A pénzügyi innovációt célzó uniós szabályozások egyik kiemelkedően fontos eleme a FiDA (Financial Data Access Regulation) szabályozás. A FiDA széles körben teszi majd lehetővé az ügyfelek számára a pénzügyi adatmegosztást a nyílt pénzügyek támogatására. A pénzügyi ökoszisztéma fejlődését célzó szabályozás lényegét foglaljuk össze cikkünkben.
Nyílt pénzügyek
A nyílt, vagy nyitott pénzügyek (“open finance”) koncepciója alapjaiban formálta át a pénzügyi piacot. Lényege, hogy az ügyfelek számára jóval szélesebb mozgásteret teremt: a teljes pénzügyi ökoszisztéma szolgáltatásai könnyebben és szabadabban elérhetők számukra.
Az ügyfélélmény jelentősen javul, hiszen a modern technológiáknak köszönhetően a bankok és egyéb pénzügyi szereplők termékei átláthatóbbá és rugalmasabban használhatóvá válnak. A nyitottság nemcsak az ügyfeleknek kedvez, hanem ösztönzi az intézményeket is, hogy működésüket egyre inkább a fogyasztói igényekhez igazítsák.
Az erősödő verseny hatására a szolgáltatások folyamatosan olcsóbbá, személyre szabottabbá és hatékonyabbá válnak – végső soron minden szereplő nyer a nyílt pénzügyek elterjedésével.
A FiDA és az EU adatstratégiája
Az Unió 2020-ban alkotta meg adatstratégiáját, amely egy egységes adattér létrehozását célozza az Európai Unióban. A FiDA a teljes pénzügyi szektort érintő adatstratégiai szabályozás. Az uniós jogalkotók szándéka szerint ez a szabályozás erősítheti a pénzügyi tudatosságot és műveltséget.
A szabályozás következtében bővülhet a választható pénzügyi szolgáltatások köre. Olcsóbbá válhatnak a szolgáltatások, valamint könnyebbé válhat a pénzügyi termékekhez való hozzáférés az ügyfelek számára. Mindez jó hatással lehet a versenyre, és a pénzügyi innováció javát szolgálhatja, továbbá átláthatóbb és versenyképesebb pénzügyi ökoszisztémát teremtene.
A FiDA bevezetése 2027-ben várható. A felkészülés folyik, a FiDA a pénzügyi szektortól komoly fejlesztéseket vár el, amelynek egy adott időpontban meg kell majd felelni. A FiDA működését egy speciális hatóság fogja felügyelni.
Adatmegosztás a nyílt pénzügyek támogatására
A FiDA az Unió következő lépése a nyílt bankolás kiteljesítése felé. A szabályozás az EU pénzügyi piacán teszi majd szabadabbá az ügyfeleknek a szolgáltatások elérését vagy a szolgáltatóváltást.
A FiDA a pénzintézeti ügyfelek, mint adattulajdonosok számára teszi majd lehetővé pénzügyi adataik más pénzintézetekkel történő megosztását. A pénzügyi adatok széles köre megosztható lesz: hiteladatok, kockázatkezelési adatok, befektetések, egyes biztosítási adatok. Ugyanígy a kripto- és ingatlanügyletekre vonatkozó információk is.
Az adatok az EU területén adatmegosztásra feljogosított pénzintézetek körében lesznek megoszthatók. Az adatbirtokos pénzintézetek az ügyfél kérésének és engedélyének megfelelő körben oszthatnak majd meg adatokat az ügyfél által meghatározott intézményekkel. Az ügyfelek részére biztosítani kell azt a technológiai hátteret, amely lehetővé teszi majd számukra az adatmegosztást.
Az adatmegosztásban résztvevő pénzintézeteknek a bevezetésig biztosítaniuk kell az ügyfelek számára az adatmegosztáshoz szükséges felületet. Egyidejűleg biztosítaniuk kell a pénzintézeti titokvédelmet, a magánügyfelek esetében a személyes adatok feltétlen védelmét és nyomonkövethetőségét is.
Adatvédelmi aggályok
A FiDA szabályozásnak teljes összhangban kell állnia az Unió szigorú adatvédelmi rendszerével és a fogyasztóvédelemmel. A személyes adatok védelmével kapcsolatban a jogalkotási folyamatban az EU adatvédelmi biztosa részletes elemzést adott ki.
Az uniós adatvédelmi biztos a megosztható ügyféladatok meghatározását rendkívül tágnak ítélte meg, azok pontosítását javasolta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megosztásra kerülő adatok között rendkívül érzékeny adatok is lehetnek. Az érzékeny személyes adatok az egyénre vonatkozó olyan információk, amelyek megőrzéséhez az egyénnek különös érdeke fűződik.
Érzékeny adatok többek között a származásra, a politikai beállítottságra, világnézetre, egészségi állapotra vonatkozó adatok, valamint a személyazonosításra használt biometrikus információk. Az adatvédelmi biztos javasolja a pénzintézetek által kialakított ügyfélprofil kizárását a megosztható adatok köréből. Az ügyfélprofil, mint komplex személyes adathalmaz ugyanis magas adatvédelmi kockázattal bír.
Az adatvédelmi biztos kiemeli, hogy semmilyen hátrány nem érheti azokat az ügyfeleket, akik nem akarnak adatmegosztási interfész hozzáférést. Az ügyfelet nem ösztönözhetik adatmegosztásra, vagy annak visszavonására.
Innováció és versenykorlátozás
Az európai adattér koncepciója egységes uniós adatvédelmi szabályozáson alapul. Az ügyfél kérelmére történő adatmegosztást az egységes uniós fogyasztóvédelem és pénzintézeti felügyeleti rendszer is támogatni fogja.
Az Unió versenyképességét globálisan erősíti a pénzügyi szolgáltatások ügyfélközpontú, egységes szabályozása. Ezt a versenyképességet tovább fogja erősíteni a FiDA kínálta innováció. Az Unió digitális piacokról szóló szabályozásának célja pedig a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszorítása.
A szabályozás kötelezettségeket ír elő a bigtech platformokra is: ezeket kapuőr platformoknak hívja, mivel fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez. A szabályozás akadályozza, hogy a bigtech platformok visszaéljenek piaci erejükkel. Akadályozza a kisebb vállalkozások kiszorítását, más fizetési rendszerekkel szemben saját szolgáltatásaik előnyben részesítését.
Az uniós digitális szabályozási csomag kizárja az adatmegosztásra jogosultak köréből a “mega” platformokat. Az ügyfelek védelme szempontjából ez érthető. A globális platformok adatvédelmi háttere ugyanis eltér az Unió szabályaitól. Az adatok nyomon követhetősége, de a pénzügyi fogyasztóvédelem biztosítása is szürke zóna az ilyen platformok esetén.
A FiDA szabályozás ügyfélközpontú előírásai mellett a mega platformokra vonatkozó kizáró intézkedései a gazdasági verseny szempontjából korlátozó hatásúak. Az adatmegosztás, mint innovatív pénzügyi megoldás ügyfelek általi elérhetőségét is korlátozza. Nyitott kérdés, hogy a rendkívül erős lobbi erővel bíró mega platformok miként reagálnak majd az EU szabályozás korlátozó intézkedéseire.
(Források: Lex Europa, didomi.io)
(Címlapkép: Depositphotos)
