A kriptopiac nem épp a konzervatív befektetők játszótere, de van egy szegmens, amit még ebben a közegben is csak a legmerészebbek látogatnak – ez az úgynevezett „trenches”, magyarul lövészárok. A név találó, mivel itt valóban állandó harc folyik nap mint nap: másodpercek alatt lehet egy vagyont nyerni vagy épp bukni, a játékszabályok pedig kegyetlenek.
Mi is pontosan a “trenches”?
A „trenches” a kriptovaluta-kereskedés extrém spekulatív szegmense, ahol frissen indult, alacsony piaci kapitalizációjú, gyakran teljesen ismeretlen tokenekkel folyik a kereskedés. Ezeket legtöbbször internetes mémek ihletik, és éppen semmilyen fundamentális háttérrel nem rendelkeznek. A kereskedők célja, hogy már a kibocsátás utáni első percekben beszálljanak, elkapjanak egy gyors felfutást, majd még a nagy zuhanás előtt nyereséget realizáljanak. Ezt a módszert hívják skalpolásnak (angolul „scalping”), és általában 10-30 másodperces pozíciókat jelent, 5–20 százzalékos nyereség elérésének reményében.
A volatilitás itt olyan mértékű, hogy egy token értéke akár másodpercek alatt összeomolhat – teszi is ezt elég gyakran. Ezért a stop-loss (a veszteségek minimalizálása érdekében beállított eladási megbízás) gyakorlatilag használhatatlan, mert a mozgás olyan gyors, hogy mire az aktiválódik, már túl késő.
Milyen stratégiával dolgoznak a trench traderek?
A tapasztalt kereskedők nem bízzák a véletlenre. Mielőtt belevásárolnának egy tokenbe, több szempontot is megvizsgálnak. Az egyik legfontosabb tényező a „bundle” arány, azaz hogy egy-egy tárca a teljes tokenkészlet mekkora részét birtokolja. Ha néhány tárca túl nagy befolyással bír – például 10 százalék felett –, az komoly veszélyt jelent, hiszen ezek az úgynevezett bálnák (nagy pozícióval rendelkező befektetők) egyetlen eladással bedönthetik az árfolyamot.
A másik kritikus elem a sniper botok jelenléte. Ezek automatizált kereskedő robotok, amelynek sebességével az emberek nem tudnak versenyezni. Ha egy token indulásakor túl sok ilyen bot kapcsolódik be, akkor az árfolyam kilengései kezelhetetlenné válnak.
Fontos még a kereskedési volumen – ha nincs elég likviditás, a belépés után lehetetlen megfelelő áron kiszállni. További lényeges szempont az is, hogy ki hozta létre a tokent. A “fejlesztő” előéletét is meg kell vizsgálni, például a Twitter-fiókját, milyen Telegram-csoportokban van benne és azt, hogy milyen korábbi projekteket “reklámozott” már. A rug pull – vagyis amikor a fejlesztő kivonja a likviditást egy tokenből, majd lelép a pénzzel – itt mindennapos veszély, ezért minden múltbéli aktivitás számít.
A fejlesztő pénztárcájának elemzése is része a rutinnak. A kereskedők megnézik, milyen más tokeneket indított, mikor lépett be a piacra, honnan töltötte fel pénzzel a tárcáját, illetve használt-e már gyanús taktikákat.
Egy másik fontos tényező a „bonding” – egy olyan tokenkibocsátási és árazási mechanizmus, amely nem csak az árazást automatizálja, hanem biztosítja a likviditást, és korai részvételre ösztönöz. Tapasztalatok szerint sokan pont ez után realizálnak a profitot, ezért ha valaki épp előtte vásárol, komoly veszélynek teheti ki a tőkéjét.
A döntés tehát nem pusztán impulzusokon alapul. A rutinos traderek saját checklistet használnak, amelynek minden pontját teljesítenie kell egy tokennek, mielőtt zöld utat kap a vásárláshoz. Aki ezeket a lépéseket kihagyja, az előbb-utóbb megégeti magát.
Hogyan zajlik egy átlagos nap a lövészárokban?
A trench trading teljes embert kíván. A kereskedők ilyenkor „lock-in” üzemmódba kapcsolnak, ami azt jelenti, hogy folyamatosan a gép előtt ülnek, mert bármelyik másodpercben változhat a helyzet, és nem akarnak lemaradni egy jó lehetőségről. Olyan is előfordul, hogy valaki egy WC-szünetet is csak akkor enged meg magának, ha éppen nincs nyitott pozíciója. Ez nem túlzás – egyetlen kihagyott perc is több ezer dollárt jelenthet.
Nem ritka, hogy egy-egy kereskedő 8–10 órán át is a képernyő előtt ül hétvégén, ha jó a piac. Bár inkább a hétköznapok számítanak a legerősebbnek volumen szempontjából, sokan szombat–vasárnap is aktívak, amennyiben jók a körülmények. Ha bármilyen intő jel (red flag) felbukkan – például gyanús mozgás a fejlesztői tárcában, túl nagy bálna aktivitás, vagy hirtelen csökkenő volumen –, inkább továbbállnak, és keresnek egy új lehetőséget, ezzel is védve a tőkét – már ha lehet így fogalmazni egy ilyen piacon.
Miért nélkülözhetetlen a közösség?
A trenches világában a közösségi platformok – különösen az X, Discord és Telegram – szinte fontosabbak, mint maguk a tokenek. A kereskedők itt valós időben osztanak meg információkat, tapasztalatokat, és figyelmeztetik egymást a rug pull gyanúra vagy bot tevékenységekre. A közösség tehát nem csupán háttértámogatás – az egyik legfontosabb eszköz a túléléshez ebben az extrém környezetben.
Kinek való ez az egész?
Leginkább senkinek. Akik nem tudnak teljes fókuszt fenntartani órákon át, vagy nem bírják az extrém volatilitást, azoknak meg pláne. Nekik érdemes inkább más stratégiák felé fordulni (pl. hodl, swing trade esetleg). A trenches-ben a veszteség nem csak lehetőség, hanem valószínűség – a cél inkább az, hogy hosszú távon a nyereséges ügyletek ellensúlyozzák és meghaladják a veszteségeket.
Amennyiben szeretnéd minimalizálni a veszteségeidet, az alábbi cikkben segítünk eligazodni, hogy mit érdemes csinálni, és mit érdemes elkerülni ezen a gyorsan változó, extrém volatilis piacon.
(Címlapkép: Depositphotos)
