Nem feltételezzük, hogy hirtelen mindenki felhagy a startup eseményekkel és csak online fog csapatot toborozni magának, de a már működő megoldások mellé fontos alternatívát adhat a Sciencer. Most is járunk koncertre és hallgatjuk a Spotifyt – interjú Sinkovicz Lászlóval, a Sciencer Platform Üzletfejlesztési Menedzserével és Marketing Szakértőjével.

A Sciencer projekt célja, hogy egy olyan platformot biztosítsatok, ahol találkozhatnak a vállalkozó kedvű innovátorok, az ígéretes vállalkozási ötleteket kereső befektetők, inkubátorok és akcelerátorok, valamint a kreatív és innovatív partnereket kereső vállalkozások. Hogyan született ez az ötlet?

A Sciencer alapítói, dr. Romhány Gergely és dr. Katona-Dobos Klára korábban több, Európai Uniós, illetve Horizont 2020-as pályázatban vettek részt szakértőként, tanácsadóként. Azt tapasztalták, hogy újra és újra ugyanazok a problémák merülnek fel: a cégek nem találnak megvalósító csapatot a spin-off projektjeikhez, a csapatok nem tudják, hol találhatnák meg a hiányzó kompetenciákat és kapacitásokat az előrelépéshez.  De számtalan ilyen terület van még, hogy csak az egyetemek és a vállalkozások nagy részben kiaknázatlan együttműködési lehetőségeit említsem. 

Ebből született meg egy olyan digitális platform ötlete, ami segíthet, hogy a “nem ismersz valakit, aki…?” módszertől elmozdulhassunk egy professzionálisabb, kényelmesebb és hatékonyabb megoldás felé.

A piaci igény megvan a Sciencerre, de akkor fog tudni igazán hatékonyan működni és segíteni a felhasználónak, ha nagy számban lesznek jelen, és minél szélesebb spektrum képviselteti magát – fotó: Sciencer a Facebookon

Nemsokára egyébként a platform olyan szolgáltatók számára is elérhető lesz, akik elengedhetetlenek az innovátorok és befektetők, illetve cégek sikeres együttműködéséhez, például ügyvédi irodák, marketing ügynökségek, stb. 

A járványidőszak kellős közepén nyílt meg a platform. Hogyan befolyásolja az indulást az időzítés?

Mivel a járvány miatt egyértelműen megnőtt az érdeklődés a digitális, érintkezésmentes megoldások felé, mi is több megkeresést kaptunk, feltehetően többet, mint egyébként kaptunk volna. Elsősorban egyetemek, inkubátorok keresnek minket, akik projektcsapatok összeállításához szeretnék használni a platformot. 

A nyitás utáni legfőbb tapasztalat, hogy rengeteg munka vár még ránk (szerencsére). A piaci igény megvan a Sciencerre, de akkor fog tudni igazán hatékonyan működni és segíteni a felhasználónak, ha nagy számban lesznek jelen, és minél szélesebb spektrum képviselteti magát. Ehhez pedig sok-sok munkára, marketingre, fejlesztésre és finomhangolásra lesz még szükség. Ezek adják a következő lépést. Szerencsére mindehhez a finanszírozási forrás is biztosított, nemrég pozitív döntést kaptunk a Quantum Leap Inkubátortól, így most az ő segítségükkel új szintre tudjuk emelni a Sciencert. 

Terveztek más régiókat is bevonni a későbbiekben?  

Eredetileg a közép-kelet-európai régió országaival terveztünk, de most úgy látjuk, az a legbölcsebb, ha elsőként az osztrák piacot célozzuk meg, mivel a bécsi startup ökoszisztémával van a legtöbb személyes kapcsolatunk. Közben több piacot is tesztelni fogunk, arra fogunk menni, ahol több lehetőség vár ránk.

Az az izgalmas, hogy a fejlett piacok, ahol a szereplők már tudják, mi hogyan működik (mint pl. Ausztriában), legalább akkora lehetőségeket tartogathatnak számunkra, mint az induló piacok (mint pl. Szlovákia), akiknek sokat segíthet az indulásban egy olyan hatékonyan működő keretrendszer, amit a Sciencer platform biztosít.

Hosszabb távon a cél az egész Európai Unió, illetve, hogy ezt a régiót összekapcsoljuk Észak-Afrikával, ahol rengeteg tehetséges fejlesztő lakik. A végső cél pedig természetesen a világhírnév, közös turné a Rolling Stonesszal. 

Hogyan látod a cég jövőjét 5 év múlva? Változtatott valamit az üzleti terveiteken a pandémia nyomán kibontakozó válság?

Szerencsére nem kellett radikálisan újragondolni a terveinket.

Amolyan konzervatív álmodozók vagyunk, így 2025-re azt tervezzük, hogy a magyar és az osztrák piac mellett a német és a lengyel piacok meghatározó, vagy legalábbis feltörekvő szereplői leszünk.

Nem feltételezzük, hogy paradigmaváltást fogunk előidézni ezeken a helyeken, és hirtelen mindenki felhagy a startup eseményekkel és csak online fog csapatot toborozni magának, de a már működő megoldások mellé fontos alternatívát adhat a Sciencer. Most is járunk koncertre is és hallgatunk Spotifyt. Ha egymást érik ezentúl a világjárványok, akkor ez változhat, de reméljük ez nem következik be.

Lehet ma még cégként működni digitalizáció nélkül?

Elméletben persze lehet, csak nem biztos, hogy megéri. Nem az a kérdés, hogy el tudjuk-e végezni ugyanazt a feladatot papír alapon is, amire már van digitális megoldás, hanem, hogy megéri-e annyi időt és energiát rááldozni, ha van rá hatékonyabb alternatíva.

Ezért szerintem ha változó ütemben és mértékben is, de előbb-utóbb minden cég lépni fog a digitalizáció felé.

Egyébként ezt hozza magával a cégvezetésben napjainkban zajló generációváltás is. Jellemzően az Y-generáció adja az új vonalat, akik számára pedig már teljesen természetes az okos eszközök, digitális megoldások használata. Ez is a digitalizáció felé fogja terelni a cégeket.

Milyen tapasztalataid vannak a céges adminisztráció digitalizálásával kapcsolatban a Sciencernél? 

A Sciencernél 0.1-es verzióban van az adminisztráció digitalizációja: digitálisan tároljuk a dokumentumainkat, online számlázunk és a követjük a projekt feladatait, a kapcsolattartás 90%-a is a digitális térben zajlik. És persze, ahogy az adminiszratív teendők mennyisége növekedni fog, egyre fontosabb lesz az optimalizálás minden területen. 

Digitális megoldások nélkül is lehet működni, csak nem éri meg