemcsak a bankoknál, hanem a fintech cégeknél is látványos volt:
- a Revolut díjmentes fiat–stablecoin átváltást kínált,
- a Klarna és a Western Union saját stablecoin bevezetését jelentette be,
- a Visa stablecoin-kifizetési pilotokat indított,
- Japánban pedig három nagybank közösen dolgozott egy egységes stablecoin bevezetésén.
Ezek a lépések összességében azt sugallják: a stablecoinok mögött 2025-ben már nem csupán kriptós közösségek, hanem konkrét üzleti infrastruktúra-stratégiák álltak.
Enyhülő szabályozói környezet: a növekedés narratívája visszatért
A fintech világ nem létezik szabályozás nélkül – és 2025-ben érezhetően változott a hangnem. A globális politikában az év elején Donald Trump beiktatása indította el azt a deregulációs trendet, amelynek célja a pénzügyi szabályok csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése volt. Ez sok kritikát kapott, de több országban – közvetlenül vagy közvetve – mintaként szolgált.
Egyesült Királyság: kontaktmentes limit és nyílt pénzügyek
A brit FCA (Financial Conduct Authority) több olyan programot indított, amely a verseny és a gazdasági élénkítés irányába mozdult. Az egyik legfontosabb a 100 fontos érintéses fizetési limit kérdése volt. A hatóság márciusban véleményeket kért a limit eltörléséről, majd decemberben bejelentette: 2026 márciusától rugalmas érintéses limitek jöhetnek.
Emellett elindult egy open finance gyorsítóprogram, valamint új keretrendszer a variable recurring paymentshez, vagyis a változó összegű, ismétlődő fizetésekhez.
Európa: PSD2 módosítás és a csalás elleni harc
Az EU szintjén a Tanács és a Parlament megállapodott a PSD2 módosításáról is, amelynek célja a csalás elleni fellépés erősítése és a fogyasztók számára nagyobb átláthatóság biztosítása. Ezzel párhuzamosan a digitális tárca- és kártyaszolgáltatók – Revolut, Monzo, Visa, Kraken, Klarna – is agresszív európai terjeszkedésbe kezdtek, ami tovább gyorsította a fizetési innovációkat.
2025 a volatilitás és a gyors technológiai előretörés éve volt
2025-ben a világgazdaság sok tekintetben instabil volt, mégis (vagy épp ezért) a pénzügyi technológiai fejlődés mértéke kiemelkedőnek bizonyult.
A legmeghatározóbb trend kétségtelenül az AI volt: az intézmények befektettek, fejlesztettek, bevezettek – és ezzel egy új korszakot nyitottak. A stablecoinok közben elindultak a tömeges elfogadás felé vezető úton, miközben a szabályozói környezet több régióban is enyhülni látszott.
A kérdés most már nem az, hogy ezek a trendek tartósak-e, hanem az, hogy 2026-ra mennyire állnak össze valódi, skálázható rendszerekké. Ha az AI-projektek beérnek, és a stablecoin-infrastruktúra megkapja a teljes jogi és intézményi támogatást, akkor 2025-re valóban úgy fogunk emlékezni, mint arra az évre, amikor a fintech világ átlépte a következő szint küszöbét.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)
