Erős aggodalmakat keltett az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (AI) ökoszisztémán belüli szokatlan üzletek sorozata – egyre gyakrabban hangzik el, hogy az AI-boom valójában buborék. Ezt a feltételezést azonban egyes professzionális piaci elemzők cáfolják, érvelésük szerint túlzóak az aggodalmak, egyelőre nem kell tartani az ezredfordulót követő dotcom-lufi kipukkadásához hasonló összeomlástól.
Az OpenAI nemrég jelentette be, hogy több száz milliárd dollárt költ a következő években Nvidia és Advanced Micro Devices ( AMD ) chipekre, amelyekért cserébe az Nvidia az OpenAI, az OpenAI pedig AMD részesedéshez jut. Az Nvidia mindeközben a Nebius és a CoreWeave felhőszolgáltatókba is befektet – mindkét cég vásárolja a kaliforniai vállalat chipjeit, az utóbbival kötött megállapodás pedig azt is tartalmazza, hogy 2032-ig megvásárolják az összes fel nem használt számítási kapacitását a vállalatnak.
Ezek a tranzakciók csak néhány szálat jelentenek a chipgyártókat, a felhőszolgáltatókat és a mesterséges intelligencia modellek készítőit összekötő, egyre szövevényesebbé váló összefonódások hálójában.
Szkeptikus piaci szereplők szerint ezek a körkörös megállapodások egy a piacokat negyed évszázaddal ezelőtt megrázó internetbuborékhoz hasonló, mesterséges intelligencia buborék kialakulásának bizonyítékai. Ez a kör azzal érvel, hogy az Nvidia a chipjeit felhasználó vállalatokba történő befektetéseken keresztül támogatja az AI kiépítését, mesterségesen eltúlozza az AI iránti kereslet erejét.
Dotcom-, internetbuborék
A ’90-es évek második felében az internetalapú (dotcom) vállalatok iránti érdeklődés exponenciális árfolyam-emelkedést eredményezett a tőzsdéken: a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok árfolyamainak alakulását tükröző Nasdaq index az 1995-ös 1000 alatti értékről 2000-re 5000 pont fölé futott úgy, hogy az emelkedést nem a vállalatok tényleges bevételeinek az alakulása, hanem a jövedelmezőség ígérete hajtotta. A drámai korrekció nem maradt el: a Nasdaq a 2000 márciusi 5000 pontot meghaladó szintről 2002. októberére 1150 pont alá szakadt. Számos dotcom cég ment csődbe, de a megmaradók részvényesei is sokat veszítettek. Ennek a hatalmas zuhanásnak a ledolgozásához 15 évre volt szükség: a Nasdaq 2015. áprilisában érte el ismét a zuhanás előtti csúcsot.
Nem mindenki van azonban ezen a véleményen. A Bank of America (BofA) és a Goldman Sachs elemzői kétségbe vonják a buborékról szóló narratívát.
Túlzó aggodalmak
A BofA elemzői szerint a körkörös megállapodásokkal kapcsolatos aggodalmak túlzók. Számításaik szerint a mesterséges intelligenciára fordított tényleges kiadás a megállapodásokban szereplő 5 ezer milliárd dollár 5-10 százalékát éri csupán el 2030-ig.
Kiemelik továbbá azt is, hogy az iparág fellendülésének az OpenAI csak egy, bár kétségtelenül meghatározó ökoszisztémája, a ChatGPT fejlesztőjén kívül több (5-10) nagy ökoszisztéma van még, beleértve a jelentős amerikai adatközpont-üzemeltetőket, az állami fejlesztőket, és a több mint 100 neocloud-szolgáltatót is, amelyek speciálisan a mesterséges intelligencia számára biztosítsanak teljesítményt.
Nincs még buborék
Az AI-buborék kialakulására gyakran említett másik bizonyítéka a nagyszerű hetes (Magnificent Seven, Mag7), azaz az Nvidia, a Microsoft, az Apple, az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Tesla részvényeinek a nagyon látványos árfolyam-emelkedése. Egészen konkrétan az, hogy az Egyesült Államok tíz legnagyobb vállalata, beleértve a hét legnagyobb vállalatot is, összesen a globális részvénypiac értékének negyedét képviselik.
A Goldman Sachs elemzői elismerve azt, hogy az ilyen fokú koncentráció fenntarthatatlan, hangsúlyozzák azt; ez nem azonos azzal, amikor buborékot tapasztalunk.
A pénzügyi buborékoknak érvelésük alapján három közös összetevője azonosítható: a gyorsan emelkedő eszközárak, a szélsőséges értékeltségek és a megnövekedett tőkeáttétel által vezérelt jelentős rendszerszintű kockázat. Bár a Mag7 részvények az elmúlt három évben szárnyaltak, de a Goldman szerint ezek értékeltsége továbbra is szerény az ezredfordulót megelőző dotcom-buborékhoz vezető időszakban tapasztaltakhoz képest. Ennek oka pedig jelentős részben az, hogy ezeknek a részvényeknek az árfolyama erőteljes és tartós profitnövekedést tükröz, nem a jövővel kapcsolatos túlzott várakozásokat.
Erős cégek a vezetők
Van ezen kívül egy másik jelentős különbség a dotcom-lufi kipukkadásához vezető időszak és a mostani állapot között a Goldman elemzői szerint, nevezetesen az, hogy a mesterséges intelligencia-boomot kiadásaikkal tápláló vállalatok szokatlanul erős mérleggel, pénzforgalommal és rendkívül nyereséges, mesterséges intelligenciához nem kapcsolódó tevékenységgel is rendelkeznek.
Ez tette lehetővé az eddigiekben a számukra azt, hogy a meglévő forrásokból finanszírozzák AI-fejlesztéseiket, ez pedig csökkenti annak a kockázatát, hogy egy a mesterséges intelligencia ökoszisztémáját érő esetleges hirtelen sokk leállítsa az AI-befektetéseket, a kapcsolódó eszközök hirtelen átértékelését kikényszerítve, és ez a hatás végig gyűrűzzön a tágabb gazdaságon.
Nő a rendszerszintű kockázat
Goldman elismeri ugyanakkor, hogy – bár jelenleg nem vagyunk buborékban -, néhány fejlődő trend arra utal, hogy oda tartunk. A nagy technológiai vállalatok eladósodása felgyorsult az idén, mivel a szabad forrásaik csökkentek ezeknek a vállalatoknak, ami a rendszerszintű kockázat növekedésére utal.
Egyre több vállalat ment továbbá tőzsdére az idén, hogy profitáljon a mesterséges intelligencia iránti felhajtásból, és a befektetők felfalták az új ajánlatokat. Az új kibocsátások induló napi prémiumai átlagosan elérték a 30 százalékot az Egyesült Államokban, ami a dotcom-buborék óta a legmagasabb érték a Goldman szerint.
(Forrás: Investopedia)
(Címlapkép: Depositphotos)
