Ez év áprilisában Portugáliát és Spanyolországot váratlan áramkimaradás bénította meg. A mindkét ország fővárosára is kiterjedő leállás a pénzügyi szolgáltatók működését is akadályozta. Cikkünkben a szolgáltatóktól és ügyfelektől is független vis maior helyzetek hatásait elemezzük.
A váratlan áramszünet kialakulása
A tudósításokból arra lehet következtetni, hogy szélsőséges hőmérsékleti ingadozások által indukált légköri rezgések okozták közvetlenül a zavart. A hálózati leálláshoz hozzájárult az elektromos rendszerek túlzott terhelése is. Bizonyos technikai hibák, emberi mulasztások is szerepet játszottak a zavarban.
Felmerült egy esetleges kibertámadás lehetősége is, de ezt a vizsgálat hamar kizárta. A történtek nyilvánvalóvá tették, hogy az európai energiabiztonságot javítani kell. Jelenleg ugyanis ezen a területen nem zajlanak stressz-tesztek. A zavar elhárításában több ország is közreműködött.
A rendkívüli áramszünet mintegy 50 millió embert érintett. A két ország hálózatai a zavar következtében lekapcsolódtak az európai rendszerről. Az áramszünet káoszt okozott a közlekedésben, az ellátási rendszerek működésében, a mindennapi élet szinte minden területén. A leállás pár óra hosszú volt, de közvetlen következményei napokig zavart okoztak.
Vis maior
A vis maior, vagyis a külső erők által okozott helyzetek eseteit nem lehet teljes körűen meghatározni. A veszélyhelyzetek köre bővül, újabb és újabb társadalmi, technikai, természeti jelenségek megjelenésével. Hagyományosan a háborút, a polgárháborús, illetve forradalmi helyzeteket, járványokat, természeti katasztrófákat tekintjük vis maior okozta helyzeteknek.
A vis maior helyzet elháríthatatlan, váratlan, külső okból ered, komoly fennakadást okoz a mindennapokban. Fennakadást, amely a mindennapok működéséhez szükséges alapvető és akár nem alapvető szolgáltatások teljesítését is lehetetlenné teszi. A társadalmi közösség életét átszövő szerződéseket ellehetetleníti.
A vis maior helyzet különösen a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő rendszerek működésének ellehetetlenítése miatt okozhat károkat. Az ilyen helyzetek megmutathatják a társadalom, a gazdaságok tényleges sérülékenységét.
Az elektromosság által vezérelt pénzügyi rendszer
Az utóbbi évtizedekben zajló pénzügyi innováció jelentősen megkönnyítette életünket. A bankok és más pénzintézetek elektronikusan tartják nyilván a pénzünket. Internetes felületeken és applikációkon keresztül intézzük ügyleteinket. Készpénzt ATM-ből veszünk fel, vagy a banki pénztár bankbiztonsági okból késleltetett működésű pénzszéfjéből kapjuk meg.
Az innováció feltételezi az elektromos eszközök rendelkezésre állását. A pénzintézeti rendszerek, a könyvelés, átutalás, nyilvántartások, de a kommunikáció is javarészt elektronikus formában történik. Az ügyfelek bankkártyákkal, vagy mobileszközökkel tudnak tranzakciókat bonyolítani, legyen az átutalás, megtakarítás, fizetés, sok más. Mindez a felhasználóknak rendkívül kényelmes, mára teljesen természetes. Előfordulnak kisebb üzemzavarok, de az elektronikus pénzintézeti rendszer működésében az ügyfelek világszerte megbíznak. Az elektromosság vezérelte rendszerek zavartalan működését természetesnek tekintik, melyet kizárólag kibertámadás, vagy alkalmanként vis maiornak tekintett esetek fenyegethetnek.
A közvélemény továbbra is fenyegető veszélynek látja a pénzügyekre a bűncselekményeket, a terrortámadást, a háborús helyzetet, és a természeti katasztrófákat. Érdekes azonban, hogy a legutóbbi, szokásosan vis maior helyzetnek tekintett koronavírus-világjárvány a pénzügyi innovációra kifejezetten jó hatást gyakorolt.
Pánik a pénzügyi szektorban
A Spanyolországot és Portugáliát érintő áramszünet hirtelen feltárta a digitális pénzügyi rendszer rendkívüli sérülékenységét. Összeomlottak a pénzintézeti rendszerek, ezáltal a digitális módon nyilvántartott számlaegyenlegek elérhetetlenné váltak. A bankszámla-vezetési szolgáltatás ellehetetlenült, az ügyfelek nem tudtak hozzájutni pénzükhöz, befektetéseikhez.
A bankkártyás fizetés, mely szintén elektronikus kommunikáción alapul, lehetetlenné vált. A mobilhálózat kellő térerő hiányában akadozott, vagy egyáltalán nem működött. Ráadásul a digitális bankoláshoz szükséges eszközök hálózati töltése is lehetetlenné vált. A wifi szolgáltatás kimaradása szintén ellehetetlenítette a pénzügyi műveleteket.
A készpénzhez jutás is jelentősen megnehezült. Az ATM gépek nem működtek. Egyes esetekben a pénzintézeti fiókokba való bejutás is lehetetlenné vált, a fotocellás ajtók miatt. Az elektromossággal működő pénztári széfekből a készpénzt nem lehetett kivenni.
A vis maior helyzet hatalmas károkat okozott. Nyilván rengeteg jogvitát is generált, ahol majd a bíróságnak kell döntenie a szolgáltatások kimaradásáért való felelősségről. Elemezni kell, hogy valóban külső erőhatás okozta-e azok elmaradását.
Az eset elsősorban a digitális valuták bevezetésének támogatóit, illetve a készpénzelleneseket figyelmeztette, hogy hagyományos fizetőeszközre még a jövőben is szükség lehet.
(Források: Európai Parlament dw.com)
(Címlapkép: Depositphotos)
